98 évvel ezelőtt, 1914. június 28-án gyilkolta meg Szarajevóban Gavrilo Princip szerb diák Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst és feleségét, Zsófiát. Az első világháborút kirobbantó merénylet évfordulója, valamint a jelenleg is zajló labdarúgó EB apropójából egy 1914 augusztusában megjelent újságcikkel idézzük fel a kor hangulatát.
Sporthírlap V. évfolyam 33. szám, 1914. augusztus 17.
„A farkasösztönű szerb diák, aki a lavinát megindította, a sportban sem tagadta meg magát. Még a footballpályán sem tudta fegyelmezni indulatait, úgy, hogy száműzni kellett róla a féktelenkedései miatt. Pedig akkor még egészen ifjú, mindössze tizennyolc éves volt. S már akkor is a nagyszerb propagandának volt a fanatikusa. A bécsi egyetemen tanuló szarajevói diákság egyik tagja, aki iskolatársa volt a trónörököspár gyilkosának, a következő módon jellemezte a footballista Principet:
– Princip vérmérséklete egyenesen a tigriséhez hasonlatos. Valahogy egyszer nagyobb társaságban voltunk a filigrán fráterrel, aki akkor talán tizenhat éves volt. Fiatalsága ellenére ő vitte a szót s természetesen politizált. Közben valami helytelent mondhatott, mert egy idősebb diák elnevette magát és hangosan rászólt: »Te szamár!« Principnek sem kellett több. Fölugrott, fölkapta a székét s ha meg nem akadályozzák, talán agyonüti a közbeszólót.
– A diákjátékokban sem lehetett hasznát venni, ott is csak galibát csinált. A szarajevói pályán háromszor vett részt a footballcsapatunkban. Nem tekintve azt, hogy nem tudott játszani, oly botrányosan viselkedett, hogy kétszer kiállították, harmadszor pedig végleg leterelték a gyepről.
– A footballból ered az iskolából való eltávolítása is. Nem tudta elviselni, hogy őt, a nagyszerbet a horvát bíró kiállította a játékosok csatársorából s emiatt oly perfiden viselkedett, hogy kicsapták az iskolából. Vérbeborult szemmel hagyta el a szarajevói kereskedelmi iskolát s azt mondta, hogy hazamegy Belgrádba, »Várjatok, majd visszajövök, de nem lesz abban köszönet!«
Gavrilo Princip 1894. július 25-én a boszniai Gornij Obljajban született. 1912-ben valójában a diáktüntetéseken való részvételért zárták ki a szarajevói gimnáziumból, és elhagyva a bosnyák várost Belgrádban folytatta tanulmányait.
Alig 20 letöltött életév, forró fej, és egy töltött revolver, amit valakik – jól elhatározott szándékkal – a kezébe adtak, elegendő volt, hogy összeálljon a „kritikus tömeg”.
Anarchista forradalmár volt, akit a nagyszerb eszme töltött el – ma valószínűleg terroristának neveznék…
A börtönben töltött éveiről lehet tudni valamit?
@hechtgrau: Röviden néhány adat a börtönévekről a Magyarország az első világháborúban /Petit Real Kiadó, Budapest, 2000 főszerkesztő Szijj Jolán, szerkesztő dr. Ravasz István/ lexikonban található az Opál Sándor és dr. Pollmann Ferenc által a merénylőről írt szócikk alapján./ 552-553. o/. A szarajevói osztrák-magyar katonai bíróság 1918. október 28-án 20 évi fegyházban letöltendő szigorított szabadságvesztésre ítélet Gavrilo Principet. Az ítéletet havi egy böjti nappal és minden év június 28-án sötétzárkával súlyosbították. Azért nem ítélték halálra, mert a merénylet időpontjában még nem töltötte be a huszadik életévét. 1914 december elején a theresienstadti [Terezin] fegyintézetbe szállították. A kazamatákban tüdő-és csonttuberkulózist kapott. Állapotának súlyosbodása miatt 1916 februárjában levették róla a láncot és 1917 novemberében bal karját amputálták. 1918. árpilis 28-án halt meg és a helyi temetőben titokban temették el. Két évvel később, 1920-ban kihantolták és nemzeti hősnek járó gyászpompával a szarajevói Koszovó-temetőben merénylőtársai hamvaival együtt helyezték végső nyugalomra.
A 20-as években több magyar is raboskodott Terezínben. Egyikük leírta, hogy egy külföldi delegáció érkezésekor neki kellett Princip egykori celláját berendeznie, hogy láthassák vendégek hol raboskodott a trónörökös gyilkosa.
@StencingerNorbert: Köszönöm! Közben én is próbáltam hozzáolvasni, egy angol cikkben találtam: „összességében úgy néz ki, hogy meglehetősen méltányosan kezelte őt az általa zsarnokinak tartott kormányzat.”
@hechtgrau: Köszönöm szépen. Itt szeretném javítani magam, mivel a kommentben egy elütés folytán rossz évszám szerepel az ítélethozatallal kapcsolatban. A helyes dátum, természetesen 1914.október 28.
@hechtgrau: Hát szerintem ez azért nem egészen van így. Amennyire én tudom, a merénylőkkel érzékeltették, hogy ők keményebb feltételeket érdemelnek, mint a többi fogoly. A katonai elitéltekről például a háború kitörését követően levetették a láncokat, ez azonban Principékre nem vonatkozott. Persze az is elég kegyetlen volt, ha csupán betű szerint betartottak minden előírást…