Könyvbemutató dr. Kemény Gyula palesztinai naplójáról

2025. március 10-én mutattuk be a Yunus Emre Török Kulturális Intézetben Nagy Háború Könyvek sorozatunk 8. darabját: Végjáték a Sivatagban ‒ Dr. Kemény Gyula palesztinai naplóját. A patinás Andrássy úti épület hangulatos konferenciaterme teljesen megtelt a rendezvényünkre.

Sorozatunk nemrég bemutatott előző kötete, dr. Kemény Gyula isonzói naplója után megjelent az ezredorvos naplósorozatának sokak által leginkább várt befejező része, a palesztinainak elnevezett harmadik kötet is. A könyv már tavaly elkészült, a nyomdai munkái idén fejeződtek be.

 Dr. Kemény Gyula naplósorozatának a záró kötete
(Fotó: NHKA/Juhász Balázs)

A könyvbemutatóra ezúttal a napló témájához és helyszínéhez illeszkedő és ahhoz ‒ a korábbaikhoz hasonlóan ‒ méltó helyszínt és partnert kerestünk. Így esett a választásunk a rendezvényeiről általunk már ismert Yunus Emre Török Kulturális Intézetre, amely örömmel adott helyet az eseménynek. Az intézet és Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítványunk (NHKA) közös szervezésében került sor 2025. március 10-én, hétfőn 18 órától a könyvbemutatóra. Az Andrássy úti patinás épület 2. emeleti, eredeti famennyezetes, hangulatos konferenciaterme a 18 órai kezdésre teljesen megtelt, a hátsó sorokban pótszékeket kellett elhelyeznünk az érdeklődők részére.

 Sok kedves olvasónk és barátunk között dr. Zsigmond Gábor úr, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója is megtisztelte jelenlétével a rendezvényünket
(Fotó: NHKA/Juhász Balázs)

A sokunk által kedvelt ezredorvos naplósorozata harmadik kötetének a bemutatására érkezőket ezúttal is egy vetítés várta a teremben, amelyet a dr. Kemény Gyula hagyatékába tartozó fotókból, a kötet vázlataiból és a Török Zoltán által készített új térképvázlatokból állított össze Babos Krisztina.

Rendezvényünk moderátora ezúttal is barátunk, a Magyar Nemzeti Levéltár sajtóreferense, Katona Csaba történész-levéltáros volt.

 Az est moderátora, Katona Csaba
(Fotó: NHKA/Juhász Balázs)

A könyvbemutató közönségét a házigazda Yunus Emre Török Kulturális Intézet igazgatója, Mustafa Aydoğdu úr nevében Pázmándi Ágnes, az intézet titkára köszöntötte.

 Kedves házigazdánk, Pázmándi Ágnes
(Fotó: Honvédelem.hu/Fabók Dávid)

A könyvbemutatón négy részlet hangzott el dr. Kemény Gyula palesztinai naplójából, amelyekben a doktor 1918 nyarán Konstantinápolyban egzotikus utazásnak indult, majd gyorsan élet-halál harccá változott élményeit ismerhettük meg a Jordán-völgy szélsőséges természeti körülményeivel, a sivatagi visszavonulás emberfeletti borzalmaival, s a hazatérés 1919 januári rendkívül nyomasztó budapesti érzéseivel bezárólag. A szövegrészletek tolmácsolásában kedves barátunk, dr. Bartók Béla, az Egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Történelemtudományi Intézete egyetemi docense volt a segítségünkre.

 Dr. Bartók Béla az egyik szövegrészlet felolvasása közben
(Fotó: Honvédelem.hu/Fabók Dávid)

A kötetet kiadó NHKA elnökeként én ismertettem a könyv születésének a történetét, megemlékezve azokról a személyekről, akiknek a kötet megjelenése leginkább köszönhető.

A sort ezúttal is Zika Klárával kezdtem, aki 2010-ben, a megismerkedésünket követően bízta rám a nagyapja, Hary József legjobb barátjának, dr. Kemény Gyulának a rendkívül értékes és különleges naplóhagyatékát. Így jelenhetett meg a gondozásomban 2012-ben a blogunkon először az isonzói, majd 2019‒2020-ban a szerb, s végül dr. Pollmann Ferenc gondozásában 2022‒2023-ban a palesztin napló. S 2024-ben, immár időrendi sorrendben, nyomtatásban is a szerb, isonzói és a palesztin kötet.

A könyvbemutatón jelen volt Kemény Szilárd úr és a családja. Szilárd Kemény Gyula bátyjának, Istvánnak az unokája. 2013-ban, az isonzói napló közreadását követően keresett meg fiának, Botondnak a javaslatára. Az édesapja volt a doktor keresztfia, aki a családi személyes hagyatékát megörökölte és megőrizte. Ezt a gazdag hagyatékot, közel 100 fotóval, s írott és tárgyi emlékekkel (a vetítés során és a naplókötetekben is látható iratok, diploma, kitüntetések stb.) a család kutathatóvá tette a számunkra.

 Pintér Tamás a kötet születésének a körülményeiről beszélt
(Fotó: NHKA/Juhász Balázs)

Megemlékeztem Sajó György szerepéről. A kiváló történész, orientalista volt az a személy, aki felfedezte saját maga számára és megerősítette a mi számunkra a palesztinai napló kiemelkedő jelentőségét. 2012. augusztus 12-én dr. Kemény Gyula isonzói naplójának a blogunkon történt közlése során keresett meg, hogy szeretné megismerni a szövegközlés bevezetőjében általam említett palesztinait. Levélváltásainkat személyes találkozók követték, amikor Koppenhágából időnként hazatért néhány napra Budapestre. Az ő közvetítésével ismertem meg 2013-ban Kieselbach Tamást, a jeles művészettörténészt, műgyűjtőt, műkereskedőt, aki szenvedélyesen érdeklődik az első világháborús palesztinai magyar katonai jelenlét iránt, mivel nagybátyja, Kieselbach Gyula szintén járt a Szentföldön. Sajó György 2013 nyarán a neki írt és számomra is megküldött levelében részletesen bemutatta dr. Kemény Gyula palesztinai naplóját és annak a jelentőségét. Levelének a következő részletét a könyvbemutató közönsége számára is felidéztem: „Én úgy látom, hogy ami az írott anyagot illeti, dr. Kemény Gyula naplójában valódi kincsre találtunk. Nem sokkal júliusi találkozónk után Pintér Tamás elküldte nekem a napló teljes átiratát, amit azóta többször is átolvastam, és nagy terjedelme ellenére – Wordben 180 teljes oldalt tesz ki – szinte képtelen voltam letenni. Ez a napló jóval több, mint egy száraz »hadinapló«. Dr. Kemény egy igen érzékeny, kíváncsi, mindenre mélyen és őszintén reagáló ember, éles szemű megfigyelő, s emellett jó tollú író is: a napló irodalmi kvalitásai abszolút nem elhanyagolhatóak. Akár Konstantinápoly költői szépségét festi le előttünk egy naplemente leírásának apropóján, akár a sivatagi kaotikus visszavonulást tárja elénk minden brutalitásával együtt, a részletek, a hangulatok, az érzések-érzelmek élethű visszaadásával teljesen rabul ejti az olvasót.”

Kieselbach Tamással együttműködve közös terveket szőttünk a palesztinai téma feldolgozására, s ezen belül 2018-ban, a napló születésének a 100. évfordulóján, annak a közreadására. A terveinket azonban Gyuri váratlanul jött súlyos betegsége megakadályozta és nem tudtuk azt megvalósítani. A művészettörténésszel a kapcsolatunk azóta is megmaradt, aminek a blogunk olvasói is a haszonélvezői lehettek, hisz rajta keresztül ismerhettem meg Román Pannit, aki rendelkezésünkre bocsátotta az édesapja, Somogyi Lajos 1916‒1917-es palesztinai naplóját, amit a blogunkon is közre adtunk, valamint legutóbb Horváth Károly urat, aki a szintén Palesztinában járt Floriánsz Alfonz unokaöccse, s szintén gazdag hagyatékkal rendelkezik. 2024-ben dr. Kemény Gyula palesztinai naplójának a tervezésekor a téma iránti évtizedes elkötelezettsége alapján kértem fel Kieselbach Tamást, hogy a kötethez előszót írjon a számunkra, amit a legnagyobb örömünkre el is vállalt.

 Teltház a hangulatos konferenciateremben
(Fotó: NHKA/Juhász Balázs)

Sajó György kiesését követően a palesztinai napló gondozására nem volt könnyű megfelelő szakembert találnunk. Nagy örömünkre szolgált, hogy a kiváló hadtörténész, dr. Pollmann Ferenc, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum egykori munkatársa, blogunk tanácsadója végül elvállalta a feladatot, s az elektronikus, majd nyomtatott kiadás esetén is elvégezte a szerkesztői munkát.

Időközben további szakértői segítségünk is akadt. 2023 januárjában keresett meg bennünket a Liszt Intézet isztambuli kirendeltségének az akkori vezetője, dr. Fodor Gábor történész és turkológus, aki jelenleg a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa, a Turkológiai Osztály vezetője. A kiállítási tervünket a 2023. február 6-ai nagy erejű törökországi földrengés ugyan megakadályozta, de az együttműködésünk és a barátságunk azóta is él. Fodor Gábor Pollmann Ferencnek is a segítségére volt a szöveggondozás török vonatkozású kérdéseiben mind a blogos közlés, mind a kötet előkészítésekor.

Ugyanígy nagy segítséget nyújtott a naplókötet gondozásában dr. Szlávik Gábor történész, a Miskolci Egyetem Történettudományi Intézetének egyetemi docense. Vele A Sas és félhold: Német katonai tanácsadók és harcoló német egységek az Oszmán Birodalom frontjain (1914‒1918) c. remek és monumentális könyvének a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpontban zajlott bemutatóján ismerkedtünk meg az elmúlt év elején. Ő a palesztinai napló német vonatkozásainak a tisztázásában volt a segítségünkre. A kötet jegyzeteinek és kísérőtanulmányának az írásában is részt vett Pollmann Ferenc mellett.

A kötetben a naplóíróról és a napló történetéről én írtam. A kötet tördelését és képszerkesztését a korábbi köteteink műszaki gondozását is ellátó Babos Krisztina végezte.

A rendezvényünkön immár visszatérő szereplőként vettek részt a Pest-Budai Dalárda tagjai Kiss Sándor vezetésével, akik ezúttal az alkalomra keresett, Palesztinában keletkezett Jeruzsálem felé de dörögnek az ágyúk kezdetű katonadalt énekelték el.

 A Pest-Budai Dalárda tagjai Kemény doktor figyelő tekintete előtt
(Fotó: NHKA/Juhász Balázs)

Részlet a katonadalból
(Dr. Fodor Gábor felvétele)

A könyvbemutatóinkon szokássá váltak szerint a köszöntők és könyvkiadási ismertetés után egy szakmai beszélgetés kezdődött a rendezvény moderátora, Katona Csaba vezetésével, amelynek dr. Fodor Gábor, dr. Pollmann Ferenc és én voltunk a résztvevői.

 A beszélgetés résztvevői: Katona Csaba, Pintér Tamás, dr. Fodor Gábor és dr. Pollmann Ferenc
(Fotó: NHKA/Juhász Balázs)

A kérdések az esetemben leginkább a naplóíró személyét, s a palesztinai „kaland” életére gyakorolt hatását érintették. Fodor Gábor kérdései alapvetően a török-magyar kapcsolatokra, míg Pollmann Ferencé a politikai, hadtörténeti háttérre és a katonai eseményekre vonatkoztak.

 Dr. Fodor Gábor és dr. Pollmann Ferenc
(Fotó: NHKA/Herbert András)

A könyvbemutató egy kis fogadással és kötetlen beszélgetéssel zárult.

 A házigazdáink jóvoltából a résztvevők kipróbálhatták a török teát
(Fotó: NHKA/Herbert András)

A könyv megjelenését a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatta. A kötet már kereskedelmi forgalomba került. Az ára 5 000 Ft, megvásárolható vagy megrendelhető a Líra üzleteiben, vagy Budapesten az Írók boltjában.

Lezárásként szerepeljen itt az a részlet, amely a palesztinai napló és a teljes dr. Kemény Gyula naplósorozat utolsó bekezdése is 1919. január 19-éről, amikor a vonatuk Budapestre megérkezett, s ami magyarázatul szolgálhat jelen írás címére is: „Étlen-szomjan, annyi sivatagon, annyi életveszélyen keresztül végig a Márvány-, Égei-, Földközi-, Ioni-, Adriai-tengereken érdemes volt-e hazajönni ide, ahol a söpredék, a mob vette át az uralmat! Magyarország nagy része megszállva, alkotmánya felforgatva, sok százezer fiának csontjai a különböző frontok fakeresztjei alatt nyugosznak, s mindez miért? Rettenetes-irtózatos perspektíva tárul elénk! Hát miért volt akkor 5 év annyi szenvedése! Ki tud erre válaszolni? Ki tudja itt a másikat megnyugtatni? Senki. Elvesztünk, elbuktunk, mielőtt az első ezer évet betöltöttük volna. Lesz-e itt még feltámadás? Nem maradt más, csak az Istenbe vetett bizodalmunk, Allah nagy és hatalmas, ő rendelkezik felettünk. Jertek imádkozni.”