debrecen

Sorrend:

Debrecenben eltemetett bosnyák katonák

Bosznia-Hercegovina okkupációját követően a terület férfi lakosságának is kötelező katonai szolgálatot kellett teljesítenie az osztrák‒magyar hadseregben. A kezdetben ez ellen lázadó bosnyák férfiakból idővel a Monarchia legjobb katonái lettek. Az első világháború idején a belőlük szervezett alakulatok is nagy veszteségeket szenvedtek. Sebesültjeiket, betegeiket magyar kórházakban is ápolták. Sok bosznia-hercegovinai katona azonban sohasem tért haza ezekből […]

Debrecenből bevonult bosnyák diákok

Az osztrák‒magyar kettős monarchia különleges „harmadik felét” képezte Bosznia‒Hercegovina. Az 1878-ban elfoglalt, majd 1908-ban a dunai birodalomhoz csatolt terület fejlesztése a helyi értelmiség kinevelését is megkívánta. Ezt szolgálta az iskolák építése és a bosnyák diákok ausztria‒magyarországi iskoláztatása is. Így kerültek az 1900-as évek elején bosznia-hercegovinai diákok Debrecenbe. Az első világháború kitörésével a többségük hadba vonult. […]

Egy debreceni család fiai a nagy háborúban. A Miklóssyak

Az első nagy világégésben magyar családok milliói adták a hazának legdrágább kincsüket, gyermeküket, gyermekeiket. Ki egyet, de a többség kettőt, hármat vagy akár többet is. Reszketve és imádkozva várták fiaik hazatértét. Szerencsések voltak, akik ha sebesülten is, de viszontláthatták gyerekeiket. Nagyon sok család élete azonban gyászba borult, mert fiuk, fiaik a harctéren vagy súlyos sebektől […]

„Ó, ti szegény megcsalt huszárok”

Beöthy-Zsigmond László huszárfőhadnagy élete és lírai harctéri naplója Nemrégiben adatott meg az a megtiszteltetés, hogy kézbe vehettem, digitalizálhattam és feldolgozhattam az egykori magyar királyi debreceni 2. honvéd huszárezred főhadnagyának, vitéz váradi Beöthy-Zsigmond Lászlónak a harctéri naplóját. De ki is volt ez a huszártiszt, s mitől különleges a naplója? Az alábbi írásban erre próbálok választ adni, […]

Olasz hadifoglyok nyughelye Debrecenben

Talán kevesen tudják, hogy a Nagy Háború során a cívisvárosban különböző nemzetiségű hadifoglyokat őriztek. Közülük legtöbb a keleti fronton fogságba esett orosz katona volt, de érkeztek ide olasz, szerb és román foglyok is. Sokan itt haltak meg a fogságban, köztük 72 olasz katona, akiket a város különböző temetőiben hantoltak el.    Olasz hadifoglyok szállítása a frontról(Forrás: […]

Barakonyi Károly debreceni diákévei

Nagy érdeklődéssel vettem kézbe a Magyar ezredek a Doberdó-fennsík védelmében című kötetet. Különösen Rózsafi János Felderítő vállalkozások a Haláldombnál – Egy kutatás története című tanulmánya ragadta meg a figyelmemet, debreceni vonatkozású tartalma miatt. Ebben a részben számol be a szerző a debreceni 3. honvéd gyalogezred kötelékébe tartozó katonának, Barakonyi Károlynak hőstettéről és tragikus haláláról.   […]

Hinterlandi kalandok

Imre Gábor naplója az orosz frontról – 24. rész Hősünket bélhurutjával a huszti katonai kórházban gyógyítják egy hétig. A humoros jeleneteket sem nélkülöző kezelést követően, 1916. szeptember 24-én Debrecenben kell jelentkeznie a katonai parancsnokságon, ahonnan egy nap után újra a frontra irányítják. Mielőtt visszaindulna kedves ismeretséget köt a magányos Piroska nevelőnővel. Husztra visszaérve épp az […]

„Ne mondják, hogy talán gyávák a debreczeni diákok…”

Debreceni diákok levelei a Nagy Háborúból A debreceni tudományegyetem, a református tanítóképző intézet és a Református Főgimnázium tanulóiról szól az alábbi írás. A debreceni diákok közül többet már a mozgósításkor besoroztak, mások önkéntesként csatlakoztak a háborúhoz, csakúgy, mint a Szürke senkik főhőse, a Kölyök: otthagyták az iskolapadot és berukkoltak katonának.   Az egyetem három karának […]

Zboró-Debrecenfalva megszületésének története

Az 1914 december elején kibontakozó orosz támadás öt északkeleti vármegyét érintett. Elfoglalták a cseh csapatok védelme alatt álló Bártfát, és az ettől keletre eső Sztropkóig nyomultak előre. A száznál is több községet érintő támadásban Sáros és Zemplén megye szenvedte a legtöbbet. Tizenöt Sáros megyei települést teljesen elpusztított az orosz támadás. Harmadrészben elpusztult község Sárosban 5, […]

„Ne késsetek harangok, siessetek csatába…”

Debreceni harangok a Nagy Háborúban Az Osztrák–Magyar Monarchia fémszükségletét már a háború kirobbanása előtt is csak importból tudta kielégíteni. Kivételt ez alól az alumínium jelentett. A háború kitörésével a hadiipar szükségletei ezért megkövetelték minden fontos fém és fémötvözet begyűjtését. A hadipar számára legfontosabb fém, a réz beszerzése különösen nehéz helyzetet teremtett. Ugyanis a Monarchia rézszükségletének […]

1 2