b._sárközy_gergely

„Eljösztök Váradra?”

Emlékezés Sárközi Zoltánra 2021. február 19-én, életének 56. évében elhunyt Sárközi Zoltán kedves barátunk. A hírt először el sem akartuk hinni, Zoli annyira életteli, vidám személyiség volt a számunkra. Péter I. Zoltán után egy éven belül második kedves nagyváradi lokálpatrióta barátunkat vesztettük el. B. Sárközy Gergely dédunokájára, az ősei, a nagyváradi 4-es honvédek és Nagyvárad […]

„Soha még ily örömmel nem távoztam el Váradról…”

A világháború, ahogy egy parasztgazda látta – 85. rész A fronton szerzett sebesüléséből felgyógyult és újra behívott Gergely gazda 1916 őszén mindent elkövet, hogy megkaphassa a régóta óhajtott felmentését. A főispántól kezdve a Tisza családig kérvényeket fogalmaz, közbenjárásért folyamodik. Próbálkozását végül siker koronázza. Ezzel mi is elbúcsúzunk Gergelytől és az ő háborús történetétől.   Másnap, […]

„gyógyultan, csapathoz”

A világháború, ahogy egy parasztgazda látta – 84. rész Véget ért a budapesti jó világ. Gergely felépült a sebesüléséből és 1916. augusztus 12-én vissza kell térnie a csapatához. Még három hét szabadságot sikerül kiharcolnia, azonban kitör a háború Romániával és neki is megérkezik a behívási parancs…   [1916.] augusztus 12-én, szombaton, midőn ismét általános vizit […]

„ha már Budapestre vetett a sors”

A világháború, ahogy egy parasztgazda látta – 83. rész Milyen volt Budapest 1916 nyarán? Hogyan látta a sebesüléséből lassan felépülő Gergely a világháború alatti fővárost? Sétáljunk mi is Gergely gazdával Budapest utcáin és ismerkedjünk meg korabeli látványosságaival, nevezetességeivel!      Három hete volt már, mióta e kórházban feküdtem, és még alig egypárszor voltam künn a városban. […]

„lábam gyorsan gyógyul”

A világháború, ahogy egy parasztgazda látta – 82. rész A sebesült Gergely 1916 júliusában a budapesti Golgotha úti hadikórházban a poloskákkal vív ádáz harcot. Kissé megerősödve már a fővárossal kezd ismerkedni. A mai epizódban a kórházi viszonyok érzékletes bemutatása mellett a korabeli Budapest bontakozik ki előttünk.   Bár kifogástalan rend és tisztaság volt ezen kórházban, […]

„elvittek a X-ik kerületben levő Golgotha úti nagy hadikórházba”

A világháború, ahogy egy parasztgazda látta – 81. rész 1916. július 9-én a homonnai megfigyelőállomásról a sebesült Gergellyel Budapest felé indul a kórházvonat. A fővárosban a Golgotha úti hadikórházban helyezik el. A 174-es számú ágy új lakója – szokásához híven – az utazásról és a kórházi viszonyokról is mindent aprólékosan megörökített az utókor számára…   […]

„Tizenhatunknak volt tizenöt ép lába”

A világháború, ahogy egy parasztgazda látta – 80. rész A volhíniai harcok során megsebesült Gergelyt 1916. július 2-án a sztojanovi vasútállomásra viszik, ahonnan majd Homonnára kerül. Fájdalmas lábbal, de lelkében megnyugodva tart hazafelé: megmenekült a mészárszékről.   [1916.] július 2-án, vasárnap korán keltünk a sátorban, és felöltözködtünk, mert úgy értesültünk, hogy visznek bennünket Sztojanovba, a […]

„Lábam sebe tüzelt és égetett”

A világháború, ahogy egy parasztgazda látta – 79. rész Gergely népfelkelő zászlóalja szinte teljesen megsemmisült az 1916. június 30-ai harcokban, amikor ő is megsebesült. A mai részből megtudhatjuk mi történt vele ezt követően, érzékletes képet kapva a sebesültápolás stációról az orosz fronton.   A csata tovább dühöngött, a harci zaj semmivel sem csökkent. Fejünk felett […]

„Véletlen szerencse volt, hogy több golyó nem talált”

A világháború, ahogy egy parasztgazda látta – 78. rész 1916. június 30-án, pénteken délután 14 óra után Gergelynek feltűzött szuronnyal kell kiugrania az árokból, hogy ő is megtámadja az oroszokat. Öt perc reménytelen vergődés után néhányan megpróbálnak visszatérni, de újra kihajtják őket a golyózáporba. Sorra sebesülnek meg a társai, s ő sem kerülheti el a […]

„rohammal fogunk támadni”

A világháború, ahogy egy parasztgazda látta – 77. rész Felvirradt a nagy nap: 1916. június 30-a, péntek. Gergely századát az első vonalakba vezénylik, ahonnan rohammal kell megtámadniuk a velük szemben elhelyezkedő oroszokat. Hősünk nem sok esélyt lát a terv sikeres magvalósítására és az életben maradásra. A támadás előtti órák feszült várakozásáról olvashatunk a mai részben. […]