Gunesch János olaszországi hadifogolynaplója – 6. rész A naplóíró 1915 júliusának a végén a Doberdó szomszédságában tölti hadifogságát, így folyamatosan reflektál a harcok zajára. Gondolatai szüntelenül visszatérnek harcostársaira és az otthoniakra, a véleménye továbbra is igen kritikus a sajátjait illetően. A folyamatos esős időben a sátorban a földön fekve megbetegszik. Augusztus 6-án végre elhagyhatja a […]
Gunesch János olaszországi hadifogolynaplója – 4. rész 1915. július 18-án kezdődött a 2. isonzói csata, amelynek az első napján a naplóírónak igen kétségbeesett helyzeteket kellett túlélnie. Kisebb sebesüléseket is szenvedett, majd a kaotikus viszonyok között július 19-én olasz hadifogságba esett. A naplót eközben is végig vezette, és igen drámai pillanatokat örökített meg. A fogság viszont […]
Hadifogságba kerülni az első világháború során nem jelentett életbiztosítást, és ez különösen érvényes volt a harcok szabdalta, járványok dúlta Szerbiára. Néhány zentai és környékbeli hadifogoly tragikus sorsa jól végigkövethető a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár őrzésében lévő, online is elérhető egyházi holttá nyilvánítási eljárások során keletkezett iratok alapján. Az 1914-es Szerbia elleni, kudarccal végződő osztrák–magyar támadás […]
Gunesch János olaszországi hadifogolynaplója – 1. rész Új sorozatot indítunk ma útjára. Gunesch János budapesti bronzműves, galvanoplasztikus mester délnyugati fronton, majd az 1915 nyarán a Monte San Michelén történt hadifogságba esését követően olasz hadifogságban írt naplóját adjuk közre az elkövetkező hónapokban. A m. kir. budapesti 1. honvéd gyalogezredben szolgáló iparos Bresciában és Scandianóban töltött hadifogsága […]
Részletek Péczely Attila háborús naplójából Péczely Attila (1897-1964) orvos, mineralógus, amatőr botanikus, entomológus és néprajzos-muzeológus, jeles népzenekutató, akinek a nevét Hódmezővásárhelyen a „Péczely Attila alapfokú művészeti Iskola” (a korábbi zeneiskola) és a „Péczely Attila ének-zenei Alapítvány”, Zalakomárban (korábban: Kiskomárom) pedig a „Péczely Attila Népzenei Csoport” viseli. Kevésbé ismert, hogy Péczely az első világháború idején, 1916-1918 […]
Hegedős Károly harctéri emlékei – 42. rész A leszerelni vágyó katonákkal tömött hajó útja rövidnek ígérkezik: Károly különösen örül, hogy egy régi ismerőssel, egykori diáktársával találkozik, akinek személye nemcsak a nosztalgikus múltat, hanem a békét és a reményteljes építész-jövőt is felvillantja számára. A rövid spliti kikötés után azonban nehéz napok várnak rájuk: megfeneklenek egy zátonyon, […]
Karsai András egykori budapesti 29-es ezredbeli tartalékos honvéd 1886. szeptember 14-én látta meg a napvilágot Pándon, Karsai Sándor földműves és Demény Mária fiaként. Már négygyermekes édesapa volt, amikor a háború kitörésekor bevonultatták. 1915 nyarán fogságba esett. Valószínűleg 1918 végén tért haza, 1919 tavaszán kapta meg a leszerelésről szóló igazolást. Hagyatékában általa és neki írt tábori […]
italiano Nagyvárad az Osztrák–Magyar Monarchia jelentős katonavárosa volt a 20. század elején. Számos épülete ma is erre az időszakra emlékeztet. Az első világháború idején a városban több katonai kórház is működött. Az itt elhunytakat a Rulikowski temetőben helyezték végső nyugalomra. Közöttük találhatók a ma Olaszországhoz tartozó Osztrák Tengermellékről származó osztrák–magyar katonák és jelentős számban a […]
magyar Nagyvárad era una delle importanti città militari della Monarchia Austro-Ungarica all’inizio del Novecento. Numerosi suoi edifici ricordano ancora quel periodo. Durante la prima guerra mondiale nella città funzionavano diversi ospedali militari. I defunti furono sepolti nel cimitero Rulikowski. Tra di essi c’erano soldati austro-ungarici provenienti dal Litorale austriaco e molti soldati italiani diventati prigionieri […]
A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 16. rész Fogságban tartott magyarjaink élete a kánikula beálltával csak tovább romlik. A hamarosan jelentkező vízhiány miatt fürdeni nem lehet, a mosdási lehetőség is korlátozott. A táborvezetés pedig visszatartja a foglyok pénzét, így a kantinban sem lehet pótolni, ami éppen hiányzik. A helyi lakosság hangulata is egyre fenyegetőbb: […]