A császári és királyi debreceni 39. gyalogezred egykori katonája, majd debreceni közigazgatási fogalmazó, tiszteletbeli aljegyző, tiszteletbeli tanácsnok, 1946-tól B-listára került tisztviselő kalandos életének a Nagy Háború alatti vonatkozásairól szól az alábbi írás. A gazdag családi háborús hagyatékban fennmaradt fényképeknek, iratoknak, a szóbeli és írásbeli adatoknak köszönhetően egy érdekes életutat mutathatok be. Nagy tisztelettel és […]
Az első nagy világégésben magyar családok milliói adták a hazának legdrágább kincsüket, gyermeküket, gyermekeiket. Ki egyet, de a többség kettőt, hármat vagy akár többet is. Reszketve és imádkozva várták fiaik hazatértét. Szerencsések voltak, akik ha sebesülten is, de viszontláthatták gyerekeiket. Nagyon sok család élete azonban gyászba borult, mert fiuk, fiaik a harctéren vagy súlyos sebektől […]
Debreceni diákok levelei a Nagy Háborúból A debreceni tudományegyetem, a református tanítóképző intézet és a Református Főgimnázium tanulóiról szól az alábbi írás. A debreceni diákok közül többet már a mozgósításkor besoroztak, mások önkéntesként csatlakoztak a háborúhoz, csakúgy, mint a Szürke senkik főhőse, a Kölyök: otthagyták az iskolapadot és berukkoltak katonának. Az egyetem három karának […]
1916 augusztusában a Doberdóról Erdélybe, a Brassótól délre húzódó határhoz vezényelték Kosztolányi Péter századost, akire egy gyengén felszerelt zászlóaljat bíztak. Azt a feladatot kapta, hogy készüljön fel egy esetleges román betörésre. Vajon mit tehetett egy doberdói harcokban edzett csapattiszt a román támadás feltartóztatására? 1916. augusztus 12-én Kosztolányi Péter százados, a császári és királyi szegedi […]
A debreceni 39-es közös gyalogezred harcai a 3. isonzói csatában A császári és királyi debreceni 39. gyalogezredet a Görz térségében várható újabb olasz offenzívára készülve 1915 szeptemberének végén vezényelték át Karintiából a Doberdó-fennsíkra. 1915. október 18-án robbant ki a 3. isonzói csata. A fellángoló harcokban 1915. október 23-24-én San Martinótól délnyugatra vad brutalitással harcoltak egymással […]
100 éve az osztrák–magyar csapatok véres harcokat vívtak a Kárpátokban a Magyar Királyság területére betört orosz erőkkel. A debreceni 3-as honvédek 1915 februári tragédiájáról nemrég olvashattunk. Egy hónappal később a cívis város másik háziezrede, a közös 39-es is rendkívül súlyos küzdelmet folytatott a térségben… A völgyben megbúvó kis patak mellett keleti irányban elhagyva Szálnok […]
Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 38. rész 1916. május 19-e, majd a következő nap is a szokásos ágyúzással, macskázással, fegyverlövöldözéssel telik az új állásban. A bakák élvezik az újdonságnak számító tüzérségi fölényt, azonban hősünk fél az olasz ellencsapástól, mert az érettségi szabadságról még mindig semmi hír… Déltájban Temesvári jön hozzám, érdeklődik nem […]
Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 36. rész 1916. május 19-én hősünk először éjszakázik az új állásban. Az éjjel az olaszok aknát robbantanak a közelben, s ő is riadóztatja a századot. Azon félelme, hogy jövőbeni nagy terveit egy esetleges sebesülés meghiúsítja, szinte már beteggé teszi. Persze a tét nem kicsi… [1916.] május 19. […]
Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 35. rész 1916. május 18-án bekövetkezik az, amitől hősünk tartott: az érettségi szabadsága előtt újra fel kell menniük az állásokba. Ezúttal San Martinónál nem a tölcsérhez kerülnek, hanem a 18-as védelemi szakaszba, a 197-es magaslat oldalában. Részletes leírást kaphatunk a mai részben a stellungba menetelükről és az alakulat […]
Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 17. rész 1916. május 2-ától a szegedi 46-osok folyamatosan fegyveres szolgálatot adnak a föld alatt készülő aknafolyosóban. Hősünk raja is sorra kerül, s Kókay László is lent jár az aknában, részletesen leírást adva a tapasztaltakról. A doberdói földalatti hadviselés testközelből… Délután 2 órától kezdve a szokott munkahelyemen, […]