Bosznia 1878-as megszállása és Sófalvy József szakaszvezető naplója 1878. július 29-én az osztrák‒magyar XIII. hadtest Joseph Philippovich (Josef von Philippovich) vezetésével átlépte Bosznia határát. Az alárendeltségébe tartozó 7. gyaloghadosztály 2. és 3. hegyi dandárja Ógradiskánál érkezett bosnyák földre pontonhíd segítségével. Az 1. hegyi dandár az Una partján, Kostajnica városával szemben állomásozott, és felkészült a folyón […]
Ez a fiatal hadnagyot ábrázoló vizitkártya a hátuljára írt feljegyzés szerint 1878-ban készült, a ma Horvátországhoz tartozó Ógradiskán. A települést akkoriban a 18. században épült Száva-parti erőd képezte, a katonaság mellett minimális civil lakossággal. A boszniai okkupációban számos vállalkozó üzleti lehetőséget látott, többek közt Letzter Lázár fényképész, aki szegedi és temesvári műhelye mellett nyitott egy […]
Az új év elején, az előzőre visszatekintve, összegyűjtöttem, hogy miről is írtunk 2024-ben, s melyek voltak a legolvasottabb írásaink. Tavaly összesen 92 posztot publikáltunk, amelyeknek több mint fele, összesen 47 írás a napló- és visszaemlékezés sorozataink részeként jelent meg két állandó szerzőnk gondozásában. A további 45 cikken 15 szerző osztozott (közöttük két vendégszerző is). Melyek […]
Bosznia-Hercegovina okkupációját követően a terület férfi lakosságának is kötelező katonai szolgálatot kellett teljesítenie az osztrák‒magyar hadseregben. A kezdetben ez ellen lázadó bosnyák férfiakból idővel a Monarchia legjobb katonái lettek. Az első világháború idején a belőlük szervezett alakulatok is nagy veszteségeket szenvedtek. Sebesültjeiket, betegeiket magyar kórházakban is ápolták. Sok bosznia-hercegovinai katona azonban sohasem tért haza ezekből […]
Az osztrák‒magyar kettős monarchia különleges „harmadik felét” képezte Bosznia‒Hercegovina. Az 1878-ban elfoglalt, majd 1908-ban a dunai birodalomhoz csatolt terület fejlesztése a helyi értelmiség kinevelését is megkívánta. Ezt szolgálta az iskolák építése és a bosnyák diákok ausztria‒magyarországi iskoláztatása is. Így kerültek az 1900-as évek elején bosznia-hercegovinai diákok Debrecenbe. Az első világháború kitörésével a többségük hadba vonult. […]
Emlékút és megemlékezés Bosznia-Hercegovinában A 2024-es esztendő több évforduló miatt is fontos év a számunkra. Idén 110 éve, hogy kitört az első világháború, s ebben az évben 120 éves a bileki halálmars áldozatainak az emlékműve. A történet és az emlékmű (újra) felfedezése, majd az obeliszk és a környezete megtisztítása a mi érdemünk. Az elmúlt években […]
Az osztrák–magyar uralom Bosznia-Hercegovina modernizációjának korszaka volt, amelyben a megszálló csapatok egyes tábornokai kezdeményező szerepet játszottak. Ilyen volt a horvát származású Georg Babich (Gjuro, mai írásmóddal Đuro, vagy Djuro Babić) vezérőrnagy, aki a hercegovinai Trebinje városának katonai parancsnokaként és kerületi vezetőjeként nemcsak a közbiztonság és határvédelem megszilárdításában, hanem a közigazgatás és az infrastruktúra kiépítésében, megújításában […]
Boszniai önkéntes milicisták a Nagy Háborúban Az Osztrák–Magyar Monarchia bosnyák katonáit sokan dicsérték a Nagy Háború idején bátorságukért és kíméletlenségükért. A Schutzkorps nevű boszniai kisegítő milíciát is az osztrák–magyar hatalom szervezte 1908-ban, hogy megakadályozza a szerbek megmozdulásait, de áldozataik legtöbbször civil lakosok voltak. A következő poszt ennek a bosznia-hercegovinai félkatonai szervezetnek az első világháború eleji […]
A Magyar Katolikus Rádió Őrtüzek című kulturális magazinjának 2024. április 13-ai adásában a műsor szerkesztője, Udvarhelyi Erzsébet Pintér Tamással, blogunk alapító főszerkesztőjével beszélgetett az alapítványunk bosznia-hercegovinai kutatásairól. Az adást az érdeklődők a blogunkon is visszahallgathatják. Alapítványunk 2023–2024-ben egy bosznia-hercegovinai kutatási programot indított. A kutatás eredményeit folyamatosan közreadjuk a blogunkon is, ennek voltak köszönhetőek például […]
mađarski Nakon okupacije Bosne i Hercegovine 1878. godine, Austrougarska je pristupila modernizaciji pokrajine. Deo toga činila je izgradnja uskotračne pruge, koja je bila značajna što iz privrednog, tako i iz vojnog aspekta. Pruge je nasledila jugoslovenska država, i bile su sve do sredine 1970-ih godina u upotrebi. Sanstefanskim mirovni sporazum koji je sklopljen 3. marta […]