Minden érdeklődőt szeretettel várunk jövő csütörtökön az alapítványunk által szervezett előadóestre. Részletek a mellékelt plakáton.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk jövő csütörtökön az alapítványunk által szervezett előadóestre. Részletek a mellékelt plakáton.
Az est beszámolója elolvasható a blogháttérben: nagyhaboru.blog.hu/2011/12/12/eloadoest_limanovarol_az_elte_egyetemi_konyvtaraban
Tisztelt szervezők!
Egy kicsit késve, de nagy köszönet ezért a rendkívüli (csütörtöki) estéért!
Egyben szeretném egy kicsit, így útólag is kiegészíteni a limanowai történetet. A jablonice hágón teljes odaadással küzdő huszárokon kívül, a másik főszerep a Kárpátokból meginduló Szurmay-csoporté volt, amely beavatkozásával eldöntötte, hogy az oroszok számára elkerülhetetlenné vált a visszavonulás. Szurmay egy bravúros, kettős menetben indítja meg csapatait Limanowa irányába, akik a méteres hóban teljes erejükből igyekeztek elérni a sorsdöntő csatateret. Szurmay Sándor 1914. november 25-én érkezik Nagybereznára, miután Boroevic az egész ung-völgyi hadseregparancsnokságot rá ruházza, s ahol merész haditervet választ a ,,nyakig beásott” oroszok ellen és már négy nap múlva győzelmet jelenthet. Szurmay saját kérésére került a legszorongattatottabb frontszakaszra, egyenesen a hadügyminisztériumból. Semmiféle fronttapasztalattal nem rendelkezik ekkor, mégis győzelmet győzelemre halmoz, sorra fölszabadítva a vereckei, uzsoki, toronyai és kőrösmezői hágókat, mellékesen a nagyobb magyar városokat is, mint Bártfa. Szurmay teljesítménye a későbbi harcok során is kiemelkedő, amelynek elismerése képpen 1917-ben hadügyminiszter lesz.
Ennyit szerettem volna elmondani.
Üdv! És további jó, sikeres munkát!
@BaurNándor: Köszönöm az előadók nevében is, miként az utólagos hozzászólást is!
Ahogy ezt ott is elmondtam, szeretnénk majd folytatni a limanovai csata kutatását, egyéb aspektusokból történő bemutatását. Sok-sok kérdésről érdemes lenne még beszélni. Ilyen pl. a honvéd gyalogezredek szerepe a csatában, vagy épp Szurmayé és a csoportjáé, de a még ki nem vesézett többi huszárezred történetét is fel kellene tárni. A csata után kezdődő kultuszról is épp hogy csak szó esett, annak számtalan megnyilvánulása volt már a háború idején is. Vagy hogyan él, él-e egyáltalán a csata emléke a többi érintett országban? Szóval téma van még bőven hasonló rendezvényekre, s úgy tűnik, hogy érdeklődés is. Igyekszünk jövőre egy hasonlót, vagy még nagyobbat szervezni ugyanígy az évforduló környékén. Várjuk az előadók jelentkezését! 🙂