Őnagysága
Farkas Lenke és Marica [?]
urleányoknak
Pécs, Tetye utcza 50.
Kedves kisasszonyok
Tudatom, hogy ismét itt vagyok Pécsett és 4 napi szabadságra ma d.e. 8.45 induló vonattal hazamegyek. Hogy vannak? Kedves nővérük itthon van-e? A megígért, de még meg nem kapott lapokért [?] köszönetem küldöm.
Tisztelőjük, Turcsin [?] őrmester
Pécsi villamosban, 1915.VIII.21. 7.10
„A megígért, de még meg nem kapott lapokért köszönetem küldöm.”
Ha belegondolok, hogy a katonák legtöbbje szerint az otthoni posta tartotta bennük a lelket, ez jogos szemrehányás.
@BálintFerenc: Nagyon finoman fogalmaztál, Feri, ahogy szegény őrmester is! Persze lehet, hogy egyszerűen csak „nem jött be” a Farkas lányoknak, ő meg túlzott reményeket táplált egy oda dobott „majd írok/írunk” kijelentéstől. A fronton pedig – a képen is látható és az őrmester kézírásával olvasható léthelyzetben – minden más dimenziót is kapott, s még fontosabbá vált minden oda vetett szó, ami kapaszkodót jelenthetett az otthoni világba, az életbe, a nőkbe, a szerelembe… Ő meg csak várt az ígéret beteljesedésére… Ezek szerint mindhiába.
Mi mindent hordozhat pár ilyen sor. Vajon a női olvasóink hogy értelmezik? 🙂
@PintérTamás: Remarque-nak van egy novellája, pont egy ilyesfajta helyzetről szól.
Ha jól emlékszem Anette és a szerelem a címe, a Csend Verdun felett c. novellagyűjteményben olvasható magyaru is.
A „poént” nem akarom lelőni.
Nos ha a fiatalembernek nem volt esélye akkor (magamból kiindulva) minek hitegessék?
A lap a lányok tulajdona maradhatott vajon? Mert ha igen akkor talán csak a posta vitte félre azokat a leveleket.
@nyaucica78: Hitegetni nem kell, csak ha megígérte neki, hogy ír, akkor az a másik várja, akármiről is szól az lap, és lehet, hogy az a pár sor a pécsi időjárásról az életet jelenti a számára…
Érdekes lenne a sztori folytatása, hátha Natasa is olvassa a kommenteket és tud a lapról még valamit… 🙂
Nem, Natasa sajnos semmi többet nem tud a lapról, nem hagyatékban került hozzám, hanem egymagában. De tényleg, mielőtt megkövezitek a lányokat, a postán is elveszhetett néhány levél.
@Natasa Gajdarova: @nyaucica78: Elhisszük! 🙂
A kedves nővér felőli érdeklődés nekem azt sejteti , hogy vonzalom lehetett a leányzó felé.
Dehogy kövezném meg őket, de kár , hogy nincs folytatása.
@BálintFerenc: Elektronikusan valahol nem lehet elérni?
Volt egy remek angol sorozat a Downton Abbey, nem tudom láttad-e az első világháborús szériát. No, ott is volt egy hasonló történet, ami ott elég drámai véget is ért…
@nyaucica78: Igen, nagy kár, hogy nem tudjuk a sztori végét. (Szerintem se véletlen érdeklődik az őrmester a nővér hogyléte felől.) De az internet sokszor rendkívül hasznos találmánynak bizonyul…
@PintérTamás: Nem láttam a sorozatot, bár jókat hallottam felőle.
A novellát angolul tudom prezentálni:
http://www.unz.org/Pub/Colliers-1931nov28-00010
Gondolom az sem lehet véletlen, hogy nem közvetlenül a „nővérnek” ír, hogy nem tőle érdeklődik… Ennek vajon mi lehet az oka? Nem lehetett szerintem túl mély és régről tartó a kapcsolatuk, mert akkor nem a két hugitól érdeklődne, hanem a kedvest dorgálná meg egy levélkében… szerintem 🙂
@M. Szilvia: Igen, ez egy jó fölvetés, hogy miért nem a nővérnek írt közvetlenül, ha ő érdekli a három Farkas lányból?
Egyébként a Pécs, Tettye utca 50. ma is létező cím. Még a ház is megnézhető a google maps segítségével egy 2012 januári fotón. Persze kérdés, hogy ez ugyanaz a ház-e, nem változott-e meg közben a házszámozás…
@PintérTamás: korabeli adó-nyilvántartásból bizonyára kideríthető, hol laktak Farkasék. A helyrajzi szám alapján megtalálható az telekkönyvi betétlap, ebből pedig az ingatlan (lakóház) további sorsa pl. esetleges hagyaték, adásvétel, stb. – érdekes kutatás lehetne, hajrá levéltárosok! 🙂
@MTi: Pécsi olvasóink figyelmébe ajánlom MTi barátunk szíves hozzászólását! Kutatási gyakorlattal rendelkezők előnyben… 🙂
Szerintem már az is érdekes lenne, hogy lett-e valami folytatása a sztorinak. Hátha az őrmester úr és a Farka leányzó utódai élnek a házban most is! 🙂
@PintérTamás: Nem fogod elhinni Tamás, de tegnap Szabadkán ismerkedtem össze Ódori Imrével, a MNL Baranya Megyei Levéltárának igazgatójával! 🙂
Remélem, a történet nem ért tragikus véget, mint a mellékelt nótában (a képek között némi „fogalaomzavar” tapaszatalható):
http://www.youtube.com/watch?v=SsSoUP-k0nM
Szerintetek a dal eredetije Nagy Háborús lehet?
Kókay barátunk vajon nem várta egy szegedi leányzó levélét?
Noha eddig nem volt erről szó, de egy ilyen szál beleférne a történetbe!
@MTi: Azt hittem ezt a dalt is hallhattad már a blogon, de rájöttem, hogy az egy másik, még ha nagyon hasonló is: nagyhaboru.blog.hu/2011/07/28/estere_indul_az_ezred
Nem lehet, hogy ennek a Leitner-dalnak az egyik variánsa?
Ugyanígy elsőre erről a Pápai Molnár Kálmán szerzeményről sem gondolnád, hogy első vh korabeli, pedig igen: nagyhaboru.blog.hu/2011/11/01/nem_latlak_en_teged_tobbe_1
Szóval ez is simán meglehetett már ekkor.
Kókay László az édesanyjával levelezett rendszeresen. Ezeknek a leveleknek, lapoknak egy része meg is van, majd tervezek belőlük is közölni. 1918-ban egy olasz leányzóval ápol majd közelebbi kapcsolatot a Piave előtti időszakban, ott viszont levelezésről nem tudok. 🙂
Lassan szépen a kommentekkel letoljuk a pécsi „felhívást” a főoldalról…
Csak látnám már azt a 18-as részt 🙂
@nyaucica78: Reméljük, hogy egyszer fogod! 🙂
@PintérTamás: @nyaucica78: Jaj Tamás: spoilerrel csigázod a nagyérdemű olvasóközönség idegeit! 🙂