A bilećai osztrák‒magyar katonai temető 2/1. rész A bosznia-hercegovinai Bileća, vagy ahogy akkoriban hívták, Bilek neve fogalomnak számított az Osztrák‒Magyar Monarchia területén belül, de még azon kívül is. A montenegrói határon fekvő város és katonai temetője azonban nem csak az 1903-as „halálmars” áldozatai és itt álló emlékművük miatt érdekes a számunkra. Az osztrák‒magyar uralom négy […]
A hadak útján fekvő, a magyarok által Nándorfehérvárként is emlegetett Belgrádban és környékén az első világháború idején is súlyos harcok dúltak. Az osztrák–magyar csapatok kétszer foglalták el a szerb fővárost, másodszor német segítséggel, majd három évig tartották megszállva. Ekkor kezdődött annak a katonai temetőnek a kialakítása, ahol többszöri átalakítás után 1937-től 3456 hősi halott nyugszik. […]
A Fossalta Maggiore-i osztrák–magyar katonai temető története 2019. október 12-én az olaszországi Fossalta Maggiore településen megindító nemzetközi megemlékezés zajlott. A Piave keleti partján található faluban állomásozott 1918-ban Szombathely házi ezrede, a cs. és kir. 83. és a részben ebből létrejött 106. gyalogezred. Itt alakította ki temetőjét is, amiben emlékművet is emelt. A temetőt ugyan később […]
A caporettói áttörés után az osztrák–magyar hadsereg egy része az Isonzó és a Piave folyók közötti területen megszálló, vagyis rendőri feladatokat látott el. Ekkor találkoztak azokkal a művekkel, amelyeket Olaszországban az irredentisták hatására készítettek Ferenc József kivégzett merénylőjének emlékére. Azon a vidéken 1917-ben nagyon sokan voltak megszállottak: politikailag és katonailag is. Ki volt az a […]
Száz esztendeje, hogy a nemzetek közötti erőszak „világméretűvé”, világháborúvá, vagy az emlékezet szárnyán „A Nagy Háborúvá” váló eseménysorában a lelkes honfi-lelkesültség az első frontélmények nyomában óriási veszteségekkel, kudarcokkal, fájó sebekkel és hatalmas vérveszteséggel járó területrabló kalandba változott át. Az első sebesültvonatok, a későbbi (még hatalmasabb és kiterjedtebb) vérveszteséget szimbolizáló gyászhírek, az életre szólóan sérült, leszázalékoltan […]
A Tápió-vidék szélén található Pánd község lakóinak a száma az első világháború kitörésekor közel 2000 fő volt. A település hadköteles korú férfi lakosai közül 307-en vonultak be katonai szolgálatra, javarészt a magyar királyi budapesti 29. honvéd gyalogezred és a császári és királyi 68. jászkun gyalogezred kötelékébe. 84 pándi baka sosem tért haza. A község első […]
Magyarország déli részén, a szerb határon található Kunbaja, az egykori Bács-Bodrog vármegye (1910-es népszámlálás szerint) 2769 – túlnyomórészt német nemzetiségű – lakossal bíró települése. Kunbaja katonakorú férfi lakosainak nagy részét a cs. és kir. zombori 23. és a m. kir. szabadkai 6. honvéd gyalogezredhez sorozták be. A községi Rókus-kápolna falán elhelyezett emléktábla 115 első világháborúban […]
1915 márciusában a galíciai harctéren Staszkówka község közelében harcoló kassai 9-es és besztercebányai 16-os honvédek súlyos harcokat vívtak a szembenálló orosz erőkkel. Mindkét fél részéről tömegével maradtak hősi halottak a két állás között, akiknek a közös eltemetésére pillanatnyi fegyverszünet állt be 1915 húsvétján… A galíciai harctéren harcoló kassai 9. honvéd gyalogezred 1915. februárjában aránylag […]
1917-től sorra jelentek meg Magyarországon az első világháborús emlékművek. Ezeknek többféle típusa létezett. A lovasság ugyan a háború alatt jelentősen veszített korábbi szerepéből, az emlékművek között azonban mégis megjelentek és különleges helyet foglaltak el a lovas alkotások. Hősök napja közeledtével az emlékműveket vizsgáljuk meg írásunkban. Az első világháborús műalkotások hivatalosan és kötelező érvényűen „a […]
A hétvégén az Isonzónál jártunk. Utunk egyik célja a nagyváradi 4. honvéd gyalogezred Monte San Gabrielén, számunkra eddig ismeretlen helyen lévő negyedik emlékgúlájának a megtalálása volt. Miért is voltak érdekesek számunkra ezek az emlékgúlák? Legelőször talán Kratochvil Károly, az ezred egykori legendás parancsnoka A magyar gyalogság című kötetben olvasható sorai tették azzá: „A Monte […]