Magyar detektívek Szarajevóban 1914. június 26-27-én Bosznia-Hercegovinában a szarajevói XV. és a raguzai XVI. hadtest hadgyakorlatot tartott, amelyre a tartományfőnök, Oskar Potiorek táborszernagy meghívta a trónörököst, Ferenc Ferdinándot, a hadsereg főfelügyelőjét is. A rutinnak tűnő látogatás tragikus véget ért. A június 28-ai szarajevói merényletet követően meginduló nyomozásban fontos feladatot kaptak a trónörökös kíséretében a városba […]
Belügyminisztériumi jelentések 1900 és 1914 között 1914. június 28-án Szarajevóban meggyilkolták a trónörököst és nejét. A világ feszült figyelemmel követte a történéseket. A merénylők utáni nyomozás gyors és hatékony munkát követelt meg a nyomozóktól, akik közel 14 éven keresztül védelmezték az uralkodó dinasztia tagjait magyarországi tartózkodásuk, átutazásuk során. A vasút terjedésével ezek leginkább a vonalak […]
Az elmúlt héten egy konferencia ürügyén Szarajevóban jártam. A konferencia természetesen az első világháború történetével foglalkozott, azon belül is az egykori Oszmán Birodalom világháborús szerepével. A szervezők egyáltalán nem kímélték a résztvevőket: a három nap folyamán összesen hetvenhat(!) előadás hangzott el, nem számítva az odautazás estéjén rendezett fogadás során tartott megnyitó, vitaindító beszédeket. Mindez […]
Conrad 1906-ban a trónörökös nyomására lépett magas beosztásába, ugyanabban az évben, amikor Ferenc Ferdinánd emberei kerültek más fontos posztokra (így például a külügyminiszteri székbe). Kezdetben úgy tűnt, együttműködésük harmonikus lesz, ám kiderült: elképzeléseik számos vonatkozásban eltérnek. A korábban meglehetősen vérmes és erőszakos trónörökös egyre inkább lehiggadt és egyáltalán nem helyeselte Conrad kardcsörtető politikáját, amellyel preventív […]
Mit változtatott volna az előző esethez képest az a körülmény, hogy bár a trónörökös a sikertelen merényletet követően ezúttal is életben maradt, ám elveszítette a feleségét? Először is azt kell eldöntenünk, vajon a trón várományosának hitvese elleni gyilkos merénylet elegendő ok lehetett volna-e egy Szerbia elleni háborús fellépésre. Mielőtt habozás nélkül nemmel válaszolnánk erre a […]
Ezzel együtt azonban Williamsonnak valószínűleg igaza lehet, hogy a kudarcba fulladt merényletkísérlet hatására Ausztria-Magyarország nem akar majd feltétlen háborút indítani Szerbia ellen, hanem be fogja érni a déli szomszédja elleni diplomáciai sikerrel is. Már csak az a kérdés, hogy legalább ennyit képes lesz-e elérni. Ne feledjük el ugyanis, hogy akkor, az igazi 1914-ben a háború […]
Három ilyet említ: 1. legutóbbi találkozásukkor Vilmos császárral (1912 novemberében) határozottan megmondták a trónörökösnek, hogy Németország nem tekinti casus foederisnek, ha a Monarchia megtámadja Szerbiát, és erre válaszul Oroszország hadba lép a dualista birodalom ellen. („Szóval csak semmi ostobaság!” – intette őt a német uralkodó.) Ferenc Ferdinánd persze nem tudta, hogy a két vezérkar között […]
Az összeesküvők ismeretei azonban nem csupán katonai téren bizonyultak feltűnően hiányosnak, de nem voltak tisztában a konspiráció elemi szabályaival sem. A Bosznia-Hercegovinában meglehetősen régóta bizonytalan belpolitikai helyzet miatt különösen megerősített rendőri apparátus, a rendszeres ellenőrzések, a besúgók kiterjedt hálózata még azt is kétségessé tette, hogy a Belgrádból érkező Princip, Čabrinović és Grabež egyáltalán eljut Szarajevóig. […]
Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége halála, majd a végzetes bécsi döntés a hadüzenetről számos érdekesnek ígérkező alternatív tényt kínál vizsgálódásra. Előbb azonban arról, ami ténylegesen történt Szarajevóban. 1914. június 28-ának és az azt követő napoknak az eseményeit bizonyára nem szükséges részletesebben felidézni. Minden történelem tankönyv több-kevesebb részletességgel tartalmazza, hogy a boszniai hadgyakorlat megtekintésére érkező osztrák-magyar […]
Borbély Kálmán tüzér főhadnagy hadiútja – 3. rész A háború kitörése és a sorozás A magnetofon orsója pörgött, s a szalagon egyre szaporodott Borbély Kálmán tüzér főhadnagy életének története. Eljutottunk a végzetes 1914-es esztendőhöz, amelyről Kálmán bácsi a következőket mesélte. (Szavait nem szószerint, hanem az elhangzottak tartalmi kivonataként adjuk közre.) Hogy milyen volt az 1914-es […]