brassó

„Milyen is ez a háború; ha gyilkolunk, akkor kapunk kitüntetést…”

Jakab István első világháborús naplója – 10. rész A „kettősöktől” egy túlbuzgó kadét portyát szervez a senkiföldjére, de szerencsétlenségére emberei a császári és királyi 31. gyalogezred járőreivel csapnak össze. Eközben hősünk egyre jobban beletanul a figyelői szolgálatba. Már ő az, aki újabb célokat javasol a tüzérségnek, és néha a saját szakaszából is meghív egy-két embert, […]

„A kutyák meglátták a nyulat…”

Jakab István első világháborús naplója – 8. rész A „kettősök” meglehetősen nyugodt időszakot élnek át a lövészárokban. Hősünket „Titulart Gefreiterré” –címzetes őrvezetővé – léptetik elő, ugyanakkor beosztják a figyelőbe is, amelyen a géppuskások a gyalogsággal és a tüzérséggel osztoznak. A szolgálatban az új beosztással járó tennivalókat gyakorolja, szolgálaton kívül pedig az orosz srapnellövedékek időzítőiből kiszedett […]

„Gyönyörű egy orosz szépség volt ez a lány…”

Jakab István első világháborús naplója – 6. rész A „kettősök” megérkeznek az új állásba, Szkrobova falu elé. Jakab itt tanulja meg, hogy egy német és egy osztrák–magyar tiszt közül melyik a nagyobb úr. Ezúttal azonban neki sem kell túl sok időt a lövészárokban töltenie: kivonják az első vonalból és Gorodiszczére vezénylik, géppuskás tanfolyamra. Hősünk újra […]

„Be vagyunk kerítve!”

Jakab István első világháborús naplója – 5. rész A „kettősöket” eltolják az állásban, de nem mennek messzire: csak a szomszéd 31. gyalogezred védőszakaszát veszik át. Itt mintegy 930 méternyire vannak az ellenségtől (emberünk géppuskás, távmérővel állapította meg a távolságot). Az időjárás egyre hidegebbre fordul, az ellátás akadozik: Jakab kimerészkedik a két vonal közötti megművelt területre, […]

„Vége, vége, itt van a pokol!”

Jakab István első világháborús naplója – 4. rész Az összeomlott orosz támadások után a „kettősök” vonalán egy kis időre beköszönt a nyugalom. A felek ideiglenes fegyverszünetben állapodnak meg, és az oroszok eltemetik a senki földjén heverő halottaikat. Jakabéknak is megengedik, hogy részt vegyenek a hevenyészve megrendezett egyházi szertartáson. Aztán véget ér ez is, és folytatódik […]

A debreceni 39/V. zászlóalj küzdelmei a román betörés első óráiban

1916 augusztusában a Doberdóról Erdélybe, a Brassótól délre húzódó határhoz vezényelték Kosztolányi Péter századost, akire egy gyengén felszerelt zászlóaljat bíztak. Azt a feladatot kapta, hogy készüljön fel egy esetleges román betörésre. Vajon mit tehetett egy doberdói harcokban edzett csapattiszt a román támadás feltartóztatására?   1916. augusztus 12-én Kosztolányi Péter százados, a császári és királyi szegedi […]

„Azt hiszem, háborúba megyünk…”

Kókay László brassói naplója a román hadba lépés idejéből A császári és királyi szegedi 46. gyalogezrednél szolgáló Kókay László 1916 júniusának végén újra a Brassóban állomásozó pótzászlóaljhoz került, miután a Doberdóról szerencsésen visszatérve Szegeden letette a hadiérettségi vizsgát. Itt érte a román hadba lépés. Naplójában megörökítette az 1916. augusztus 27–28-ai izgalmas napok eseményeinek egyes részleteit […]

Egy méltatlanul elfeledett generáció emlékére

Papp Károly sarkadi olvasónk lejegyezte dédnagyapja, vitéz Vágó András családi emlékezetben megőrzött töredékes életrajzát, amit az alábbiakban mi is közzéteszünk. A nagymamájától hallott történetekhez néhány képet is mellékelt.  „Szolgálati időm emlékéül” „Dédnagyapámról szóló írásukat örömmel vennénk. Részben kegyeleti okokból is, részben valamilyen szintű elismeréseként egy olyan generációnak, mely méltatlanul volt elfeledve. Volt ő irredenta, volt […]