Endrődiek az első világégésben 2. rész
Endrőd településének fiatal felnőtt férfi lakosságából sokan kerültek ki a világháború frontvonalaira, többen pedig életüket áldozták hazájukért. Többségük családapa volt, így veszteségük egész családok sorsára hatott ki; tulajdonképpen egy nemzedék jelentős része nőtt fel árván, apa nélkül. Cikksorozatom előző részében az Ujházy Miklós endrődi kántor írt és kiadott, a hadba vonultakért szóló könyörgések mentén vázoltam fel egyesek sorsát; cikksorozatom második felében pedig arra teszek kísérletet, hogy a település háborús veszteségeinek adatait pontosítsam; valamint írok a hősi halottakra való emlékezés helyi megjelenéséről is.
Endrőd veszteséglistája
A békés megyei település férfi lakossága is teljesítette hazafiúi kötelességét. A harcba hívó szóra több száz endrődi vonult be különböző alakulatokhoz; a pontos számukat illetően azonban sajnos semmilyen adat nem áll rendelkezésünkre. Endrődiek a háború minden frontján küzdöttek. Legnagyobb létszámban vélhetően a császári és királyi 101. és a magyar királyi 4. honvéd gyalogezred soraiban vonultak harcba, mivel ezeknek az ezredeknek a hadkiegészítési területéhez tartozott a település. De küzdöttek bakák a császári és királyi 82. és 61.-, valamint a magyar királyi 2. és 3. gyalogezredekben; a különböző huszárezredekben; de voltak közöttük utászok és tüzérek is.
1. ábra: Az alábbi kép 1914-ben készült. Hogy kiket ábrázol, nem tudjuk. A felirata: Isten veletek és velem a távolba 1914 (kép forrása: Határ Győző Városi Könyvtár Digitális Archívuma. Digdok/Endrőd/katonák
A hivatalos adatok szerint az I. világháborúban az Osztrák–Magyar Monarchiából katonai szolgálatra bevonultak közül mintegy 1.534.200 ember esett el a frontokon vagy halt meg sebesülés, járványok következtében. Közölük a történelmi Magyarország területéről 661 ezren származott, ami a magyar összlakosság 3%-át képezte.
Az 1910-es népszámlálási adatok szerint a település lakóinak száma 13.514 fő volt. Ebből a katonakorú, azaz 20 és 39 év közötti férfiak száma 3.328, míg a 40 és 59 év közöttiek száma 2.208 fő volt.
Endrőd első világháborús emlékművén 217 hősi halott neve szerepelt, de ez minden bizonnyal a település valós veszteségeinek csak egy részét fedi le. A Körösvidék 1925. október 2-i számában például 300 főről írnak, míg Dávid Benjáminnak a cikksorozatom előző részében már említett tanulmánya 371 halottról szól.
Az említett számadatokból indultam ki saját kutatásom során, és további forráscsoportokat is bevonva vizsgálatomba (például a hivatalos Veszteséglista, Endrőd halotti anyakönyvei, Katonahőseink adatbázis) magam 452 főre teszem az elesettek számát. Ez az adat a szakirodalomban is hivatkozott 3%-os országos veszteség-aránynál némileg magasabb értéket jelent. Igaz, megjegyzendő, hogy a 3 %-os eredmény eredője az, hogy az 1910-es népszámlálási adatot osztották az elesettek számával – így számolt Molnár Tibor is a bácskai hősi halottakat feldolgozó egyik írásában.
Ez Endrőd esetében azt jelenti, hogy ha az 1910-es 13 514 főt vesszük alapul, akkor az eredmény 3,34 %-ra jön ki. Ez ha nem is sokkal, de magasabb az országos átlagnál. Szerintem azonban valósabb képet kapunk akkor, ha az 1910-es népszámlálási adatokból a katonakorú férfiak számát vennék alapnak számításunkhoz. Endrődön a 19 és 59 éves kor közötti férfiak száma 5536 volt. Ha ehhez viszonyítjuk az áldozatok számát, akkor ez 8,2 %. Ehhez a számarányhoz továbbra is hozzájönnek még a hadifogságban elhunytak, akikről viszont alig van információnk.
Cikkemben először a harctereken elesett katonák adatait veszem górcső alá. Az általam felhasznált összeírások, források alapján állítottam össze egy kereshető adatbázist az endrődi katona-áldozatokról, ez ITT érhető el.
A 452 elhunyt katona alakulat szerinti megoszlását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a legnagyobb veszteséget a császári és királyi 101. gyalogezred szenvedte el . Ugyanakkor magas azoknak a száma is, akiknek nem ismerjük az alakulatát. Ez elsősorban az 1930-as évektől kezdve, utólag halotti anyakönyvezettek esetében figyelhető meg. 100 fős veszteséggel a harmadik helyen a magyar királyi 4. honvéd gyalogezred áll, és 71 fő az egyéb alakulathoz tartozók száma. Itt meg kell jegyezni, hogy a két említett alakulat hadkiegészítési területéhez tartozott a település – az arányokat ez magyarázza; mindenbizonnyal azon áldozatok többsége is a két gyalogezred valamelyikéhez tartozott, akiknek az alakulata nem került följegyzésre.
2. ábra: Endrőd hősi halottainak megoszlása alakulat alapján
Érdemes vizsgálni az elesettek életkori megoszlását. Az elesettek a legmagasabb arányban a 20-25 éves korosztályból kerültek ki; őket követik a 26-30 év közöttiek, majd a 31-35 közöttiek korosztálya. A 20 év alattiak között is 29 főt találunk. A 452 főből harmincnyolc katonának nem ismert az életkora. Érdekesség, hogy a háború során elhunyt katonák közül a legidősebb ötvenegy éves volt a halálakor.
3. ábra: Endrőd hősi halottainak életkor szerinti megoszlása
Az elesettek között található Dávid János gyalogos, akinek a fényképét az alábbi szívszorító sorok kíséretében küldte meg családjának :
„Dicsértessék a Jézus Krisztus. Kedves feleségem és gyermekeim tudatlak beneteket hogy itt küldöm magamat haza közétek. De nem elevenen csak némán mert szólani nem tudok hozzátok. De csak levelemben küldhetem magamot… haza közétek. De azért fogadjátok szívesen, mintha eleven lennék köztetek. Kedves feleségem és drága gyermekeim … én Dávid János Dicsértessék a Jézuskrisztus.”
4. ábra: Dávid János és bajtársa fényképe (kép forrása: Határ Győző Városi Könyvtár Digitális Archívuma. Digdok/Endrőd/katonák)
A hősi halottak között négy Hornok Imre nevű katona is található. Ketten közülük 1914-ben haltak hősi halált, a másik kettő pedig 1916-ban. Vélhetően utóbbiak egyike az, aki az alábbi fényképen is szerepel, az álló sorban balról a második. A feje felett egy x-szel.
5. ábra: A kép közepén olvasható felirat: A világháború emlékéül 1914-1915 (kép forrása: Határ Győző Városi Könyvtár Digitális Archívuma. Digdok/Endrőd/katonák)
A Határ Győző Városi Könyvtár Digitális Archívumában két egykori katona végrendelete is megtalálható.
Dávid György a magyar királyi debreceni 3. honvéd gyalogezred 1. géppuskás századában szolgált őrvezetőként. Még a frontra indulása előtt, 1914. augusztus 10-én vetette papírra végrendeletét, amelyet tanúként Gervay Péter főhadnagy és Ádám Sándor fegyvermester hitelesített.
A végrendelet szövege betűhíven a következő:
„Én az alu írot m. kir. honv. ezred 1. gépuskás osztályánál szolgálok és a mostani ránk bekövetkezendő hadjáratban rész fogom veni, és ha ezen hadjáratban esetleg el esnék, halálom esetére 1895 kor. Azaz ezernyolcszáz kilencvenöt korona pénz birtokom, amely még most Dávid János Endrődi lakós vagyis testvér bátyámnál kamatra van, a következő okok miatt. 1912 év február 12-én a fönt megnevezett testvérem az apai örökségből rám maradt ingatlan vagyónomat örö áron megvette, melyről 1912 év február 12-én adás vétel szerződést csináltunk az Endrőd község elöljárósága előt. 1912 utolja óta folyton tartó rossz pénz viszonyok miatt ki fizetni nem tudott, és ezen 1895 koronáról a következő képpen rendelkezem: 3 részre osztom szét. Dávid János és Imre testvéreimnek Endrődi lakósoknak, Jánosnak 695 azaz hatszáz kilencvenöt koronát, Imrének 600 azaz hatszáz koronát hagyom.
Ezen kívül jegyesemnek bizonyos okok miat 600 azaz hatszáz koronát hagyom. Jegyesem Parol Maria Bars m. Zsarnóca iletőségű Liptó m. Rózsahegy fonó gyári lakós.
Tehát a reánk bekövetkezet hadjáratban el nem esek el halálozásom be nem következik ezen végrendeletem telyesen érvénytelen marad.
Debreczen, 1914. évi Augusztus 10-én
Két tanú aláírása Dávid György végrendelet hagyója „
6. ábra: Dávid György végrendeletének első oldala (kép forrása: Határ Győző Városi Könyvtár Digitális Archívuma. Digdok/Endrőd/magánélet/végrendeletek)
7. ábra: Dávid György végrendeletének második oldala (kép forrása: Határ Győző Városi Könyvtár Digitális Archívuma. Digdok/Endrőd/magánélet/végrendeletek)
8. ábra: A boríték előlapja (kép forrása: Határ Győző Városi Könyvtár Digitális Archívuma. Digdok/Endrőd/magánélet/végrendeletek)
9. ábra: A boríték hátoldala a pecsétekkel (kép forrása: Határ Győző Városi Könyvtár Digitális Archívuma. Digdok/Endrőd/magánélet/végrendeletek)
Dávid György további sorsáról szinte semmit nem tudunk. A veszteséglistákban és a hadifoglyok adatbázisában sem bukkan fel a neve. Endrőd halotti anyakönyvében 1923/85. iktatószám alatt készült bejegyzés szerint a Dávid György nevű 29 éves katona 1918. december 31-én hunyt el, orosz fogságban. Talán ő lehet az.
Tímár János endrődi ácsmester végrendelete 1915. február 22-én keletkezett a harctéren. A magyar királyi 1. honvéd lovas tüzérosztály kötelékében szolgáló katona végintézetét az endrődi községi elöljáróságnak küldte meg. A két tanú, Gyulai Mihály főtüzér és Németh Pál jelenlétében született dokumentumban Tímár úgy rendelkezett, hogy az Endrőd Szentjános utca 4. szám alatti beltelkes ingatlanjának egyedüli örököse felesége, Virág Erzsébet legyen.
Sorsáról sincs semmi biztos információnk. A település hősi halottai között három Tímár János is szerepel. Kettőnek tudjuk a felesége nevét is, de az örökhagyó hitvesének nevével egyik sem egyezik.
Tehát talán arról a Tímár Jánosról lehet szó, akinek a halálát 1931-ben vezették be 276-os nyilvántartási számmal Endrőd halotti anyakönyvébe. Eszerint a katona 22 évesen halt hősi halált az olasz fronton. A felesége nevére azonban nincsen adat, így teljes bizonyosságunk nem lehet ennek kapcsán.
10. ábra: Tímár János végrendeletének első oldala (kép forrása: Határ Győző Városi Könyvtár Digitális Archívuma. Digdok/Endrőd/magánélet/végrendeletek)
Az adatbázisok segítségével sikerült feltérképezni a fogságba esett endrődiek számát is. A névelírások és a többszörös ismétlődések kiszűrését követően 185 endrődi hadifoglyot tudtam azonosítani. Az alábbi diagram a fogságban tartottak ország szerinti megoszlását mutatja.
Az I. világháború keleti frontján fogságba esett magyar katonák voltak a legrosszabb helyzetben. A rossz ellátás, a járványok és a zavaros politikai helyzettel járó erőszak miatt a magyar hadifoglyok 25%-a sohasem tért haza. A 185 fogságba esett, endrődi illetőségű katonából 129-en orosz fogságban sínylődtek. Legtöbben a távoli orosz területek fogolytáboraiba kerültek (pl. Omszk, Penza, Novonyikolajevszk, Csita). Alt Elekről és Szurovecz Pálról Ujházy Miklós is megemlékezik. Utóbbiról könyvének 21. oldalon Egy fogoly katonáért című énekében, előbbiről pedig az Egy elveszett katonáért című könyörgésében a 30. oldalon. Úgy vélem, a 185 fogolyból mintegy 139 fő léphetett ismét a szülőföldjére.
11. ábra: A fogsága került endrődiek megoszlása
Az Olaszországban fogva tartott katonák közül többen Bolognában, Aquilában és Genovában raboskodtak. Hat endrődi pedig a források alapján a szerbiai Nišben ette a fogvatartottak keserű kenyerét; ők később szintén – ha túlélték az albániai halálmenetet – olasz fogságba kerülhettek át.
Hogy a hadifoglyok közül hányan tértek haza, csak megbecsülni tudjuk. Az adatbázisban található információk alapján csak két hadifogoly – Hornok Mátyás és Tóth Máté – esetében tüntették fel azt a tényt, hogy hazatért.
A megközelítőleg teljes veszteségeket úgy kapjuk meg, ha a 452 hősi halotthoz hozzáadjuk még a fogságban elhunyt katonák számát. Vagyis az endrődiek teljes első világháborús vesztesége meghaladhatja az ötszáz főt is.
Endrőd első világháborús emlékműve
A háborút követően az egyéni és közösségi emlékezés, a kibontakozó hőskultusz jegyében sorra adták át a háború során elesettek emlékét megörökítő köztéri alkotásokat .
Endrőd is csatlakozott az országos akcióhoz.
Az emlékmű felállítását előkészítő bizottság Horváth Géza szobrászművész alkotását ítélte a legmegfelelőbbnek. A szobor egy őrtálló magyar honvédet ábrázol, akinek háta mögött kőoszlop áll,
rajta fekete gyászbetűkkel a harcokban elesett, sebesülésekben és betegségekben kórházban meghalt, vagy a hadifogságban elpusztult katonák nevei olvashatóak.
Az előkészítő bizottság elképzelése szerint Horthy Miklós kormányzó és József főherceg is jelen lett volna az avatáson. Ám e két főméltóságú személy még sem volt ott az 1925. október 4-i leleplezésen. József főherceg távollétében Békés vármegye főispánját, Kovacsics Dezsőt kérte fel levélben, hogy „az endrődi hősök emlékére rendezett ünnepségen őt képviselje és az emlékoszlopra elhelyezendő koszorúját nevében letegye”.
Az ünnepség október 4-én, vasárnap fél 10-kor a római katolikus templomban misével vette kezdetét. A misét követően a közönség az emlékműhöz vonult, ahol kezdetét vette a leleplezési ünnepély. Elsőként a Szent Imre Dalárda előadásában nemzeti imádságunk hangzott fel. Ezt követően lépett a szónoki emelvényre dr. Kovacsics Dezső főispán. Beszédét követően lehullott a lepel az emlékműről, amelyet Csernus Mihály endrődi apátplébános áldott meg; ezt dr. Uhrin László vármegyei aljegyző ünnepi beszéde követte. A település lakossága nevében Finta Albert főjegyző vette át a szobrot; az ünnepi koszorúkat pedig József királyi főherceg nevében dr. Kovacsics Dezső főispán, Békés vármegye nevében dr. Daimel Sándor alispán, a gyomai járás nevében Palkó Pál főszolgabíró, a vármegyei Vitézi Szék nevében vitéz Marék Endre, Gyoma község nevében Pétermann József főjegyző, a volt nagyváradi négyeshonvéd nagybizottságának nevében pedig vitéz Marék Endre helyezték el. Lerótták kegyeletüket a hadiözvegyek és árvák, az endrődi katolikus kör, a polgári iskola, a Hangya Szövetkezet, a katolikus kereskedelmi szocialista egyesület, a Kereskedelmi Kör és Endrőd község lakossága is.
A megható szép ünnepség a Hiszekegy éneklésével zárult. Az ünnepség után több mint száz terítékes bankett volt a vendégek tiszteletére.
12. ábra: Az endrődi emlékmű 1925-ben (kép forrása: Határ Győző Városi Könyvtár Digitális Archívuma)
Az erősen megkopott feliratokat az önkormányzat 2018-ban felújíttatta, egyúttal az emlékmű a települési értéktárba is bekerült. Talán érdemes lenne azon is elgondolkodni, hogy a 217 név mellé valamilyen módon odakerüljön azoknak a neve is, akiknek hősi halálát az újabb kutatások is igazolták.
13. ábra: Az endrődi emlékmű napjainkban (kép forrása: Határ Győző Városi Könyvtár Digitális Archívuma)
Kutatásaim során az általam föltárt, az endrődi hősi katonákat érintő adatokat táblázatos formában is összegeztem, és immár kereshető adatbázisként is az olvasók számára elérhető. Az adatbázis ITT található.
Jelen cikk a MH Bocskai István 11. Páncélozott Hajdúdandár Könyvtára honlapján 2023. február 8-án megjelent Az Úr Jézus öreg dalnoka. Endrőd első világháborús veszteségei egy különleges könyvecske tükrében című írás átdolgozott és kibővített változata.
Felhasznált források
A 101-es zászló alatt. A volt Békéscsabai cs. és k. 101. gy. e. emlékalbuma. Szerk.: Makkai Machalek Pál. Bp. 1934. (Arcanum Digitális Tudománytár)
Békés, 1925. okt. 3. 1. (Hungaricana)
Dávid Benjámin: Endrőd hősi halottai az első világháborúban. In: Belvedere Meridionale, (28) 4. pp. 94-107. (2016) (Internetes elérhetőség)
MNL BéML XXXIII. 1. Endrőd halotti anyakönyvei. 1914–1932., 1932–1965. (Internetes elérhetőség)
HM HIM Katonahőseink adatbázis
Körösvidék, 1925. október 6. 1–2. (Hungaricana)
Molnár Tibor: Számadás: a bácskai Tisza mente első világháborús hősi halottai a számok tükrében. Nagy Háború blog.
Pangea Blog: Hazatérés a nagy háborúból
Határ Győző Városi Könyvtár: Ujházy Miklós endrődi főkántor az Úr Jézus öreg dalnoka
Ujházy Miklós: Száz felajánlási ének a háború élő és meghalt hőseiért. Eger 1916. 21. (Üllői Helytörténeti Gyűjtemény)