mađarski Nakon okupacije Bosne i Hercegovine 1878. godine, Austrougarska je pristupila modernizaciji pokrajine. Deo toga činila je izgradnja uskotračne pruge, koja je bila značajna što iz privrednog, tako i iz vojnog aspekta. Pruge je nasledila jugoslovenska država, i bile su sve do sredine 1970-ih godina u upotrebi. Sanstefanskim mirovni sporazum koji je sklopljen 3. marta […]
szerb Bosznia-Hercegovina 1878-as okkupációját követően a Monarchia a tartomány modernizálásába fogott. Ennek részét képezte a keskeny nyomtávú vasútvonal kiépítése, amely gazdasági és katonai szempontból is fontos volt. A vasútvonalakat a délszláv állam örökölte meg, és az 1970-es évek közepéig használta azokat. Az 1877–1878-as orosz-török háborút lezáró, 1878. március 3-án megkötött San Stefanó-i béke nem elégítette […]
A történelem érettségi tételek képzeletbeli népszerűségi listáján valószínűleg nincs az élmezőnyben a dualista Osztrák–Magyar Monarchia felépítésével és működésével kapcsolatos kérdéskör. Nem véletlenül: a kiegyezés révén létrejött bonyolult államstruktúra megértése már a kortársak többségének is komoly fejtörést okozhatott… Annyit mindenesetre a mai diákok is bizonyosan megjegyeznek a tananyagból, hogy ez a dualizmus azt jelentette: a birodalom […]
Könyvismertető A berlini kongresszuson elfogadott határozat értelmében az Osztrák–Magyar Monarchia 1878-ban megszállta Bosznia-Hercegovinát. Az Oszmán Birodalomtól birtokba vett tartomány az elkövetkező évtizedekben óriási fejlődésen esett át, aminek szerves részét képezték a polgári és katonai célú építkezések. Utóbbiak történetéről, és ma is fellelhető emlékeiről szól Manuel Martinović 2022-ben megjelent kötete. Az 1878 júniusában-júliusában megtartott berlini kongresszuson […]
A kolozsvári születésű dr. Rucska Miklóst 1913 januárjában kinevezték a kassai gyermekmenhely orvosává, menyasszonyával, Palóczy Erzsikével már az esküvőjüket tervezték. A háború kirobbanása azonban közbe szólt, a szépreményű fiatal doktor hadba vonult, a menyasszonya pedig megbetegedett… Rucska Miklós 1886-ban Kolozsváron látta meg a napvilágot mosóczi Rucska Lajos ügyvéd és földbirtokos – aki később a […]
Ágoston törzsőrmester végső nyughelyének a kutatása Dr. Fodor Szabolcs Bátor régóta kutatja a cs. és kir. békéscsabai 101-es gyalogezredben szolgált dédapja történetét. 1914-ben Ágoston László András hivatásos katonaként az ezred kikülönített II. zászlóaljában szolgált Trebinjében, a Monarchia balkáni végvidékén. Ott élt vele családja is, s olvasónk nagyapja is a bosznia–hercegovinai kisvárosban született. A háború kitörését […]
Aki Szarajevóban jár és kicsit is érdekli a történelem, minden bizonnyal felkeresi a trónörökös pár meggyilkolásának helyszínét. Így tett ez év elején Somosi György is, s ezen kívül felkeresett még a városban néhány további ismert, vagy kevésbé ismert, első világháborúhoz kapcsolódó helyszínt, amiről rövid képes beszámolót küldött a számunkra. Úgy gondoltuk, hogy a merénylet évfordulóján […]
1904. augusztus 30-án, a boszniai Bilek (ma Bileća, Bosznia–Hercegovina) temetőjében szomorú ceremóniára gyűlt össze a komáromi cs. és kir. 12. „Schmidt táborszernagy” gyalogezred állománya. Ezen a napon egy emlékművet szenteltek fel, amelyen tizenöt katona neve sorakozott – valamennyien legénységi állományúak voltak. A hideg kőbe vésett német nyelvű felirat szerint kötelességük teljesítése közben vesztették életüket 1903. […]
A Nagy Háború kitörésekor az Osztrák–Magyar Monarchia haderejében harcoló legfiatalabb katona minden bizonnyal az 1901-es születésű, bosnyák Elez Dervišević (ejtsd: Elez Dervisevity) volt. Következzen az ő élettörténete. Bosznia–Hercegovina 1878-as megszállását követően hamarosan – 1882-től – a Monarchia új alattvalói is hadkötelesekké váltak. A tartomány területéről sorozott legénységből 1885 és 1892 között 12 gyalogos zászlóaljat […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 17. rész Új fejezet indul katonaorvosunk balkáni naplójában: a Szerbia elleni hadjárat leírása, ami elé utólag egy rövid, visszaemlékező felvezetést és előszót is szerkesztett. Ebben hősünk erősen szpojlerezve leírja az offenzíva végkimenetelét is, amiről persze 1914. november 6-án, amikor megtudják, hogy másnapra virradóra megindul a hadjárat, s át […]