Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 6. rész 1915 februárjában az eddigi viszonylagos nyugalmat mindkét oldalról heves tüzérségi párbaj váltja fel. A jaksmanicei II. főerődbe beköltöző Roób József géppuskás osztagát gyakoroltatja. Eközben járőrt küldenek az oroszokhoz a mazúriai győzelmek röplapjával, akik az ellenségtől ép bőrrel, a kölcsönös lövöldözést megúszva némi ajándékkal, kérésekkel és […]
Az első világháború alatti internálás tárgyi és épített emlékei Az első világháborúval professzionálisan és amatőr szinten foglalkozók körében jól ismertek azok a használati-és emléktárgyak, amelyeket a katonák a fronton vagy a hadifogságban készítettek. A harctéren rendelkezésre álló „nyersanyagokból”, például lövedékek hüvelyéből vagy magából a hatástalanított lövedékből készült, gyakran komoly művészi teljesítményt prezentáló tárgyak a múzeumi […]
Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 5. rész Hősünk és társai hol bizakodva, hol reményvesztetten, a hazai hírekre kiéhezetten, fogyó élelmiszerkészletekkel néznek a közelgő, szeretteiktől távol töltendő karácsony és a kiszámíthatatlan eseményeket ígérő, baljós új év elé. A karácsony körülményekhez képest meghitt ünneplése után az új esztendőben az unalmas napokban orosz tüzérségi tűzzel […]
2025 szeptemberétől új szerkesztő csatlakozott a Nagy Háború Blog csapatához Selmeczi Péter személyében. A következőkben az ő rövid bemutatkozását ajánljuk olvasóink figyelmébe. Selmeczi Péter vagyok, történész doktorandusz, 2025 szeptemberétől a Nagy Háború Blog szerkesztőségének tagja. Az ELTE BTK-n végeztem történelem alapszakon 2021-ben, majd 2023-ban ugyanitt levéltáros mesterképzésen; jelenleg az ELTE Történelemtudományi Doktori Iskolájában folytatom tanulmányaimat […]
Sárói Szabó Lajos alezredes élete és halála – 1. rész „Magánzó fia, 4 gimnásyális osztályt Szabadkán elégséges eredménnyel végzett. A Ludowika Akadémia tényleges állományú tisztképző tanfolyamát »igen jó eredménnyel« végezte.” Az előzőket olvasva egy katonatiszt anyakönyvi minősítési lapján arra gondolhatunk, hogy ennek a fiatalnak talán a katonai pálya változtatta meg a szemléletét és terelte a […]
Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 4. rész 1914. december 9-én Roób hadnagyék egész nap a przemyśli erődöv délnyugati részén zajló kitörési kísérlet zajait hallgatják, élénkebb orosz tüzérségi tüzet kapnak ők is. Ő maga zaklatottan készülődik a várövön kívül eső, rendkívül veszélyesnek tartott Złota Góra magaslati ponton kiépített előretolt védelmi állásba, ahol a […]
Az idén 20. éve, hogy San Martino del Carsóban találkoztunk Roberto Visintinnel. Ez a találkozás a történésszel és munkavédelmi szakemberrel „történelmi” jelentőségűvé vált az életünkben. Ehhez köthető a doberdói kutatásaink rendszeres megindulása, ami 15 éve a blogunk és az alapítványunk létrehozását eredményezte. S ennek köszönhető halála után a szülei által 2020-ban létrehozott, az emlékére róla […]
Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 3. rész Roób József zászlóalja még bejut Przemyślbe és elfoglalja helyét az erődöv déli részén, Siedliskánál, de az orosz ostromgyűrű újra bezárul. 1914 november közepén viszonylagos nyugalomban telnek a hadnagy napjai. Éjjel ellenőrzik az őrszemeket, ennek veszélyeit, néha megható vagy humoros elemeit idézi fel a naplóíró. A […]
Endrődiek az első világégésben 1. rész Cikkemben egy különlegesnek mondható könyv, a Száz felajánlási ének a háború élő és meghalt hőseiért című kiadványt szeretném ismertetni. Az Ujházy Miklós endrődi kántor által elmondott, és később kötet formájában is kiadott könyörgések és halottbúcsúztatók mintegy hatvanhárom, Endrődről hadba vonult katona sorsába nyújtanak betekintést. A katonák családi hátterét is […]
Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 2. rész Hősünk 1914. október 28-án a harctérre indul. Az elválás fájdalmát az elhúzódó vonatozás növeli, gyalogmarsuk során szembesülnek a háború hallható és látható jeleivel, a civil menekülőkkel, elővigyázatosabbakká lesznek. November 5-én az első pillanatban még örülnek is annak, hogy harc nélkül bejutottak Przemyślbe, másnap elfoglalják helyüket […]
Legfrissebb hozzászólások
Köszönöm, megnézem.
Köszönöm.
A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search
Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.
Érdeklődöm, hogy a 2. számú Császári és Királyi gyalogezredről tudnak-e valamit. Dédapámról Praszler Károlyról a családi legenda szerint csak annyit tudtunk, hogy Doberdónál tűnt el. Legnagyobb meglepetésemre 2016-ban (amikor már felmenőim közül senki sem élt) a katonai levéltárból új adatokhoz jutottam. Kiderült, hogy az olaszországi Casertában a városi temetőben helyezték örök nyugalomra. Érdeklődésemre a casertai levéltár a bécsi katonai levéltárhoz irányított, ahonnan azt a tájékoztatást kaptam, hogy dédapám gyalogezredének történetét még nem dolgozták fel. Megtudtam, hogy a casertai temetőben több I. világháborúban hősi halált halt magyar katonát temettek el. Számomra titokzatos, hogy vajon a Doberdótól több száz km-re lévő Casertába mi módon (talán hadifogolyként?) kerülhettek magyar katonák. Egy jelvény alapján úgy tűnik 1916-ban megszűnt a 2. számú gyalogezred. Dédapámról fellelt adatok: 1. Név: Praszler Károly Rendfokozat: gyalogos Születési idő: 1873. december 19. Születés helye: Budapest Elhalálozás ideje: nem ismert Korabeli eltemetés helye: Caserta városi temető - (egyéni) Temetés ideje: 1916.12.17. Alakulat: császári és királyi 2. gyalogezred Nemzetiség: magyar Haderő: saját 2. Császári és királyi 2. gyalogezred Ezredtörzs: Brassó. Pótzászlóalja: Brassó. Kiegészítési területe: Háromszék és Hunyad vármegyék. Nemzetiségi összetétele: 61% magyar, 27% román, 12% német és egyéb.
Nagyon szépen köszönöm, tovàbbi jo munkàt kivànok. Erzsebet