hadifogoly

Húsvét a trópuson

A Nagy Háború után hazautazó hadifoglyokról már több posztban is volt szó, de nem mindegyik transzport tagjai töltötték a húsvéti ünnepeket trópusi éghajlatú városban. Ha az alakulatok távoli elhelyezése vagy ellenséges területek megszállása lehetőséget nyújtott más népek húsvéti szokásainak megismerésére, akkor a hadifogság és a hazatérés is tovább szélesíthette honfitársaink világnézetét. 1921-ben Vlagyivosztokból hazafelé utazó […]

Tomszkból is hazahúzta a szíve

Kiss András élete a Nagy Háború alatt és után A békésszentandrási születésű és Nagymágocson élő Kiss András (1887–1968) bátor, kemény, szerencsés ember volt és minden bizonnyal nagyon szerette a feleségét. 1915-ben esett hadifogságba az orosz fronton és a távoli Tomszkba került. Egy ideig még tudott hírt adni magáról, majd elmaradtak a levelek. Feleségét a háború […]

Hazaszállítási akciók orosz területekről

Magyar hadifoglyok hazatérése Kelet-Szibériából – A Scharnhorst-sztori – 7/2. rész A sorozatnak ebben a részében a nagyobb volumenű hazaszállítási akciókat vázolom fel, mellettük számtalan kisebb, akár egy-két fő hazajutására korlátozódó is akadt. A hazaszállítások időrendileg két részre bonthatók, első részük még a háború ideje alatt történt, a második fele azonban már a központi hatalmak háborús […]

„Kis balesetem volt a futballnál…”

Gunesch János olaszországi hadifogolynaplója – 16. rész Görz elesett, a Bruszilov-offenzíva sikeres a keleti fronton, Románia hadat üzent. A hadműveletekkel párhuzamosan Scandianóban és a táboron belül is forrnak az indulatok. Egyre látványosabbak a nemzetiségek közötti ellentétek, a scandianói lakosok és a hadifoglyok borsot törnek egymás orra alá, romlik az olasz hátországban az ellátás, és a […]

„Még mindig tartja magát a béke hír”

Gunesch János olaszországi hadifogolynaplója – 14. rész Hősünk egyre inkább tapasztalja az olasz hátországban is a nélkülözést, hiszen a scandianói szegények eszik meg a hadifoglyok által meghagyott ételt. A tábort meglátogatja a reggiói püspök, akinek a beszámolója fontos forrás a tábor életéről. Sokan rákapnak a bibliaolvasásra, új vallást alapítanak, az egyik hadifogoly ebbe bele is […]

„Hej, de tetves idők!”

Gunesch János olaszországi hadifogolynaplója – 13. rész Naplóírónk az újságolvasásra vonatkozó tilalmak ellenére szinte sajtószemlét tart ebben a részben. Még II. Vilmos német császár állítólagos betegségéről is tud! Gunesch János háziassága is felbukkan, amiért a Jankó néni nevet kapta társaitól. Az argentin fagyasztott hús viszont nem nyerte el a naplóíró tetszését. Változatlanul sokat fest, álmában […]

„Antipátiával viselkedünk már minden iránt, ami a földön történik”

Gunesch János olaszországi hadifogolynaplója – 12. rész Továbbra is sok a rémhír, ráadásul a levelek is elakadtak, de a naplóíró betekintést nyújt a tábor parancsnoki struktúrájába. Barátainak hála közönséges népfelkelőként még egy tisztiszolgát is kap! A pártfogói látják el a nehezebb napokon dohánnyal. Tetőzi a bajt, hogy a táborban terjed a rüh. A hátországban állítólag […]

„Voltak monológok, dalok, táncok, kuplék…”

Gunesch János olaszországi hadifogolynaplója – 11. rész 1915. október 16-án nagy öröm éri a naplóírónkat, közel három hónap után végre csomagot is kap. A sótalan figurának tűnő Gunesch Jánost teljesen új szerepben ismerhetjük meg, amivel a scandianói hadifogolytáborban nagy népszerűségre tesz szert: nagysikerű kabaréestet és színielőadást szervez a társai részére, amelyekben maga is szerepet vállal. […]

„A kávé jobb, mint Bresciában”

Gunesch János olaszországi hadifogolynaplója – 10. rész Naplóírónkat 1915. szeptember 24-én körülbelül 1000 társával Scandianóba viszik, új táborba. Útközben Parmát is érintik; Gunesch elgondolkodik a helyzet abszurditásán, hiszen az osztrák–magyar trónörökös felesége pármai hercegnő, miközben az olaszok ellen harcol. Fogsága új helyszíne egy ódon vár, amelynek a tornyában helyezik el. Az élelmezés itt is központi […]

„Az idő és a mi lelkünk borús”

Gunesch János olaszországi hadifogolynaplója – 9. rész Naplóírónk hétköznapjai lassan, de változatosan telnek: pénzt és élelmet keres különböző munkákkal, megfigyeli a bresciai váron kívül életet, társasjátékot készít. Három társa is meghal. Haláluk megrendíti Gunescht, aki bezártságából adódóan nem vehet részt a teljes temetésen. A lelkigondozás kérdése is előkerül, és mivel nincs lelkészük, így az evangélikus […]