Képek az asztalfiókból 5.
Asztalfiókunkból ezúttal az alsó-ausztriai cs. és kir. 49. gyalogezred katonáit ábrázoló fotó került a kezünkbe. A tiszt urak a fronton a harcok szünetében rongylabdákkal céltáblára dobva múlatták az időt a kép készítése előtti pillanatokban…
Az alábbi fotón cs. és kir. 49. számú báró Hess gyalogezred tisztjei pózolnak egy céltáblával és a hozzá való rongylabdákkal (ld. a középen ülő tiszt lábai előtt). A játék valószínűleg a frontvonal mögött, a pihenőben lévő csapatok unaloműzésére szolgált. A ruházat alapján a kép valószínűleg 1916 végén vagy 1917 elején készülhetett, a háttérben látható nyírfák alapján pedig nagy valószínűséggel az orosz fronton.
A 49-esek könnyen felismerhetők a képen többek által is viselt, kereszt alakú jelvényről. Az ezred a cs. és kir. 4. hadosztályba tartozott, a 8. és 99. gyalogezredekkel együtt, a negyedik ezred többször cserélődött. A 49-esek alsó-ausztriaiak voltak, a hadkiegészítő-kerület parancsnoksága és a pótzászlóalj St. Pöltenben volt. Az ezred állománya 1914-ben 98%-ban német (értsd: osztrák) volt.
A kép valószínűleg az ún. Stochod-könyökben készült. A hadosztály itt volt állásban miután az osztrák–magyar csapatoknak sikerült a Bruszilov-offenzíva után a frontvonalat újra megszilárdítani, egészen 1917 őszéig, amikor átkerültek az olasz frontra.
A 4. hadosztály helyzete 1917. március 1-jén
A cs. és kir. 49. gyalogezred jelvénye, középen Hess báró címerével
@Hatvanas: Árpi „asztalfiókja” csupa jó fotót rejt és sok mindent ki is nyomozott róluk. Ez is remek fotó a háború egy békésebb pillanatáról, az ember „diadaláról” a háború lélekrombolása fölött, hogy miként próbálták a civil élet vidám játékát a front mostoha körülményei között is reprodukálni.
Ketten egyébként ott kukucskálnak kifelé a lyukon! 🙂
AZ orosz fronton azért voltak aránylag nyugalmasabb időszakok is, pl 1915/16 tele és utána tavasz, egészen a Bruszilov offenzíva kezdetéig illetve az 1917-es év nagy része is ilyen volt. Ezekben az időszakokban a katonáknak elfoglaltságot kellett találni, ilyenkor épültek ki egész takaros kis „városok” a frontvonal mögött, ahol a szállásokon kívül volt fürdő, kantin, kápolna, sportpálya. stb. A tartalékban lévő katonáknak gyakorlatilag laktanyai foglalkozások voltak, mind gyakorlati mind elméleti, az analfabétákat megtanították írni/olvasni, stb. Valamelyik ezredtörténetben írják, hogy a legénység nagy része jobb körülmények között és jobban élt mind odahaza.
@KajonÁrpád: Ez így van, az orosz fronton 1915-1917-ben csak a nagy offenzívák alatt voltak nagy mozgások, hevesebb harcok és nagy veszteségek, de ezek néhány hónap alatt lecsengtek és utána újra megmerevedett a frontvonal, s viszonylag újra nyugalmasabb volt az élet. Az olasz fronthoz képest ezekben az időszakokban, különösen 1916 őszétől, amikor ez a fotó is készülhetett, „szanatóriumnak” volt tekinthető, így is emlegették a katonák, és aki csak tudott próbált ide átkerülni.
Így már érthetőek az orosz fronton történt fraternizálások, de Segeti-féle „rekreációs” tábor is lehetett az osztrák-magyar csapatok számára minden hadszíntéren.