Amiről a Hőfer-jelentés nem szólt Przemyślt Európa legnagyobb erődrendszerei között említik a történészek. Védelmében számtalan Csongrád megyéhez és Szeged városához kötődő katona vett részt. A vár eleste előtti utolsó hónapok hangulatát bemutató üzenetekből és az 1915. március 22-én bekövetkezett „katasztrófa” utáni sajtóhírekből nyújtok az alábbiakban válogatást. Przemyśl ostroma és eleste – ahogyan Szegedről látták 1915 […]
Egy betiltott lapszám vezércikke – Tábori Ujság, 1914.11.01. Az első ostromot követően, 1914 októberében ugyan megindult a vasúti közeledés az ideiglenesen felszabadult Przemyśl erődjébe, azonban az utazás rendkívül veszélyes volt a közelben tartózkodó orosz csapatok miatt. Ennek tudatában különösen érdekes és hősies tett az, amit negyvennégy kiskunhalasi civil vitt véghez száz évvel ezelőtt ezekben a […]
Szeged a háború kezdeti napjaiban 1914. július 28-a, a Nagy Háború kirobbanása megváltoztatta Szeged békés hétköznapi életét is. A kezdetben örömünnepet ülő lakosságnak hamarosan szembesülnie kellett a mindennapokat átszövő háború jelenségével. Az Osztrák-Magyar Monarchia utoljára 1878-ban vett részt „éles” katonai akcióban Bosznia–Hercegovina megszállásával. Magyar területről ekkor vezényeltek katonákat utoljára „háborús” vidékre. Az azóta eltelt […]
A 16-os honvéd, a besztercebányai honvédek tábori lapja 1917-18 folyamán jelent meg. Az ezred kiadóhivatala a 425. számú tábori posta címén működött, a lap szerkesztői bizonyos Kun Berci és Gáspár Árpád voltak. Részlet a lap 1918. október 1-jei számából. Rimaszombati művészestélyünk Úgy anyagilag, mint erkölcsileg fényesen sikerült az ezredünk özvegy- és árvaalap javára […]
A polgári sajtó első világháborús szerepéről, ténykedéséről korábban már volt szó a Nagy Háború Blogon is. A magyar sajtóélet komoly fejlődést írt le az Osztrák–Magyar Monarchia időszakában. A tankötelezettség bevezetése megteremtette azt a széles írni-olvasni tudó tömeget, amely a sajtó piacává vált, ennek következtében a sajtótermékek modern tömegtermékekké lettek. Valamennyi társadalmi rétegnek megvolt a maga […]
Az 1868-ban indult, és a dualizmus korának egyik legnépszerűbb Deák-párti élclapja hetven éven keresztül, 1938-as megszűnéséig szinte folyamatosan jelent meg. Több kimagasló rajzoló dolgozott a lap számára, például Faragó József, Bér Dezső, Kóber Leó, Vadász Miklós, Major Henrik, Vértes Marcel, Mühlbeck Károly, stb. A világháború idején a lap a béke mellett foglal állást, és jellege […]
Az erkölcsi nevelést szem előtt tartó Kis Pajtás című gyermeklap (1907-1944) első világháború alatt megjelent számaiban gyakran találkozni kicsiknek szóló háborús történetekkel, példázatokkal, a témába vágó rajz- és egyéb pályázatokkal, rejtvényekkel. Posztunkban az 1914-1915-ös számokból szemezgettünk néhány, gyermekek által beküldött rejtvényt.
Mühlbeck Károly rajzai az Új Időkből. Újabb rajzsorozat a háború idején megjelent humoros fejlécekből, és néhány életrajzi adat a századfordulón élt kiváló grafikusunkról. Mühlbeck Károly (Nagysurány, 1869 – Sashalom, 1943) festő, grafikus. Budapesten tanult. Hamar népszerűségre tett szert ifjúsági művekhez készített illusztrációival. Első karikatúrái a Kakas Márton vicclapban jelentek meg 1892-ben. A lapnak kisebb […]
Gróf Esterházy Ferenc uradalmi pezsgőgyára, Tata. Lakodalmas – édes (demi sec), Áldomás – savanykás (sec), Billikom – száraz (Extra dry), Vin nature – igen száraz. Vezérképviselet és raktár: Grósz Bernát, Budapest, V. ker., Rudolf-rakpart 8.sz. Telefon 14-38.