Hegedős Károly harctéri emlékei – 37. rész Hol van már 1918 nyarán Hegedős Károly, az ambiciózus önkéntes és pedáns kadét? Tiszttársaival együtt már nagyon megunták a háborút és megszokták a „lebzselést és a semmittevést.” Az egyre hanyagabbul működő lugosi pótütegnél Károly olyan hibát vét, ami korábban elképzelhetetlen lett volna: a napi parancsot el sem olvasva […]
Hegedős Károly harctéri emlékei – 17. rész Károlyt két hétre visszavonják az alakulatának központját jelentő mozdonyállomásra. Az üteget időközben átszervezték és új hadrendi számot kap. Megismerkedik a tüzérség nem első vonalban szolgáló tagjaival. Több évtized alatt átalakulhatnak az emlékek: az előkerült naplók alapján az emlékiratíró meglepve tapasztalja, hogy az első harctéri kalandok egyes részletei – […]
Hegedős Károly harctéri emlékei – 15. rész A hadapródjelölt első felderítő szolgálatát végzi az olasz fronton a görzi hídfőben, Oslaviánál. A fedezékben megtapasztalt mostoha körülmények, valamint a rossz ellátás ezúttal is a háborúról és a hadsereg működéséről való elmélkedésre késztetik… A tüzérfelderítés mindennapjaihoz tartozik a megrongált telefonvezetékek megjavítása. Károly a koromsötétben és esőben tett járőrszolgálata […]
Hegedős Károly harctéri emlékei – 14. rész Minden kezdet nehéz: a nagy ambíciókkal a frontra kerülő hadapródjelölteknek nemcsak a mostoha körülményekkel, hanem a nem túl barátságos – ráadásul többnyire nem is magyar – bajtársakkal is „meg kell küzdeniük”. Károlynak Görzben ideiglenesen a Dreher-villában, majd egy átalakított üvegházból készült legénységi körletben kell felütnie a tanyáját. Az […]
A görzi hídfő története – 2/2. rész A fent idézett mondat a görzi hídfő ellen támadásra készülő VI. hadtest számára az olasz 3. hadsereg parancsnoksága által 1916. július 31-én kiadott utasításban szerepelt mint az offenzíva célja. Az olasz vezérkar 1915 májusától nagy erőket mozgósított a „küszöb” átlépésére. A folyamatos támadások nagy veszteségeket okoztak a hídfő […]
A görzi hídfő története – 2/1. rész 1915 tavaszán az osztrák–magyar hadvezetőség – ahogy ez a Sághy Elemér tartalékos főhadnagy háború utáni írásából vett fenti idézetből is kitűnik – nagy szerepet szánt az Isonzó mentén létesített hídfőnek, amely végül több mint egy éven át állta a folyamatos tüzérségi és létszámbeli fölényben levő olasz csapatok támadásait. […]
Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 33. rész A kellemes görzi látogatást követően 1916. május 14-15-e hősünk számára a segeti táborban telik. Ekkor egészítik ki az aknaharcban megcsappant létszámú ezredet is. A tábori élet olykor már idillikusnak leírt nyugalmát egy közeli légitámadás és a fronton megélénkülő küzdelem zavarja meg… [1915.] május 14. Reggel […]
Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 32. rész 1916. május 13-én hősünk megérkezik társaival az eddig csak messziről, vágyakozva csodált Görzbe. Csodálattal tölti el az olasz tüzérség bombázása ellenére is nyüzsgő életet élő ódon város szépsége. A kellemes görzi vásárlás, nézelődés, kávézás ideje gyorsan eltelik és fájó szívvel térnek vissza a táborhelyre… 7 […]
B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 49. rész Szüntelen veszélyben Az a hely, hol [1915.] július 13-án délelőtt megtelepedtünk, a Görzbe vezető országút mentén feküdt. Az éghajlat, a levegő itt már nagyon forró volt, sokat szenvedtünk a hőségtől. Görz városa tőlünk északra, mintegy 10 kilométerre feküdt. Az országút mellett, Oppachiasello szép kis város terült el tőlünk […]
italiano Mifelénk, ha az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregéről beszélünk, többnyire német (osztrák), magyar, bosnyák, román, horvát, cseh, lengyel stb. nemzetiségű katonákra gondolunk, de az talán kevésbé ismert tény, hogy a galíciai lövészárkokban bizony olasz anyanyelvűek is küzdöttek a Monarchia oldalán. (Csak érdekességként: 1910-ben az osztrák-magyar hadseregben 100 katona közül 25 német, 23 magyar, 13 cseh, 8 […]