A világháború, ahogy egy parasztgazda látta – 65. rész B. Sárközy Gergely 1915. szeptember 6-tól a nagyváradi 4-es honvédek lábadozójába kerül, ahol igen jól múlatja az időt. Kiváló kapcsolatépítési képességének köszönhetően 10 nap helyett 5 hétig tartózkodik itt. A vége felé már azért méltatlankodik, hogy az őszi dologidőben nem mehet szabadságra… Részletes leírásából megismerhetjük, hogy […]
A világháború, ahogy egy parasztgazda látta – 64. rész B. Sárközy Gergely 1915. augusztus 29-én jelentkezett a nagyváradi csapatkórházban, ahonnan a „szív- és belsőbajosok” elhelyezésére kijelölt kórházba irányítják. Egyelőre megúszta a hazaszökés miatti számonkérést, elkezd azonban aggódni, hogy mi van, ha tényleg beteg… [1915.] augusztus 30-tól szeptember 6-ig, éppen egy hétig tartózkodtam a régi […]
A világháború, ahogy egy parasztgazda látta – 63. rész B. Sárközy Gergely hat és fél hónap katonáskodás után a Doberdóról kalandosan hazaszökve 1915. augusztus 26-án találkozhatott szeretteivel, s számba vehette a gazdaságát. Családja körében a betegsége is múlni látszik, föléled azonban aggodalma a számonkérés miatt… [1915.] augusztus 28-án már nem volt tovább itthon maradásom, […]
A hétvégén az Isonzónál jártunk. Utunk egyik célja a nagyváradi 4. honvéd gyalogezred Monte San Gabrielén, számunkra eddig ismeretlen helyen lévő negyedik emlékgúlájának a megtalálása volt. Miért is voltak érdekesek számunkra ezek az emlékgúlák? Legelőször talán Kratochvil Károly, az ezred egykori legendás parancsnoka A magyar gyalogság című kötetben olvasható sorai tették azzá: „A Monte […]
Papp Károly sarkadi olvasónk lejegyezte dédnagyapja, vitéz Vágó András családi emlékezetben megőrzött töredékes életrajzát, amit az alábbiakban mi is közzéteszünk. A nagymamájától hallott történetekhez néhány képet is mellékelt. „Szolgálati időm emlékéül” „Dédnagyapámról szóló írásukat örömmel vennénk. Részben kegyeleti okokból is, részben valamilyen szintű elismeréseként egy olyan generációnak, mely méltatlanul volt elfeledve. Volt ő irredenta, volt […]
Sorozatunk első részében végigkövettük azokat a fontosabb összecsapásokat, amelyek a rosszul felszerelt, magashegyi harcokra kiképzetlen magyar honvéd csapatoknak súlyos veszteségeket okoztak. Területveszteség szempontjából a 2244 méter magas Krn csúcs elvesztése volt a legsúlyosabb csapás. A Krn elhelyezkedése(Pilch Jenő szerk.: A világháború története című kötet alapján) Az 1915. június 16-án 3 órakor kezdődött olasz támadás gyilkos […]
Az olasz hadüzenetet követően feszített ütemben folyt a csapatszállítás és a beérkező alakulatok továbbirányítása a számukra kijelölt védelmi területekre. 1915 májusának végén alföldi magyar parasztbakák ezrei kerültek a számukra teljesen idegen világ, a Karintiai-Alpok több ezer méteres ormaira. A magaslatok és a völgyek közötti szintkülönbségek megtétele számukra békében is igen nehéz és veszélyes feladat lett […]
A Doberdó-fennsík kiürítése a hatodik isonzói csatában – 1916. augusztus 10. Öt sikertelenül megvívott isonzói csata és egy elszenvedett gáztámadás után 1916 nyarán az olasz hadvezetés döntő lépésre szánta el magát: a siker reményében minden tartalékot mozgósított, új korosztályokat sorozott be, a front más szakaszáról csapatokat vezényelt át a Görzi-hídfő és attól délre a Doberdó-fennsík […]
A Magyar Hősök Emlékünnepéről „Nem sírni jöttünk ma e szent szoborhoz, az emlékezés az mi minket ide késztet” – kezdődik B. Szabó István „A tizenhetesek szobránál” című verse, melyet 1936-ban írt a Nagy Háborúban hősi halált halt székesfehérvári honvédek emlékére. Már a harcok alatt is felmerült, hogy a hátországban hogyan tudnának megemlékezni és emléket állítani […]
B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 17. rész A Kárpátokban Az 1915. évi húsvéti nagy harcok után a mi seregeink az óriási orosz túlerő elől kissé hátrább vonultak, és itt ezen a helyen foglaltak el új hadállást, mely a mi megérkezésünkkor még csak egy kezdetleges árokvonal volt. Ezt a helyet Hegyzávodnak (Zavada) hívták, hová mi 1915. […]