Könyvbemutató Hegedős Károly harctéri emlékiratairól

2024. november 21-én 16 órakor mutattuk be a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen legújabb kötetünket, a Nagy Háború Könyvek sorozatunk 5. darabját. Tudatosan választottuk ezt a helyszínt, hisz az emlékirat szerzője innen vonult be katonának, majd ide tért vissza, amikor véget ért az első világháború. Beszámoló következik az Egy műegyetemista Nagy Háborúban – Hegedős Károly harctéri emlékei című kötetünk bemutatójáról.

Könyvbemutatónkra a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (BME OMIKK) és a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány (NHKA) közös szervezésében került sor. A rendezvénynek a központi épületben található közösségi terem (K épület, magasföldszint 51.) adott otthont.

A viszonylag korai időpont ellenére blogunk sok állandó szerzője, önkéntese és olvasója is eljött a könyvbemutatóra és az idő előrehaladtával a számunk csak gyarapodott, így a rendezvényünk, a korábbiakhoz hasonlóan, egyfajta jó hangulatú „blogos” találkozóvá is vált.

 A könyvbemutató közönsége halszem optikával
(Fotó: Juhász Balázs)

Minden adott volt egy jó könyvbemutatóhoz, hisz egy különleges szerző, remek írásművét adhattuk ki, amit egy patinás helyen mutathattunk be, nagyszerű társaságban. Az együttlét élményét csak fokozta, hogy a rendezvényen részt vett Hegedős Károly lánya, Hegedős Piroska is. Az ő szerepéről később.

Az egybegyűlteket dr. Kiss Márton, a BME Levéltár ny. főlevéltárosa köszöntötte, aki közel 40 évig volt az emlékiratot is őrző intézmény munkatársa és vezetője.

 Dr. Kiss Márton ny. főlevéltáros nyitotta meg a rendezvényt
(Fotó: Juhász Balázs)

Ezt követően a kötetet kiadó NHKA kuratóriumi elnökeként vettem át a szót és ismertettem a kötet megszületésének a körülményeit. Személyes emlékeim felidézésével kezdtem, felelevenítve, hogy a III. BME Levéltári napon, 2014. március 12-én találkoztam először az emlékirattal, amelyet dr. T. Horváth Attila levéltáros-történész mutatott be. Az ismeretségünk vele, s Batalka Krisztina levéltárvezetővel szintén ekkor kezdődött. Innen datálható a közös szándékunk, hogy az emlékiratot minél szélesebb körben bemutathassuk. Isten malmai lassan őrölnek, de működnek, s így erre először a blogunkon kerülhetett sor 2020‒2021-ben hetente, összesen 42 részben, majd 10 évvel később, 2024-ben nyomtatásban.

 Pintér Tamás köszöntötte a megjelenteket és ismertette a kötet megjelenésének a történetét
(Fotó: Juhász Balázs)

A kötet megjelenéséért és bemutatásáért köszönet illet mindenkit, aki ehhez valamivel hozzájárult. Róluk itt is meg kell emlékeznem. Legelőször is Batalka Krisztinát és a dr. T. Horváth Attilát illeti köszönet, akik felfedezték Hegedős Károly emlékiratát. A levéltárvezető asszony a könyvhöz előszót is írt, amelyben méltatta az emlékirat jelentőségét, míg T. Horváth Attila a kötet gondozója lett, s részletes kísérőtanulmánnyal egészítette ki a gazdag lábjegyzet-apparátussal ellátott művet. Nagyné Vágó Andreát, a BME levéltár munkatársát a szöveg begépeléséért illeti köszönet.

A rendezvény helyszínének a biztosítása Ézsiás Anikónak, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem OMIK főigazgató-helyettesének köszönhető, míg a gyakorlati megvalósításban Barta Miranda, a BME levéltár munkatársa és kollégái voltak a segítségünkre.

A Hegedős Károly által készített fotókkal, rajzokkal, vázlatokkal gazdagon illusztrált könyv formába öntéséért blogunk szerkesztőjét, Babos Krisztinát illeti nagy köszönet, aki a kötet tördelője és műszaki szerkesztője volt, hasonlóan a többi kiadványunkhoz.

A kötet nem jelenhetett volna meg a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatása nélkül, ahol Magyar Levente miniszterhelyettes urat külön is meg kell említenem az ügyünk felkarolásáért.

A köszöntők, történeti áttekintés és köszönetnyilvánítások után a meghívott vendégeinkkel rendezett beszélgetésre került sor. Ennek dr. T. Horváth Attila, történész-levéltáros, a kötet szerkesztője, Bálint Ferenc főmuzeológus, a HM Katonai Örökség Főosztály szakreferense és dr. Stencinger Norbert hadtörténész, az NHKA kuratóriumi tagja voltak a résztvevői. Mindannyian a blogunk állandó szerzői is.

 A beszélgetés résztvevői. A háttérben a kötet képeiből Babos Krisztina által válogatott vetítés futott
(Fotó: Juhász Balázs)

A beszélgetés moderátoraként a kötet szerkesztőjétől azt kértem, hogy mutassa be a szerző életét, tevékenységét és az emlékirat történetét, jelentőségét a közönségnek. Bálint Ferenc muzeológus a kérdéseimre arról beszélt, hogy az emlékirat mit adhat egy muzeológusnak, s mit tudhatunk meg a kötetből a korabeli felszerelésről és a kiképzésről. A kötet fronton játszódó része legrészletesebben az olasz hadszíntérről és a Doberdóról szól, így Stencinger Norbertet erről kérdeztem, kiemelve, hogy miért érdekes a kötet az olasz olvasóknak, s kutatóknak is. Tudniillik Gianluca Volpi, az udinei egyetem történész professzora által elkészült a kötet olasz részeinek a fordítása is, ami jövő tavasszal két nyelven szintén meg fog jelenni. Külön is kitértünk az 1916. június 29-ei doberdói gáztámadás emlékiratban részletesen tárgyalt fejezetére.

 A kötet gondozója beszél. Hegedős Károly rajzokról és fotókról figyelt ránk
(Fotó: Juhász Balázs)

A beszélgetés résztvevői a kérésemre előzetesen javasoltak a témájukhoz kapcsolódóan érdekesnek ítélt részleteket is a kötetből, amelyeket Berta Kristóf, a Károli Gáspár Református Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza, blogunk állandó szerzője, s korábban a műszaki szerkesztésben is besegítő önkéntese olvasott fel. Így idézet hangzott el a háború és a kiképzés hatására történt felnőtté válásról, a memoár- és naplóírásról, a tarack működéséről, a gázálarcról és viselésének nehézségeiről, a gáztámadás során szerzett élményekről és a háború fatalizmusáról is.

 Berta Kristóf felolvas a kötetből
(Fotó: Juhász Balázs)

A beszélgetés résztvevői a kedvenc részleteiket is megosztották a közönséggel, akiknek ezt követően lehetőségük volt kérdéseket feltenniük, és a rendezvény beszélgetéssé alakult át. Így került szóba a gáztámadás idején a konyak szerepe, az emlékirat írója alakulatának a története is. A legtöbbet Hegedős Piroskától kérdeztünk az édesapjáról és a 9 kötetet kitevő, monumentális emlékirat születésének a körülményeiről.

 Hegedős Piroska és hallgatósága
(Fotó: Juhász Balázs)

A rendezvény során egy vitrinben meg lehetett tekinteni az eredeti emlékiratot és Hegedős Károly hagyatékának egyéb, a BME Levéltárába került érdekesebb darabjait is.

 Hegedős Károly bemutatott hagyatéka nagy érdeklődést váltott ki
(Fotó: Pintér Tamás)

Az estet egy kis fogadással és kötetlen beszélgetéssel zártuk. A kötet már kereskedelmi forgalomba került. Az ára 5 000 Ft, megvásárolható vagy megrendelhető a Líra üzleteiben, vagy Budapesten az Írók boltjában.

 A kötet szerkesztője, az emlékirat írójának a lánya, s a kiadó vezetője a nagyszerűen sikerült estet követően
(Fotó: Juhász Balázs)

Az írás címe Hegedős Károly 1914. június 28. és 1918. december 4. között játszódó, most kiadott és bemutatott, nagy háború időszakát tárgyaló emlékiratának az utolsó mondata.