besztof

Sorrend:

A zenélő és virágzó srapnel

„Városok pusztulnak, srapnelek zenélnek. Emberek vérétől piros a tarka rét. Halottak fekszenek az úton szerteszét.” A Nagy Háború egyik legismertebb, különleges és kegyetlen, a visszaemlékezésekben gyakorta emlegetett fegyvere volt a srapnel. Mi is ez a „zenélő” harceszköz, amit Seress Rezső, a két háború közötti világhírű sanzonszerző is megörökített fenti, a Szomorú vasárnap dallamára írt Vége […]

„Az ember idejön és itt bombával fogadják…”

A szarajevói merénylet – 1. rész A címben idézett szavakkal fejezte ki felháborodását Csurcsics effendinek, Szarajevó polgármesterének Ferenc Ferdinánd, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse röviddel az után, hogy bombamerényletet kíséreltek meg ellene és felesége, Zsófia hercegnő ellen a bosnyák városban. És ekkor még nem is sejtette, hogy milyen tragikus folytatása lesz az 1914. június 28-ai vasárnap […]

Barlangból ki, kavernába be

Blogunk csatatérturizmus rovatában folyamatosan beszámoltunk állandó szerzőink nagyváradi-székesfehérvári helytörténeti kutatókkal közös doberdói utazásáról. Ennek során az egyik nap lehetőségük nyílt komolyabb hadszíntérkutató munkára is. Az előző napi terepbejárás viszontagságainak kipihenésként 2010. július 31-én a csoport a tenger felé vette az irányt, s amíg a nagyváradi és székesfehérvári fiúk a közeli Aquileia, Grado és Duino nevezetességeivel […]

Emlékül Maczusnak…

Varga Antal egyéves önkéntes őrvezető fényképes levelezőlapja A XX. század fordulóján virágkorát élő képeslapkiadás, valamint az ekkortájt népszerűvé és tömegessé váló amatőrfotózás rendkívül gazdag korabeli fényképanyagot hagyott ránk. Divat volt üdvözlőlapot küldeni, levelet írni, és fényképezkedni, sőt, saját fotókat képeslapméretben kidolgoztatni, s postán elküldeni. Nem csoda, hogy az egyéni sorsokat örök életre meghatározó, különleges élethelyzeteket […]

Rohanós zarándoklat az Isonzónál

Az itt következő úti beszámolóban Szabó Domokos olvasónk osztja meg velünk ez év augusztusában az Isonzó vidékén édesapjával tett emlékútjának tapasztalatait. Eredeti Szabó-féle utazási recept Végy egy elszánt apa-fiú párost, csekély pénzzel, még kevesebb tudással, légyen szó ősökről, túrázásról, vagy a Nagy Háborúról. Háttér Szabó Béla 1876-ban született, Budapesten, a IX. kerületi Márton utcában lakott. […]

„Valódi állások még nincsenek…”

Élet a Doberdó lövészárkaiban – 1. rész Az Isonzó mentén és a Doberdó-fennsíkon folytatott terepbejárásaink során megannyi lövészárok-maradványt vizsgáltunk meg kutatótársaimmal. Helyenként már csak nehezen felismerhető kőkupacot találunk, máshol méteresnél is mélyebbek ezek az árkok. Megépítésük emberpróbáló feladat volt a Karszt-fennsík sziklarengetegében.  Lukachich Géza tábornok a Monte San Michelén kiépített állásban „Az olasz szövetséges társunk […]

Szarajevói variációk – 7/1. rész

Amint a sakkparti végeztével az ellenfelek felállnak az asztaltól, rendszerint akkor következik az éppen befejezett játszma elemzése: a játékosok sorra veszik az egyes változatokat, erősebb lépéssorrendet keresnek, igyekeznek megjavítani a fehér vagy a fekete által választott tervet. Ennek az utólagos analízisnek természetesen gyakorlati jelentősége van: a sakkpartik újrajátszhatók, a megjavított variációkat a későbbiekben bárki alkalmazhatja. […]

Huszárroham a Csíki-havasokban

1916 szeptemberének végén a győzelmes nagyszebeni csata véglegesen a központi hatalmak oldalára fordította a hadiszerencsét. A román hadsereg az egész arcvonalon visszavonulásra kényszerült és az üldözés során a gyorsan mozgó huszáralakulatok jutottak főszerephez. A 4., 7., 12. és 14. közös huszárezredet és a 7. lovas tüzérosztályt magában foglaló 1. lovashadosztály október 12-én érte el a […]

Két dal a Doberdóról

Van a magyarok kollektív emlékezetében néhány olyan dal, amit ha nem is mindenki, de elég sokan ismernek. Velük nőttünk fel, hallottuk a családban, megtanultuk az iskolában vagy a tábortűz mellett, vagy jobb híján a tévéből, rádióból. Ilyen az első világháborúból megmaradt Doberdó-dalunk is. Jómagam már sajnos nem emlékszem, hogy vajon ének- vagy történelemórán találkoztam vele […]

Családfakutatás a Hadtörténelmi Levéltárban az Osztrák–Magyar Monarchia időszakára vonatkozóan

Az 1867-es kiegyezés nyomán létrejött Osztrák-Magyar Monarchia keretében önálló magyar hadügy nem létezett, ezért a Monarchia hadereje részeként létrejött magyar honvédség megalakulását nem követte katonai levéltár létrehozása. 1918 októberében azonban az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, majd megszületett az önálló és független Magyarország. Az 1918 november elején Magyar Hadügyminisztérium néven újjászerveződő honvédelmi minisztériumban már megvoltak a katonai […]