Arcok a Nagy Háborúból 13.
Sztupák Péter két fotólapot küldött nekünk a következő sorok kíséretében: „A képek a dédnagyapámat, Kelemen Józsefet ábrázolják, akit sajnos már én nem ismertem, de az első világháborúban valahol az olasz fronton szolgált és fogságba is esett. […] Kelemen József (1885-1969) egész életében földműves volt Sajóbábonyban. Öt gyermeke született de kettő még gyermekkorában meghalt. Ennyit sikerült megtudnom, sajnos nagyszüleim sem élnek már, akik esetleg további információkkal szolgálhattak volna.”
Tábori konyha. Kelemen József bal szélen, csajkával a kezében
A tábori konyhát ábrázoló fotólapot Kelemen József postán küldte haza a családjának
A lap szövegének átirata:
Feladó: Kelemen József
10. honvéd gyalogezred ütközetvonat
tábori posta 70.
Kelemen Józsefnének
Borsod megye
Sajóbábony
u[tolsó]p[ostahivala]: Sajóecseg
Kelt [olvashatatlan]
Kedves feleségem, gyermekem és édes apám
Így köszönök be hozájok agyon az Isten jó napot
vagy jó estét vagy bármely időbe érkezik hozzátok egy véletlen követet hogy meg lásalak beneteket mentem a konyhára ebédért és ott volt a fényképész tehát hogy titeket minél hamarabb meglátogassalak Én is küldök egy képet ismerjetek meg rajta it vagyok én is tisztelem édes anyámat csókolak a kedves kislányomal együtt
Kelemen József középtájon, épp ahol a fotó sérült
A második kép két szempontból érdekes:
Az egyik az a kis világos folt, ami több katona bal zubbonyzsebe felett látható. A sapkajelvényeket kezedetben itt is viselték (ezt később megtiltották) és a 10. HGYE-nek volt is ilyen formájú jelvénye.
A másik, némileg zavarba ejtő körülmény, hogy legalább négy olasz katonát vélek felfedezni a fotón és kettőnél puska van!
A zavarba ejtő körülményre a beküldő kísérő sorai vetnek fényt: a dédnagyapa olasz fogságban volt, és a fénykép nyilván már ekkor készült. Mindenesetre éles szemű észrevétel, ha nem szólsz, észre sem veszem, hogy más az egyenruha…
Gyuri
@BálintFerenc: @LiangSheng: A Feri által felvetett két észrevétel együtt is érdekes.
A 10-es honvédek viszonylag későn, 1918. júliusában kerültek át az olasz frontra a Brenta könyöktől nyugatra, s ezt követően, jó esetben a háború legvégén, eshetett olasz hadifogságba a dédapa. November 3-án az egész 39. honvéd gyaloghadosztály olasz hadifogságba került. Ez már a fegyverszünet időpontjának értelmezése körüli bonyodalmak időszaka. Ezek szerint a jelvényt még ekkoriban is így viselték, vagy így is viselték…
Az olasz katonák elég békésen heverésznek együtt a mieinkkel és a szuronyuk sincs feltűzve, ami szintén a háború utolsó napjait feltételezi.
Elsőre nekem sem tűnt fel, de tüzetesebben megvizsgálva, legalább hét olasz katonát is be lehet azonosítani.
A két kép közös vonása, hogy a szakácsok azért elég központi szerepet élveznek mindkettő esetében! 🙂
@BálintFerenc: @LiangSheng: @PintérTamás: Ez tanulságos. Bevallom, a csoportkép felett én is átsiklottam. Köszi!
Akkor a kép címe akár lehetne: Őrök és foglyaik a fegyverszünet első napján?!
@Natasa Gajdarova: Nem pont ez a jó blogban? Ki-ki másra figyel, s olyan részletek is előjönnek, amit nem is gondolunk… 🙂
@MTi: Ez azért nem biztos, de egész különleges képpé vált így ez a második fotó!
@PintérTamás: Igaz, hogy az egész 39. hadosztály fogságba esett – a parancsnokság kivételével. ..
A másik dolog: a levelezőlapon nincs bélyegző, vagy csak a fotón nem látszik?
@PollmannFerenc: Csak arra támaszkodhatunk, amit a szkennelésen látunk. Ezen nem látszik pecsét, ami arra utal, hogy nem postán érkezett haza. Lehet, hogy a kép vele együtt került haza, esetleg valakivel hazaküldte.
Érdekes a lőszertáska a katonákon. A felső sor bal szélén álló katonán jól kivehető, de az előtérben jobboldali, puskával együtt fekvő katonán is látszik. Nem éppen sztenderd Mannlicher! Sőt a sapkája is furcsa, mintha olasz tiszti sapkával pózolna.
@Tálosi Zoltán: Mert olaszok, Zoli, nem olvastad a korábbi kommenteket! 🙂
Vakegér vagyok! 🙂
A sajóbábonyi katolikus templom főbejáratánál egy kereszt található, ami a klasszikus „Isten dicsőségére” feliratot tartalmazza. Azonban megemlékeznek szülei egy fiatalemberről, Tóth Imréről, aki 1918. áprilisában halt hősi halált. (IR. Nr 34. -ben szolgált.) Aki esetleg tud róla vagy a családról valamit kérem jelentkezzen.