Könyvbemutató dr. Kemény Gyula isonzói naplójáról

2025. február 27-én mutattuk be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Bécsi kapu téri épületében Nagy Háború Könyvek sorozatunk 7. darabját: Ezredorvos a tűzvonalban ‒ Dr. Kemény Gyula isonzói naplóját. A levéltári palota kiállító- és konferenciaterme újra színültig megtelt a rendezvényre.

A sorozat előző kötete, dr. Kemény Gyula szerbiai naplója után már tavaly megjelent az ezredorvos naplósorozatának a folytatása, az isonzói kötet is, azonban az idei évre tettük át a bemutatását. Minden különböző fronton játszódó kötet megérdemli, hogy arról részletesen külön-külön essen szó.

A könyvbemutatóra ismét a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) és a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány (NHKA) közös szervezésében került sor. 2025. február 27-én, csütörtökön a Budai várban a Bécsi kapu téri historizáló levéltári palota rendezvényterme a 17 órai kezdésre ismét teljesen megtelt érdeklődőkkel.

 Kemény doktor isonzói naplója is sok érdeklődőt vonzott
(Fotó: NHKA/Juhász Balázs)

A sokak által kedvelt ezredorvos naplósorozata második kötetének a bemutatására érkezőket ezúttal is egy vetítés várta a patinás épületben, amely a könyv fotóiból, korabeli és Török Zoltán által készített új térképvázlataiból állította össze a kötet tördelését és a képanyag szerkesztését végző Babos Krisztina.

 A könyvbemutató vetítés nyitó diája a kötet borítójával
(Fotó: MNL: Varga Máté)

A vendégeink fogadásában hagyományőrző barátaink is rész vettek.

 Bálint Ferenc főmuzeológus, a HM Katonai Örökség Főosztály szakreferense, blogunk állandó szerzője hagyományőrző főhadnagyként és Kovács Beáta, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum múzeumpedagógusa hagyományőrző ápolónőként
(Fotó: MNL/Palcsó Anna)

Az est moderátora ezúttal is az MNL sajtóreferense, Katona Csaba volt, aki a komor témát most is remekül tudta oldani.

 Katona Csaba moderált
(Fotó: NHKA/Herbert András)

A könyvbemutató közönségét először a rendezvény házigazdája, dr. habil. Szabó Csaba, az MNL főigazgatója köszöntötte.

 Dr. habil. Szabó Csaba, az MNL főigazgatója nyitotta meg a rendezvényt
(Fotó: NHKA/Juhász Balázs)

 Főigazgatói köszöntő
(Fotó: NHKA/Herbert András)

Meghívásunkra a rendezvényt megtisztelte jelenlétével Őexcellenciája dr. Marjan Cencen úr, a Szlovén Köztársaság nagykövete is és köszöntötte a megjelenteket. Örömét fejezte ki a kötet megjelenéséért, amely a két nép közös történelmének egy festői, de rendkívül tragikus helyszínén játszódik.

 Dr. Marjan Cencen nagykövet úr
(Fotó: MNL: Varga Máté)

Ezt követően Kaputa László ezredes, Magyarország ljubljanai véderő attaséja köszöntötte a megjelenteket. A kötet előszavát író katona diplomata jó ismerője az NHKA első világháború egykori olasz frontján Szlovéniában és Olaszországban végzett tevékenységének, számtalan alkalommal közösen is részt vettek különböző rendezvényeken, megemlékezéseken. Kaputa ezredes méltatta az NHKA Isonzónál és a Doberdó-fennsíkon a magyar első világháborús emlékezet ápolásában végzett kiemelkedő szerepét és jelentőségét.

 Kaputa László ezredes, Magyarország ljubljanai véderő attaséja
(Fotó: NHKA/Juhász Balázs)

A rendezvényünkön immár visszatérő szereplőként vettek részt a Pest-Budai Dalárda tagjai Kiss Sándor vezetésével, akik ezúttal a Széles az Isonzó vize kezdetű katonadalt énekelték el kalotaszegi gyűjtésből származó változatban.

 A Pest-Budai Dalárda tagjai
(Fotó: MNL: Varga Máté)

Részlet a katonadalból
(Felvétel: MNL/Palcsó Anna)

Ezt követően a kötetet kiadó NHKA elnökeként én ismertettem a könyv születésének a történetét. Külön megemlékeztem azokról a személyekről, akiknek a kötet megjelenése leginkább köszönhető.

 Pintér Tamás a kötet születésének a körülményeiről beszélt
(Fotó: NHKA/Juhász Balázs)

Nagy örömünkre szolgált, hogy ezúttal Zika Klára, Hary József unokája is részt tudott venni a könyvbemutatón. A legnagyobb köszönettel neki tartozunk. 2010-ben, a megismerkedésünket követően bízta rám a nagyapja legjobb barátjának, dr. Kemény Gyulának a naplóhagyatékát. Így jelenhetett meg a gondozásomban 2012-ben a blogunkon először az isonzói, majd 2019‒2020-ban a szerb, s végül dr. Pollmann Ferenc gondozásában 2022‒2023-ban a palesztin napló. Kérésemre az isonzói kötetbe Klára egy családi emlékező írást is küldött a számunkra.

 Zika Klára köszöntése
(Fotó: NHKA/Herbert András)

A könyvbemutatón szintén jelen volt Kemény Szilárd úr és a családja. Szilárd Kemény Gyula bátyjának, Istvánnak az unokája. 2013-ban, az isonzói napló közreadását követően keresett meg fiának, Botondnak a javaslatára. Az édesapja volt a doktor keresztfia, aki a családi személyes hagyatékát megörökölte és megőrizte. Ezt a gazdag hagyatékot, közel 100 fotóval, s írott és tárgyi emlékekkel (iratok, diploma, kitüntetések, isonzói emlékdoboz stb.) a család kutathatóvá tette a számunkra. 2015-ben ezek alapján a képek alapján készítettük el az Ezredorvos a tűzvonalban címmel először az Isonzó Expresszen, majd Budapesten, Nagyváradon és Pákozdon a katonai emlékparkban is bemutatott kiállításunkat. Az olasz fronton játszódó napló megjelenésekor nem véletlenül választottuk a kötetnek ugyanezt a címet.

Szintén jelen volt Kincses Károly fotómuzeológus, fotótörténész, aki a szerb napló blogunkon történt közreadásakor keresett meg bennünket. Vele később a beszélgetés során is szóba került a Zika Klára jóvoltából hozzá került Kemény Gyula fotók története. Isonzói naplótöredékek is kerültek Kincses Károly gyűjteményébe. A nyomtatásban most megjelent kötet már ezeket is tartalmazta, ahogy a fotókból is egy válogatást. Kincses Károlytól a könyvbe bekerült egy tanulmány is dr. Kemény Gyula harctéri fotográfiáiról.

A kötet anyagát én gondoztam, abban egy kísérő tanulmányban összefoglalva a naplóíró előző kötetben részletesen ismertetett élete és alakulata, s a naplók, valamint a kiadás történetét. A tanulmányban kitértem az isonzói csatákra és a naplóíró „halál krónikása” szerepére is.

A könyvbemutató során alapítványunk fiatal önkéntese, az előző könyvbemutatón és a nyári bilećai megemlékezésünkön is közreműködő Pintér Mátyás, a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium 12. B osztályának végzős tanulója olvasott fel a naplóból részleteket.

 Pintér Mátyás felolvasás közben
(Fotó: NHKA/Juhász Balázs)

A köszöntők és ismertetés után egy szakmai beszélgetés kezdődött a rendezvény moderátora, Katona Csaba vezetésével, amelyen dr. Kiss Gábor alezredes, levéltáros, a katonai egészségügy kiváló kutatója, Kincses Károly és én vettem részt.

 A beszélgetés résztvevői: dr. Kiss Gábor, Pintér Tamás, Katona Csaba és Kincses Károly
(Fotó: MNL/Varga Máté)

A kérdések az esetemben leginkább a naplóíró személyét, különösen a „halál krónikása” szerep mibenlétét érintették. Kiss Gábor kérdései alapvetően a katonai egészségügyről szóltak, az ezredorvosi rendfokozat értelemezésétől kezdve, a helyi, olasz frontra jellemző speciális viszonyokkal bezárólag, aki válaszaiban részletesen ismertetve ezeket kitért az itteni érdekességekre, különlegességekre is.

 Dr. Kiss Gábor
(Fotó: MNL/Varga Máté)

Kincses Károly a fényképezés, ezen belül a hadi fotózás történetét tekintette át röviden az első világháborúig, a doktor ezirányú tevékenységét is érintve, s a háborús fotóhagyatékát is bemutatva.

 Kincses Károly
(Fotó: NHKA/Juhász Balázs)

A könyvbemutató egy kis fogadással, s kötetlen beszélgetéssel zárult.

 A könyvbemutató főszereplői a rendezvény után Zika Klára körül, akinek a doktor napló hagyatékának a megmaradását köszönhetjük
(Fotó: NHKA/Juhász Balázs)

A könyv megjelenését a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatta. A kötet már kereskedelmi forgalomba került. Az ára 5 000 Ft, megvásárolható vagy megrendelhető a Líra üzleteiben, vagy Budapesten az Írók boltjában.

Lezárásként szerepeljen itt egy részlet a naplóból 1915 decemberéből, ami magyarázatul szolgálhat jelen írás címére is: „A 8. hónapja vagyunk már itt az olasz határon pont az Isonzó partján. Micsoda híres név lett azóta az Isonzó! Rengeteg síró, zokogó ajk emlegeti ezt a nevet. Irtózatos véráldozat mellett tartjuk mi ezt a frontot, temető mellett temető van mindenhol, elszórtan is mindenfelé sírok. Aztán ha még a keresztek száma után lehetne igazodni, de néha egyetlen nagyobb kereszt százak nyugvóhelyét jelenti. A Monarchiának soha sehol aránylag ennyi vesztesége nem volt.”