Czimra Csaba gyűjteményéből származnak az alábbi írásban található korabeli fotók. Kassai olvasónk egy kis kutatást is végzett a képeken szereplő két hadifogoly-táborral kapcsolatban, s a fantáziáját megragadta, hogy a fotókon látható emlékművek ma is léteznek…

A Távol-Keleten van két hely, ahol az első világháború alatt sok magyar katona töltötte hadifogságát. Mindkettő Vlagyivosztok mellett van. Az egyik, Skotovo (Шкотово) – közelebb hozzá, a másik – Szpasszkoje (Спасск-Дальний) – tőle távolabb helyezkedik el.

 Skotovo és Szpasszkoje Oroszország térképén
(Térkép forrása: Hadifogoly magyarok története című kötet)

 Skotovo és Szpasszkoje Google térképen

A hadifoglyok sorsán a Baja Benedek-Lukinich Imre-Pilch Jenő-Zilahy Lajos szerkesztette Hadifogoly magyarok története II. kötetének információi szerint a Vöröskereszt próbált enyhíteni, a közvetítést a Dán Vöröskereszt vállalta. Megbízottai egy-egy ellenséges állambeli vöröskeresztes nővér kíséretében végigjárták a hadifogolytáborokat. Három ilyen delegáció indult útnak: Rosthyné Forgách Ilona grófnő, Revertera Anna grófnő és nemes Mihalótzyné részvételével. A vöröskeresztes nővérek tanúk nélkül beszélgethettek a foglyokkal. Meghallgathatták panaszaikat és jogosultak voltak tapasztalataikról a hadviselő államok kormányainak és hadvezetőségeinek beszámolni, illetőleg a hadifogolyellátásban mutatkozó hiányok kiegészítését közvetlenül szorgalmazni.

A látogatások a hadifoglyokra nagyon jó hatással voltak. A látogatás hírére az oroszok lázas tevékenységgel igyekeztek eltüntetni a rettentő helyzetről tanúskodó nyomokat. Igaz, a látogatás végeztével minden visszatért a régi kerékvágásba. Egy ilyen látogatás alkalmával 1915-ben Skotovóban 113 osztrák–magyar tisztet és 1711 katonát vettek számba (továbbá 1 német tisztet és 699 katonát, 3 török tisztet és 20 katonát). Szpasszkojéban 1915 márciusában 202 osztrák–magyar tiszt és 6029 katona volt (ezen kívül 129 német tiszt és 843 katona, 6 török tiszt és 801 katona).

Gyakoriak voltak a járványok. Skotovóban 1915-ben felütötte fejét a kiütéses tífusz. Az elégtelen élelmezés miatt a hadifoglyok között általános volt a testi gyengeség és a skorbut. Így aztán idővel temetőket is létesíteni kellett.

 A skotovói emlékmű, 1916
(Czimra Csaba gyűjteményéből)

 (Czimra Csaba gyűjteményéből)

Skotovóban 1916-ban emeltek emlékművet az itt eltemetett halottaknak. Az emlékműn a tábla magyar nyelvű szövege a következő: „Álmodjatok a szép magyar hazáról, amelyért meghaltatok 1916”. A két képen a tábla színe eltérő. Lehet, hogy a világosabbat esetleg később lecserélték fekete márványra? A temető a mostani fényképek szerint nem maradt fenn, de az emlékmű igen, csak a szöveges táblák vesztek el. Az emlékmű négy oldalán négynyelvű szöveg volt: magyar, német, török és orosz. Így van ez a szpasszkojei emlékműn is. A magyar nyelvű táblát akár fel is lehetne újítani.

 A skotovói emlékmű napjainkban

Szpasszkojében 1917. október 5-én (minden bizonnyal a Gergely-naptár szerint) leplezték le az emékművet. A fényképen is látható, hogy nagyszámú közönség volt jelen, egy vöröskeresztes delegáció részvételével. A temető megsemmisült, de lehetséges, hogy még fellelhető volna néhány sír a földben. A szpasszkojei emlékmű jó állapotban van. Magyar nyelvű szövege a következő: „E távoli golgothán találjatok nyugalmat ti sokat szenvedett vándorok”.

 Szpasszkoje, 1917. október 5.
(Czimra Csaba gyűjteményéből)

 (Czimra Csaba gyűjteményéből)

 (Czimra Csaba gyűjteményéből)

 Szpasszkoje 1920-22
(Czimra Csaba gyűjteményéből)

 Szpasszkoje napjainkban

A mai fényképeket az alább közölt weboldalak adminisztrátoraitól kaptam, miután elküldtem nekik az én régi felvételeimet.

• http://shcotovo.narod.ru/scotovo.files/history/oldsfoto.htm
• http://spasskd.ru/index.php?option=com_datsogallery&Itemid=66&func=viewcategory&catid=14

Szerző: Czimra Csaba