Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 18. rész

1916. február–április, haláleset, temetés, szigorítások, elvétve érkező posta. A húsvét sem ad alkalmat arra Roób hadnagynak, hogy a képkiállításnak vagy a koncertnek örüljön: reményvesztett. Ebben az időszakban kezdi el a naplója visszamenőleges megírását és válik egyidejűvé a történetének a mesélése. Egyetlen dolog élénkíti fel: a rabságukról emlékalbum készül, amelyet kisorsolnak egymás közt. Ámde ki lesz a szerencsés nyertes?

Febr. 6. Ma reggel 8h-kor Nagy Iván 16. honv. menetezredbeli tart. hadnagy, lakótársunk több havi betegeskedés után az itteni kórházban meghalt. Állítólag tüdőbajos volt és e betegek nem bírják ki a szibériai hideg klímát.

Febr. 7. Ma volt megboldogult Nagy Iván kollegánk temetése, melyen a mi csoportunkból kb. 40-en vettek részt, és a többi csoportoktól is voltak egyesek. Orosz lutheránus pap temette és szép német nyelvű halotti beszéddel búcsúztatta el. A város végén levő, nyírfákkal beültetett temetőben temették el. A halottas kocsi is szántalpra van szerelve. A temetőben a mi dalárdánk két énekkel búcsúzott el tőle. (Kápolna, Isten áldd meg a magyart.) Nőtlen volt. A szülőket azonnal értesítették a szomorú esetről. Nyugodjék békében!

ВЕНГРІЯ – Hongrie

Frau Ida Roób Resiczabánya. Krassó-Szörény m.

Feladó: Leutnant Josef Roób A. Gruppe

________________________________________

Tobolsk, 1916. febr. 10.

Meine liebe gute Iduska! In den letzten Tagen habe ich nach langen Warten widrum zwei Karten von Dir. Obzwar sie noch vom 16. November datiert waren, habe ich sie doch mit großer Freude gelesen. Es freut mich immer zu lesen, dass Ihr gesund seit und dass die lieben Kinder brav sind und dass sie gut lernen. Sie sollen ja nur immer sehr fleissig lernen, denn dadurch machen sie mir auch da in der Ferne eine grosse Freude. Mit sehr vielen Küssen Dein Dich sehr liebender treue Józsi

Kedves, jó Iduskám! Az elmúlt napokban, hosszú várakozás után, ismét kaptam Tőled két levelet. Bár még november 16-án keltezted őket, nagy örömmel olvastam. Mindig örülök, ha azt olvasom, hogy egészségesek vagytok, hogy a kedves gyerekek jól viselkednek és jól tanulnak. Csak tanuljanak továbbra is szorgalmasan, mert ezzel nagy örömet okoznak nekem is itt a távolban. Nagyon sok csókkal a Te szerető hűséges Józsid

(HM HIM Hadtörténeti Múzeum Kéziratos Emlékanyag-gyűjtemény 2016.225.27/KE)

Febr. 15. Karácsony óta még mindig nem kaptam újabb értesítést édeseimtől, nov. 26.-ról kelt az utolsó kártya, miértis ma sürgönyileg kértem értesítést.

Febr. 16. Még karácsony előtt elhatározták egyesek, hogy összeállítanak egy emlék-albumot, mely jellemezze hadi fogságunkat. Egyes lapokból készült ez album, melyekre némelyek festettek vagy rajzoltak, mások meg írtak különféléket. Most elkészült az album és ma este kis ünnepély kíséretében kisorsolták.

A program a következő volt:

1.) A dalárda éneke.

2.) Az öreg honvéd, szavalja Nagy Miksa.

3.) Heidler zongorán és Knöpler gordonkán játszik egy olasz ódát és egy orosz bölcső dalt.

4.) Petőfi Salgó-ját elmondja Kardos.

5.) A dalárda kurucz dalokat énekel.

Azután következett a sorsolás, melynél Kaiser zls. nyerte meg az albumot. Közel 200.-Rubel gyűlt be, mely ősszegen szappant és gyógyszereket fognak a legénységi hadifoglyok részére beszerezni.

Az albumról fényképfelvételeket is fognak készíttetni; magam is rendeltem emlékül egy példányt azokból.

ВЕНГРІЯ – Hongrie

Hochwohlgeboren Frau Ida Roób Resiczabánya. Krassó-Szörény m.

Feladó: Leutnant Josef Roób Gruppe A.

________________________________________

Tobolsk, 1916. febr. 24.

Meine liebe teure Iduska! Ich kenne zwar nicht Deine Pläne bezüglich der Zukunft, möchte Dir doch raten wollen auch noch im Frühjahr im Resicza zu bleiben, da ich das öftere Wechseln der Schulen unseren lieben Kindern nicht empfehlen kann. Ich setze dabei natürlich voraus, dass Ihr den lieben Grosseltern nicht zur Last seit. Ich will jedoch deine Pläne garnicht beeinflüssigen, da Du derzeit auch so wie so nach deinen eigenen besten Willen handeln musst. Mit sehr vielen Küssen denn Dich sehr liebender Józsi

Drága, kedves Iduskám! Noha nem ismerem a jövőbeli terveidet, azt tanácsolom, hogy tavasszal is maradj Resiczában, mert nem ajánlom, hogy gyermekeink gyakran váltsanak iskolát. Természetesen feltételezem, hogy nem vagytok terhére a kedves nagyszülőknek. Nem akarom azonban befolyásolni a terveidet, mivel jelenleg úgyis a saját legjobb szándékod szerint kell cselekedned. Nagyon sok csókkal, a Téged nagyon szerető Józsid

(HM HIM Hadtörténeti Múzeum Kéziratos Emlékanyag-gyűjtemény 2016.225.28/KE)

Febr. 27. Minden vasárnap d. u. fürödni mehetünk a városi fürdőbe. Kéthetenkint szoktam menni.

ВЕНГРІЯ – Hongrie

Hochwohlgeboren Frau Ida Roób Resicabánya. Krassó-Szörény m.

Feladó: Leutnant Josef Roob A. Gruppe.

________________________________________

Tobolsk, am 2. März 1916.

Meine liebe teure Iduska! Was Kälte anbelangt habe ich den strengeren Teil des Winters so zu sagen leicht und glücklich mit bester Gesundheit überstanden. Beim Anblick der erscheinenden Frühlings Sonnenstrahlen bitte ich doch ständig die lieben Gott, er möchte mich nur bewahren einen eventuellen zweiten Winter da auch noch zubringen zu müssen. Es fällt mir zwar auch der Gedanke schon sehr schwer, dass wir höchstwahrscheinlich den diesjährigen 17. September auch noch nicht zusammen feiern werden können. Wie sehr ich mich nach Euren lieben Kreis sehne, brauche ich doch nicht zu sagen. Ich küsse Dich und unsere lieben Kindern und verbleibe mit Handkuss an die Grosseltern. Dein Dich ewig sehr liebender treue Józsi

Drága, kedves Iduskám! Ami a hideget illeti, a tél legkeményebb részét könnyedén és szerencsésen, kiváló egészségben éltem át. A tavasz első megjelenő napsugarait látva folyamatosan imádkozom a jó istenhez, hogy megkíméljen attól, hogy esetleg egy második telet is át kelljen vészelnem. Nehéz számomra elképzelni, hogy valószínűleg idén szeptember 17-ét sem ünnepelhetjük együtt. Nem kell mondanom, mennyire vágyom a szeretett társaságotokra. Csókollak Téged és kedves gyermekeinket, és kezcsókot küldök a nagyszülőknek. Téged örökké szerető hűséges Józsi

(HM HIM Hadtörténeti Múzeum Kéziratos Emlékanyag-gyűjtemény 2016.225.29/KE)

ВЕНГРІЯ – Hongrie

Hochwohlgeboren Frau Ida Roób Krassó-Szörény m.Resicabánya.

Feladó: Leutnant Josef Roob A. Gruppe.

________________________________________

Tobolsk, 1916. III/2.

Meine liebe teure Iduska! Jetzt ist schon mehr, als ein Vierteljahr, dass ich von Euch keine Nachricht habe. Das ist wirklich schon ein unglaubliches Pech, da ich doch hoffe, dass Du mir ständig öfters schreibst, und die meisten meiner jetzigen Kollegen auch ständig Nachricht erhalten. Sei so gut, schreibe mir vielleicht abwechselnd deutsch und französisch. Ungarische Karten haben einige zwar auch schon erhalten, jedoch nur sehr selten. Eine eventuelle Beschränkung der Karten-Sendungen kann ich mir auch nicht vorstellen, da einige, meistens Juden, sehr viel Karten erhalten ständig. Mit sehr vielen Küssen Dein Dich sehr liebender Józsi

Drága, kedves Iduskám! Már több mint három hónapja nem kaptam hírt rólatok. Ez valóban hihetetlen pech, mivel remélem, hogy minél gyakrabban írsz nekem, és a legtöbb jelenlegi kollégám is folyamatosan kap híreket. Légy szíves, írj nekem felváltva németül és franciául. Néhányan már kaptak magyar leveleket is, de csak nagyon ritkán. Nem tudom elképzelni, hogy korlátozzák a levelek küldését, mégis sokan, főleg zsidók, folyamatosan kapnak leveleket. Nagyon sok csókkal, téged nagyon szerető Józsid

(HM HIM Hadtörténeti Múzeum Kéziratos Emlékanyag-gyűjtemény 2016.225.30/KE)

Márcz. 13. Hajnali ½ 2-kor azzal költött föl mindnyájunkat Keller, hogy tűz van a házban. Kiugrottunk az ágyból, felöltözködtünk és összecsomagolva hirtelen mindenünket, lehurczolkodtunk az udvarra. Csak azután kezdtünk körülnézni, hol is ég tulajdonkép. Tényleg láttunk a bádog háztetőről itt-ott egy kis lángot ki-kitörni. De nemsokára megérkezett a tűzoltóság a szánokra szerelt szivattyúkkal és 2 órai munka után eloltotta a tüzet. Itt is a kéményből keletkezett a tűz, amennyiben az abból kicsapott szikrák meggyújtották a padláson levő nagy mennyiségű galambtrágyát és attól viszont meggyulladtak a szarufák és tartógerendák. Úgy látszik a tűz kísért bennünket, mert még itt e téglaépületben is fenyeget. ½ 4 órakor már ismét nyugodtan feküdtünk ágyainkban.

Márcz. 16. Ma kaptam sürgönyválaszt februári sürgönyömre édes Iduskámtól. Végtelenül megörültem neki, mert a nov. 26-ikánál újabb kártyát még mindig nem kaptam és ennélfogva már nagyon nyugtalan voltam, igen aggódtam. Most újra boldog vagyok. Meg is írtam, hogy havonta sürgönyözzön is egyszer, mert a kártyák közül ez idő szerint még véletlenül sem tudok egyet is megkapni, pedig a mai sürgöny szerint már 200 lapot írt Iduskám.

Márcz. 19. Ma a przemysli kitörés évfordulója, a nap folyamán sokat gondoltunk az akkor átélt iszonyú órákra.

Mint minden vasárnap, úgy ma is voltam a templomban és imádkozva ünnepeltem kis leányom tegnapi születésnapját és a fiam és a saját mai névnapomat. Mikor fogunk már egyszer ismét együtt ünnepelhetni?

Ápr. 1. Ma reggel 9 óra tájban érdekes égi tüneménynek voltunk szemtanui. A nap körül a mellékelt vázlat szerint több szivárvány volt látható egyszerre. Az alsó gyengébb szivárvány két pontján 1-1 kis naphoz hasonló 2 fényes pont volt látható. Az egész színképet fátyolszerű felhőzet borította.

Roób József naplórészlete a leírással és az összetett halo-jelenség rajzával
(Magántuladon)

Napok óta arról beszélnek, hogy a hajózás megindulásával elvisznek innen bennünket. Hogy hová, arról egyelőre nincs szó. Állítólag a legénység sem marad itt.

Erősen kezd olvadni, úgy látszik ma korcsolyáztak utoljára.

Még mindig nem kaptam újabb kártyát Iduskámtól; igazán érthetetlen már a véletlen e játéka.

Igyekszem megnyugodni, de néha mégis csak bosszankodom.

Ápr. 6. E napokban egy hosszú parancsot (54 pont) kaptunk az orosz parancsnokságtól, melynek főbb pontjai: a В. П (vojeno pleni) fölírásos karszalag kötelező viselése, a szobanévjegyzék kifüggesztése, az ágyak fölötti fejczédula és a napi munkarend, mely szerint kelés 8-kor, 9-11 séta, 12-2 ebéd, ½ 4- ½ 6 séta, 6-8 vacsora, ½ 10-kor lefekvés. Tegnap itt járt egy orosz ezredes, ki azt mondta, hogy ugyanazon rendszabályokat alkalmazzák velünk szemben, mint nálunk az ő foglyaikkal szemben.

Ezentúl nem szabad nekünk csak 3-as sz. lisztet vennünk, amely tulajdonkép már az 5-ik minőség, miután van 0, 11, 1. A reggelihez már is csak kenyeret eszünk, egyelőre van ugyan még kevés 0.-lisztünk. Később esetleg le kell mondanunk a tésztaevésről, mert a 3. sz. liszttől már a kenyér is jó fekete.

Levlapot még mindig nem kaptam Iduskámtól.

Ápr. 7. Születésnapod alkalmából sokat gondolok reád, édes Iduskám.

Ivan Jakovlevics Bilibin (1875–1942) orosz–szovjet grafikus, festő, illusztrátor legtöbb képeslapját, így ezt a húsvéti lapot is az orosz folklór ihlette.
(Forrás: https://wikioo.org/nl/paintings.php?refarticle=8XY9LE&titlepainting=Postcard+Happy+Easter&artistname=Ivan+Yakovlevich+Bilibin)

Ápr. 23. Húsvétvasárnap. Szünet nélkül zúgnak kívül a harangok a föltámadás örömére és lelkemet mégis mély szomorúság tölti el. A sötét reménytelenség ütötte föl benne tanyáját, nem hatol oda a ragyogó tavaszi napfény egyetlen reményfénysugara sem. Nincs, ami örömöt szerezzen, sőt elvesztettem minden reményemet egy közeli szebb jövő iránt is.

El fog jönni egyszer a szabadulás órája is, tudom, de közeledtét nem érzem. Minden jel az általános végkimerülésre mutat már és mégsem találják meg a kivezető utat e nagy emberöldöklésből. Az egyesek gyönge kezei nem képesek megállítani a megindult nagy lavinát, mely pusztítva seper el maga elől mindent; a természet hatalmas ereje azonban végre is csak meg fogja akasztani pályáját. De iszonyú kép fog akkor szemeink elé tárulni és vajon annak előidézői fognak-e tudni számot adni cselekedeteikért?

Még azok közül is, kik kikerülve a gyilkos golyót hadifogságba jutottak, hányan nem fognak visszatérhetni övéik szerető karjai közé. Csupán itt Tobolskban is, hol kb. 6000 fogoly nyert elhelyezést, már több mint 300 sír födi az elhalt hadifoglyok tetemeit. Másoknál meg szemmel láthatólag hat a hosszú rabság idegölő munkája. Jó még azoknak, akiknél csak az idegek lesznek meg-támadva, akad azonban oly szerencsétlen is, kinek elméjét is megzavarja e sok megpróbáltatás.

Karácsony óta nem kaptam kártyát édes Iduskámtól. Bármennyire is igyekszem megnyugodni a véletlen e szeszélyes csapásában, mégis valahányszor elhozzák a postát, megszáll az elkeseredés és üldözőbe vesz a rémképek végtelen sorozata. Karácsonytól húsvétig meg voltam fosztva tehát egyedüli örömömtől is. Istenem, adj erőt még a további szenvedések elviselésére.

Állítólag nemsokára elkerülünk innen, de hogy hová, még nem tudjuk bizonyosan. Minden nap más és más hír jár. Úgy látszik ez az egy bizonyos, hogy nem kerülünk el messze innen. Több poloska máshol sem lesz, mint van itt. Piller reggelenkint rendszerint kb. 20-t szokott elpusztítani.

Az étkezésünket is megszorították már, amennyiben előírják az egyes napokra engedélyezett mennyiségeket. Szerencsénkre e megszorítás csak látszólagos, mert a jó pénzen megvett őrségünk nem igen vesz tudomást a beszállított mennyiségekről. Mindössze többe kerül most minden.

Az oroszok sok ünnepére jellemző a mostani időszak, amennyiben zöld csütörtöktől kezdve 11 vörösbetűsnap következik egymásutáni kalendáriumukban. Nagypénteken a lutheránus templomban voltam, hol nagyon szokatlan volt, mikor a pap német nyelven imádkozott a czárért. Rendszerint a katholikus templomba szoktam járni, ahol lengyelül prédikál és imádkozik a pap.

Ma d. u. csoportunk festőművészei tavaszi képtárlatot rendeztek ebédlőnkbe, este pedig konczert lesz ugyanott. Mint minden egyéb, úgy ez sem igen érdekel engem. Nem találok én most örömet semmiben sem. Nem is igen vidulok én már föl előbb, míg nem láthatom viszont édeseimet. Őbennük van az én egész örömöm.