mrzli_vrh

„Kutya hely, kis pokol ez…”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 35. rész 1916 májusában doktorunk segélyhelyét a Tolmein melletti Schlossberg magaslat oldalában rendezik be, ahol a mindkét oldali tüzérség zenebonáját, s az olaszok rendszeres belövéseit élvezve, „kéjes dolog a kitartás” jelszóval viselik a sorsukat, s türelmetlenül várják a Tirolból indult osztrák–magyar offenzíváról érkező híreket…   1916. […]

„Beugrottak s óriási lármával szúrták, lőtték az olaszt…”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 34. rész 1916 áprilisában a tiroli offenzívát várják Tolmeinnél is. Az isonzói hídfőnél harcoló osztrák–magyar alakulatoknak kisebb-nagyobb vállalkozásokat kell végrehajtani az olaszok nyugtalanítására. Doktorunk beszámol ezekről a változó eredménnyel járó akciókról.   [1916.] Április eleje van, ország-világ beszéli már hetek óta, hogy április elején kezdődik az […]

„Ha kell, lopni és sajnos mindig ez kell…”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 33. rész 1916 márciusában járunk, Tolmein környékén folyton szakad az eső. A nyugalmasabb időszakban mindkét fél offenzívát vár. Kölcsönösek a szökések, amelynek apropóján a doktorunk megörökíti a cs. és kir. 10. hadsereg cseh dezertálási propagandával kapcsolatban kiadott parancsát. Részletesen leírja azt is, hogyan készült az eddigi, […]

„Leírni is rémes, hát látni…”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 32. rész 1916 februárjában doktorunk zászlóalja újra a doljei állásokba kerül. A Tolmein melletti, az ezredorvosunk által „rettenetes és hírhedt” területként leírt védelmi szakasznál is van azonban borzalmasabb. Délebbre, a Selónál lévő állásaikat maguk az olaszok ürítik ki február 2-án, mert az már közegészségügyileg jelent rájuk […]

„A golyó, gránát egyformán jár át mindenkit…”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 31. rész Doktorunk 1916 januárjában számba veszi zászlóalja Isonzónál addig elszenvedett veszteségeit és megállapítja, hogy kiemelkedően magas az elesettek aránya. A nagyszámú halott méltó eltemetése sem egyszerű feladat, ráadásul sokszor a felekezeti különbségek is nehezítik a megfelelő végtisztesség megadását. A katonák egyéni hősiességére is kapunk a […]

„A legyek élete drágább az istállókban, mint itt az emberé”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 30. rész Hősünk 1915 decemberében tér vissza az Isonzónál Tolmein körül harcoló alakulatához. A cs. és kir. nagyváradi 37. gyalogezred kikülönített IV. zászlóalja a 4. isonzói csata harcait vívja ezekben a napokban. Doktorunk jóvoltából érzékletes betekintést nyerhetünk a tolmeini hídfő körül ebben az időszakban vívott küzdelmekbe […]

„Micsoda híres név lett azóta az Isonzó”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 29. rész Ezredorvosunk háborús naplóinak és fotóhagyatékának a története egy csoda a számunkra. A blogunkon közreadott sorozatok hatására több megkeresést is kaptunk, s folyamatosan bővült a róla szóló digitális állományunk és persze a tudásunk. Így digitalizálhattuk előbb Kemény Szilárdnak, a doktor oldalági leszármazottjának köszönhetően a nála […]

„Ők is fúrtak, a mieink is fúrtak…”

Részletek Dr. Szojka Kornél emlékirataiból – 18. rész 1917 nyarán a Mrzli vrh tetején is dúlt az aknaharc. Hősünk a mai epizódban ebbe enged betekintést. Később géppuskás kiképzésekre vezénylik Horvátországba, majd a „káderhez” Gyulafehérvárra. Azt is megtudhatjuk, hogy miért volt szerencsés a várban a tiszti laktanya és a püspöki palota közelsége…   1917 tavaszán, talán […]

„C’est la guerre!”

Részletek Dr. Szojka Kornél emlékirataiból – 17. rész Hősünk a mai részben egy olasz állásszakasz ellen 1916 tavaszán végrehajtott meglepetésszerű támadás történetét meséli el. Maga ugyan nem vett részt az akcióban, a történet azonban más forrásokból is ismert és mindenképp figyelemre méltó. A végkifejlet pedig meglepetést is tartogat…   Volt az arcvonalunknak még egy igen […]

Íróasztaltól a tábori kórházig

Jávor Andor és Tóth Imre tartalékos tisztek hadiútja A balassagyarmati Jávor Andor és a budapesti Tóth Imre hasonló családi környezetből jöttek, és a tanulás révén emelkedtek feljebb a társadalmi ranglétrán. A nagy háborúból mindketten kivették a részüket: tartalékos tisztként a kezdetektől az összeomlásig teljesítettek szolgálatot, nagy részt a frontvonalban. A két párhuzamos életutat dédunokájuk, Péterffy […]