2025. május 21-én, a Honvédelem Napján teljes katonai díszpompával temetik újra a norvég származású Wulff Olaf magyar vezérfőkapitányt, aki az első világháború idején sorhajóhadnagyként a Száva belgrádi aknazárjának az áttörésével kiérdemelte a Mária Terézia Katonai Rend lovagkeresztjét. A tengerésztiszt élete később is bővelkedett a fordulatokban.
Wulff Olaf, teljes nevén Wulff Olaf Richárd 1877. február 8-án született Budapesten, édesapja, Wulff Emil, norvég vízépítő mérnök volt. Az elemi iskolát Norvégiában, a középiskolát Budapesten végezte, majd 1891 és 1895 között a cs. és kir. haditengerészeti Akadémia növendéke volt Fiumében, évfolyamtársai közé tartozott többek közt Szuborits Róbert, aki korvettkapitányként Otrantónál halt hősi halált a Novara fedélzetén.
Az akadémia elvégzése után tengerészkadétként 1895‒1897 folyamán 543 napos világkörüli úton vett részt az SMS Saida korvett fedélzetén, amely egyebek mellett Brazíliát, a Magellán-szorost, Hawaiit, Japánt és Szingapúrt is érintette.
Az SMS Saida korvett.
(Forrás: Deviantart.com)
Ezután megkezdte rendes szolgálatát a haditengerészetnél. A békeidőben betöltött beosztásai közül érdemes kiemelni az 1910‒1911-es esztendőket, amikor a pekingi osztrák‒magyar nagykövetséget őrző tengerész különítmény parancsnoka volt, sorhajóhadnagyi rendfokozatban.
1913 márciusában Katonai Érdemkereszttel tüntették ki, amiért egy tiszttársát saját élete kockáztatásával megmentette a vízbe fulladástól, sajnos az eset pontosabb körülményei egyelőre ismeretlenek.
A világháború kitörésekor Wulff a haditengerészet dunai különítménye, az úgynevezett Dunaflotilla állományában szolgált. Pályafutása legjelentősebb haditettét 1914. szeptember 28-án hajtotta végre, amikor a Temes és a Körös monitorokkal erős ellenséges tűzben áttörte Belgrádnál a Száván kiépített szerb aknazárat. Az akcióhoz némi szerencsére is szükség volt, ugyanis a magas vízállás miatt a kis merülésű hajók egyszerűen átúsztak az aknazár felett. A vállalkozásban 2 fő elesett, 16-an pedig megsebesültek.
A belgrádi hadműveletek vázlata.
(Wulff Olaf: Die österreichisch-ungarische Donauflottille im Weltkriege 1914-1918. című kötetből)
A haditettért Wulff 1922-ben megkapta a Mária Terézia Katonai Rend lovagkeresztjét. A kitüntetés indoklása szerint: „Wulff Olaf sorhajóhadnagy saját kezdeményezéséből, ellenséges behatás alatt, az aknazárt Belgrád mellett áttörte s így alkalma nyílt, hogy monitorcsoportjával a kombinált hadtest harcaiban Sabác mellett döntő módon részt vegyen és az általános sikert előnyösen befolyásolja.” Az elismerés értékét jelzi, hogy a világháború folyamán 111 fő kapott ilyen kitüntetést, ebből mindössze 6-an voltak tengerészek.
Wulff Olaf későbbi portréja, amelyen már a Mária Terézia Katonai Rend lovagkeresztjét is viseli.
(Forrás: HM HIM, Fotóarchívum HTM 64953)
Wulff a későbbiekben is a Dunán szolgált, 1916-ban részt vett a Románia elleni harcokban is. Később ő volt a haditengerészet képviselője a breszt-litovszki és a bukaresti béketárgyalásokon.
1918 áprilisa és szeptembere között az általa vezetett Wulff-flottakülönítmény (4 monitor) részt vett Ukrajna pacifikálásában. A háború végén, korvettkapitányi rendfokozatban, mint a Dunaflotilla harci egységeinek parancsnoka, fedezte az osztrák‒magyar csapatok visszavonulását. Elmondható, hogy a Dunaflotilla az utolsó percig harcolt: 1918. november 1-jén még Belgrádnál az osztrák‒magyar monitorok tűzharcot vívtak a szerb tüzérséggel (a fővárost október 22-én foglalták vissza).
Wulff Olaf korvettkapitány (3-as számmal jelölve) a breszt-litovszki béketárgyalásokon, Pokorny Hermann alezredes és Max Hoffmann német tábornok társaságában.
(Forrás: HM HIM, Fotóarchívum HTM 93.150)
A Wulff Olafot a Tanácsköztársaság alatt letartóztatták, de sikerült Bécsbe szöknie.
1920. március 14-én Budapesten feleségül vette a felvidéki családból származó Losonczy Edine-t.
A trianoni békeszerződés után részt vett a rejtett honvédségi szervként működő Folyamőrség megszervezésében, többek közt ő érte el, hogy az eredetileg Magyarország számára engedélyezett őrnaszádok számát háromról négyre, majd nyolcra emeljék. Wulff, akit időközben vezérkapitánnyá (vezérőrnagy), majd vezérfőkapitánnyá (altábornagy) léptettek elő, 1933-as nyugdíjazásáig állt a szervezet élén.
Wulff Olaf főtörzskapitány (ezredes) szemléz az óbudai folyamőr laktanyában, 1920‒1922.
(Forrás: HM HIM, Fotóarchívum HTM 141.1)
A magyar hajózásnak később is aktív szereplője volt, mint a M. kir. Folyam- és Tengerhajózási Rt. elnöke. Ő lett a vezetője az 1936-ban alapított M. kir. Duna-Tengerhajózási Rt.-nek is, emellett a Hajózási és Kikötőügyi Tanács elnöki, valamint a Magyar Haditengerészeti Egyesület alelnöki tisztét is viselte.
Wulff Olaf (a kép bal oldalán) és társai a két világháború között A felvételen a Duna-Tengerhajózási Rt. egyensapkáját viselik.
(Forrás: HM HIM, Fotóarchívum HTM 92589)
Hadtörténeti munkákat is írt, az Österreich-Ungarns Donauflottille in den Kriegsjahren 1914-1916 című kötete már 1918-ban megjelent. Másik nagy terjedelmű könyvét, Az osztrák‒magyar dunai hajóhad a világháborúban 1914‒1918 című művet 1934-ben németül, majd 1936-ban magyarul adták ki. Emellett a hazai katonai folyóiratokban is publikált.
Wulff Olaf kötetének címlapja.
1945 után feleségével Costa Ricába emigrált, a család ananász- és kávétermesztéssel foglakozott. Wulff Olafot az emigrációban érte a halál 1955. szeptember 16-án. Az ő és felesége maradványainak hazahozatalát követő ünnepélyes újratemetésére 2025. május 21-én a Fiumei úti sírkert 52-es hősi parcellájában fog sor kerülni.
Wulff Olaf (a kép jobb oldalán) családja körében Costa Ricában.
(Forrás: La Nación: La búsqueda del héroe perdido, nacion.com)