Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 2. rész Az 1915. május 24-ei megérkezést követően az első éjszakát szakadó esőben az Isonzó partján sátorozva tölti a zászlóalj. Ezt követőn a Tolmeintől északra eső hegyóriások között vezénylik őket ide-oda, s mindeközben átesnek az olasz tűzkeresztségen. Ezután az eső mellett folyamatosan kapják a srapneltüzet is […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 1. rész Új sorozat indul ma a blogon. Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója segítségével a nagyváradi 37/IV-es zászlóaljat kísérjük el az olasz frontra, a tolmeini hídfő körüli véres harcokba. A háború, ahogy azt egy katonaorvos látta! A háború kitörésekor dr. Kemény Gyula a nagyváradi 37-es […]
Az Isonzó melletti Mrzli Vrh zord hegytömbjének a neve többször szerepelt már a blogon. Az itt harcoló magyar katonák történetei és a szegediek temetőjének kutatása után ma néhány különleges fotólapot mutatunk be innen. Mindennapok a harcok szünetében kutyával és anélkül! A különleges fotókat ismét Szanyi Miklós olvasónk gyűjteményéből kaptuk. A Mrzli Vrh nevével olvasóink […]
A bécsi Hadilevéltárban a 3. hegyidandár anyagából előkerült egy, az Isonzó mellett található Mrzli Vrh védelmi rendszeréről készített térképvázlat, amelyen az alakulat kötelékében harcoló alegységek temetői is szerepelnek. A harcok során az elesett katonák egy részét az állások közelében, a hegyen temették el. 2011. október 23-25. között került sor a szegedi 46/III. zászlóalj itt található […]
Paduschitzky Alfréd katonai pályafutása Az alábbi posztot a blogon már korábban is publikáló kutatótársunk, Sőregi Zoltán írta. A cikk ismét egyfajta összefonódása a blog témájának és a szerző kutatási területének (a Magyar Királyi Honvédség kerékpáros csapatnemének története). Paduschitzky Alfréd, ezredes, vitéz (Budapest, 1887. október 13., Prosser Mária – Miskolc, 1940. február 18.) Óbudán született, valódi […]
A következő írást Örömkatona nicknevű olvasónk küldte be szerkesztőségünknek. Az alábbi beszámoló azt hivatott megmutatni, hogy némi előzetes szervezéssel néhány nap alatt is egészen jól megismerhető a Doberdó és az Isonzó vidéke, aminek a magyar történelemben viselt különös jelentősége közismert. A konkrét látnivalók leírása helyett inkább egy mintát szeretnék adni olyanoknak, akik hasonló utazást terveznek. […]
Az itt következő úti beszámolóban Szabó Domokos olvasónk osztja meg velünk ez év augusztusában az Isonzó vidékén édesapjával tett emlékútjának tapasztalatait. Eredeti Szabó-féle utazási recept Végy egy elszánt apa-fiú párost, csekély pénzzel, még kevesebb tudással, légyen szó ősökről, túrázásról, vagy a Nagy Háborúról. Háttér Szabó Béla 1876-ban született, Budapesten, a IX. kerületi Márton utcában lakott. […]
Doberdói tartózkodásaink során olasz barátunk, Eduardo gyakran kérdezte, hogy mikor lenne pár percünk, mert mutatna számunkra valami érdekeset. A július végi legutolsó utazásunk során adódott néhány óra szabadidőnk, s végre rábólinthattunk Eduardo ajánlatára. Az általunk is jól ismert műúton haladtunk San Martino del Carso felől Visintini irányába, amikor olasz kutatótársunk hirtelen leparkolt az út mellé. […]
„Városok pusztulnak, srapnelek zenélnek. Emberek vérétől piros a tarka rét. Halottak fekszenek az úton szerteszét.” A Nagy Háború egyik legismertebb, különleges és kegyetlen, a visszaemlékezésekben gyakorta emlegetett fegyvere volt a srapnel. Mi is ez a „zenélő” harceszköz, amit Seress Rezső, a két háború közötti világhírű sanzonszerző is megörökített fenti, a Szomorú vasárnap dallamára írt Vége […]