hadifogság

„Fogas kérdés az elhelyezkedés…”

László József emlékirata az akmolinszki hadifogságból – 10. Kicsi, kényelmetlen lovas szekereken indul útnak a „fogolykaraván” Petropavlovszkból a végtelennek tűnő kazah steppén keresztül Ázsia belseje felé. Itt már tevekaravánnal is találkoznak, de tanúi lesznek annak is, hogyan viszonyulnak az orosz katonák a kazah bennszülöttekhez. Éjjelre egy szegényes kis faluban szállnak meg, ahol hálóhelyüket nem kevés […]

„Jó lesz ez is az ausztickiknek…”

László József emlékirata az akmolinszki hadifogságból – 7. Cseljabinszkot elhagyva a kazah steppék felé folytatódik hadifogoly krónikásunk vonatútja, egészen Petropavlovszkig. Itt végre leszállhatnak a vonatról hosszabb időre; hogy mikor és merre folytatódik útjuk, nem tudják, még az a hír is fölröppen, hogy Szibéria helyett a mesés turkesztáni Buhara lesz a végállomás. Hadifoglyaink elfoglalják nem túl […]

„Üdvözlégy, te sötét Ázsia…”

László József emlékirata az akmolinszki hadifogságból – 6. A hadifoglyainkat szállító vonat Tatárföldet átszelve rövid időre megáll Baskíria fővárosában, Ufában. Ezt követően pedig hamarosan elérik az Ural hegységet, Európa és Ázsia határát; el is gondolkodnak arról, hogy azon a vidéken járnak, ahol egykor a magyarok ősei éltek. Az Ural vadregényes láncolatain átkelve, a következő nagyobb […]

„Az olvasást is megunjuk…”

László József emlékirata az akmolinszki hadifogságból – 3. Sorozatunk harmadik részében László József és társai Közép-Ázsiába vezető, tizennégy napos vonatútjának első négy napját kísérjük végig, Lublinból Minszken át Szmolenszkig. Kupéjukat némi találékonysággal éjjelre háromszintes hálóvá, napközben társalgószobává alakítják. Az egyhangú vidéken átrobogó vonaton a legnagyobb kihívást az unalom jelenti, amit ki-ki a maga módján igyekszik […]

„Kedélyes egy ország, nem irigylem lakóit”

László József emlékirata az akmolinszki hadifogságból – 2. László József és sorstársai 1914. szeptember 10-én, egy éjszakára megpihennek Lublinban. Másnap elterjed a hír, hogy hamarosan vonaton útnak indítják őket a szibériai Omszkba. Így mindenki igyekszik koronáit rubelre váltani, és élelmet szerezni a hosszú vonatútra. Elköltenek helyben még egy ebédet, és megismerkednek az orosz káposztás eledelekkel. […]

Hadifoglyok egy alföldi faluban

A mai poszt szerzője, dr. Horváth Attila történész a Bács-Kiskun megyei Tass első világháborús emlékeit kutatja. Tősgyökeres tassiként nemcsak családja hagyományait, történeteit és tárgyi emlékeit dolgozza fel, hanem e mellett – és sokszor ezen keresztül – gondos helytörténeti munkát is végez. Mai írásában a háború idején a faluba került szerb, orosz és olasz hadifoglyok nyomába […]

„Azt hiszem, vége mindennek”

László József emlékirata az akmolinszki hadifogságból – 1. Új sorozatot indítunk útjára a mai nap. A budapesti születésű László József a császári és királyi győri 19. gyalogezred tartalékos hadnagyaként 1914. augusztus 27-én Lublin közelében esett orosz hadifogságba. Hat évet töltött rabságban, amiről részletes és élvezetes stílusú naplót vezetett. Hadifogoly-naplójának első részében fogságba esésének körülményeit és […]

„Nem hittük, hogy a karácsonyt is itt fogjuk tölteni”

Karácsony olasz hadifogságban A császári és királyi 24. vadászzászlóalj a 34. gyaloghadosztály kötelékében a háború utolsó órájában esett olasz hadifogságba. Az alakulat tisztikarát és legénységét elválasztották egymástól, és a tisztek egy része Nápoly közelében egy szállodában töltötte 1918 karácsonyát. Tóth-Kádár Vilmos alezredes a zászlóalj parancsnoka részletesen megemlékezett erről az ünnepről naplójában. „Végre valahára a Nápoly […]

Az út vége

A császári és királyi 24. tábori vadászzászlóalj az összeomlás idején Az 1918. október 24-én megindult utolsó olasz offenzíva után a Piave mellett állomásozó, a szétesés határán álló osztrák–magyar csapatok kritikus helyzetbe kerültek. A túlerőben levő ellenséges csapatok előrenyomulását nem tudták megállítani, és mialatt mindenki a fegyverszünetre várt, az ellátási nehézségekkel küzdő, morálisan egyre inkább leépülő […]

Olasz hadifogoly-temető a Magyar Szibéria helyén

Az 1915-ben létrehozott zalaegerszegi Magyar Szibériára, más néven Drótfalura ma már csak az egervári út melletti erdősávban elhelyezkedő hadifogoly-temető emlékeztet. A temetőt megelőzően az egykori hadifogolytábor a mai pózvai városrészben húzódott, a jelenlegi külső kórház területén. Az 1927-ben épült olasz katonai parktemető felújítása idén májusban készült el.    (A szerző fotója 2017 májusában) Ez a […]