Június elején első világháborús különszámmal jelentkezett a pár éve nálunk is megjelenő BBC History magazin. A 150 oldalas kiadvány nem törekszik minden részletre kiterjedő bemutatásra, inkább átfogó képet akar nyújtani a konfliktusról, megmutatva ismert és kevésbé ismert részleteket, gazdagon és igényesen illusztrált 2-6 oldalas cikkeken keresztül. Ehhez nagyrészt brit, kisebb részben pedig magyar történészek írásaiból válogat.
Fontos részlet, hogy az anyag egy részét a magazin korábbi számaiból vették át. Ilyen például Vilmos császár és Miklós cár magánlevelezése, vagy a gallipoli csatát bemutató elemzés. Éppen ezért álljon itt a benne található írások sora, hogy mindenki eldönthesse, érdemes-e megvásárolni:
- A háború kulcspontjai I-III. (Peter Caddick Adams)
- Vili és Miki éjszakái a vérzivatar előtt (Papp Gábor, Berényi Gábor)
- A Monarchia hadereje a háború kezdetén (Balla Tibor)
- Redl ezredes árulása (n.a.)
- Hadban a birodalom: a brit kolóniák katonái (Ashley Jackson)
- Távol Európától: háború a gyarmatokért (Búr Gábor)
- Így látták a katonák (Richard Holmes)
- Gallipoli: a vereség okai (Gary Sheffield)
- A somme-i csata (Gary Sheffield)
- Szex a lövészárokban (Clare Makepeace)
- Az ypres-i vérfürdő (Martin Dougherthy)
- Tálalva! – Étkeztetés a lövészárokban (Rachel Duffett)
- A brit repülés ászai (Peter Hart)
- A Monarchia elfeledett diadala: a caporettói áttörés (Litván Dániel)
- Támadnak a tankok (Chris Mann)
- Hadifogságban (Bornhardt Attila)
- Amerika hadba lép (Doran L. Cart)
- 1918 – visszavonulókból győztesek (Gary Sheffield)
- A legnagyobb vesztő: Ludendorff élete (John Lee)
- A tanáros főparancsnok: Ferdinand Foch (Peter Hart)
- Miért győzött az antant? (Jeremy Black)
- A nap, amikor elhallgattak a fegyverek (Malcolm Brown)
- Nincs többé háború (Peter Hart)
- Háborús hősből kormányzó: Horthy Miklós (Turbucz Dávid)
- Trianon (Romsics Ignác)
A kiadványhoz DVD-mellékletet is kapunk, mely bő egyórás, magyar nyelvű kommentárral ellátott archív anyagot tartalmaz, egészen pontosan néhányperces rövidfilmeket, melyek hosszuknál fogva éppen csak felvillanthatják az eseményeket. Ezek témái: Boldog békeidők; Merénylet Szarajevóban; Az állóháború; A verduni vérfürdő; Háború a tengeren; Az orosz forradalom; Párizs, lőtávolságon belül; A császárság összedől; A 20. század fegyverei; Az igazságtalan béke; Soha többé! – gondolták akkor.
Mivel az első világháborúval kapcsolatban ritkán jelenik meg nálunk önálló munka, a különszám mindenképp ajánlható a téma iránt érdeklődőknek, már csak azért is, mert nem kizárólag brit szerzők jutnak benne szóhoz, hanem hazai történészek is, így a magyar vonatkozású témák sem maradnak el.
A BBC History idén ősszel a második világháborúnak is szentel majd egy dupla különszámot.
Monty
Vendégszerzőnk a monty.blog.hu és a vadonszava.blog.hu írója. Az első világháborúval kapcsolatos posztjai ezen a linken érhetők el.
Olvastam, egyes cikkek valóban érdekesek. Bár jellemzően dominál az angol/brit „birodalmi” szemlélet és a nyugati front – ahol tudjuk, a helyzet változatlan – kiemelése.
Kiemelkedik Balla Tibor és Bonhardt Attila írása, amelyek sokkal inkább a magyar olvasónak szólnak.
Egy ilyen – kifejezetten Közép-európai, Kárpát-medencei szemléletű – kiadványra nagyon is szükség lenne, amelyben magyar, osztrák, cseh, szlovák, horvát, szlovén, szerb, román, ukrán, stb. kutatók oszthatnák meg legfrisebb kutatásaik eredményeit a Nagy Háborúval kapcsolatban!
Meg a centenárium/ok kapcsán még bele kellene fogni egy csomó dologba…
@MTi: közös dolgainkba!!
@MTi: Igen, én is olvasnék néha mondjuk a japán, esetleg a belga részvételről…
Pár éve jelent meg A XX. század őskatasztrófája című kötet, az meg a német szemszögből íródott, csupa német történész részvételével. Aki még nem olvasta volna, ajánlom:
monty.blog.hu/2011/05/21/konyv_az_elso_vilaghaboru_a_xx_szazad_oskatasztrofaja_burgdorff_amp_wiegrefe
@MTi: Olvastam, de sajnos elfogadhatatlanul elfogult és felületes!
@MTi: Magyarországon az első világháború sajnos még mindig döntően a nyugati frontról szól… Elég csak a tankönyveket megnézni. Pedig nekünk is megvoltak a saját verduni csatáink (Doberdó és a Karszt), Som folyóink (Isonzó, Piave, stb.), Passchendaelünk (volhíniai mocsarak), gáztámadásaink (sajnos), s a sort hosszan lehetne még folytatni. Arról meg pláne nem szabadna elfeledkeznünk, hogy az egykori Magyar Királyság területén is folytak súlyos harcok (Felvidék, Erdély).
@MTi: lájk!
Nem olvastam a BBC cikkét, így csak a fenti hozzászólásokból formálhatok (szubjektív) véleményt.
Tisztelettel fejet hajtva minden a háborúban elesett ill. megsebesült katona (és civil) előtt, magyarként engedtessék meg számomra, hogy első sorban saját nemzetem és véreim küzdelmeit és hőseit tiszteljem, elesettjeink felett bánkódjak, és tartsam számon azon tisztek, avagy egyszerű katonák hőstetteit, akik felemelő haditetteket hajtottak végre különböző frontokon, amikor azokra a hazának szüksége volt és ezért az életükkel fizettek.
A Nyugat dölyfös és öntelt. Pedig ha ott lettek volna, és látták volna 1914/15-ben a Kárpátokban, és 1916-ban Luck-nál, amikor az orosz ”tenger” éppen elárasztani készült a birodalmat és megállításukra hadosztályaink, hadtesteink (tucatjával) pusztultak, mindjárt máshogy beszélnének.
Már régen észrevettem, hogy külföldi információforrásokat nem nagyon érdemes használni, mert egyszerűen teljesen más adottságaik vannak, más érdekli őket. Semmit sem szabad venni tőlük, de legjobb példám a kertészeti könyv. Apósom 1950-es kertészeti könyvéből többet tanultam, mint a színes-szagos németből lefordított könyvből. Más növények, más vegyszerek, más fajták, más érési időszak stb.
(A II. Vh. meg a könyökömön jön már ki, az megy minden csatornán, minden folyóiratban stb. Értem én, hogy megnyerték, de ez engem nem érdekel. )
@fofilozofus: Ez így azért túl kategorikus. Ismerni kell a külföldit is, hogy legyen mihez hasonlítani a „hazait” és szerintem sokat lehet tanulni is belőle.