Gunesch János olaszországi hadifogolynaplója – 5. rész A hadifogság a Doberdó borzalma után eleinte szinte idillinek tűnik. A szerző nagyon jól érzi magát és próbál számot vetni a fronton szerzett élményeivel. Igen sarkos véleményt fogalmaz meg saját paraszti származású bajtársairól, ami a nagyvárosi művelt iparos társadalmi előítéletét tükrözi. [1915.] VII. 20. Reggel 4 órakor […]
Gunesch János olaszországi hadifogolynaplója – 2. rész Hősünk elhagyta első állomáshelyét és elindult a Doberdó felé. Útközben jókat eszik, de az új helyszínen már egyáltalán nem olyan nyugodalmas az élet, mint a karintiai hegyekben. Feltűnnek az első kritikus megjegyzések, igaz, a naplóírónak egyelőre még sikerült sérülések és veszteségek nélkül átvészelnie a harcokat. [1915.] VII. […]
Gunesch János olaszországi hadifogolynaplója – 1. rész Új sorozatot indítunk ma útjára. Gunesch János budapesti bronzműves, galvanoplasztikus mester délnyugati fronton, majd az 1915 nyarán a Monte San Michelén történt hadifogságba esését követően olasz hadifogságban írt naplóját adjuk közre az elkövetkező hónapokban. A m. kir. budapesti 1. honvéd gyalogezredben szolgáló iparos Bresciában és Scandianóban töltött hadifogsága […]
A caporettói offenzíva után, 1917 novemberében az olasz síkságon előretörő honvéd ezredeknek is felhívták a figyelmét, hogy új harci eszközök megjelenésére kell számítaniuk: a tankokra. A következő hónapokban viszont nem került sor ellenséges tanktámadásra, de fel kellett készülni rá. Ezt tette a magyar királyi 20. honvéd gyaloghadosztály parancsnoksága is, és a front ismételt megmerevedése után […]
Hegedős Károly harctéri emlékei – 22. rész Önkéntesünk napjai végletek között telnek. Szálláshelyüket, a „Rozál-villát”, amely Cotičiban a kápolna közelében kialakított ütegállás része, otthonossá tették. A szolgálat nélküli idő mintha kirándulás lenne számára, festésre, rajzolásra is jut ideje: a szinte szertartássá vált bőséges vacsoráról karikatúrát is készít. Ugyanakkor a frontvonalban óriási veszteségeket szenvednek a harcolók. […]
Hegedős Károly harctéri emlékei – 14. rész Minden kezdet nehéz: a nagy ambíciókkal a frontra kerülő hadapródjelölteknek nemcsak a mostoha körülményekkel, hanem a nem túl barátságos – ráadásul többnyire nem is magyar – bajtársakkal is „meg kell küzdeniük”. Károlynak Görzben ideiglenesen a Dreher-villában, majd egy átalakított üvegházból készült legénységi körletben kell felütnie a tanyáját. Az […]
italiano Medea egykor az Osztrák–Magyar Monarchia területén fekvő község volt az Isonzó közelében, amit Olaszország hadbalépésével azonnal olasz csapatok szálltak meg. Később 10–15 kilométerre keletre húzódott a doberdói frontvonal, így hadikórházak sora települt a faluba, ahol olasz és osztrák–magyar sebesülteket egyaránt ápoltak. A kórházakban elhunytakat a település katonai temetőjében temették el. Több itt nyugvó osztrák–magyar […]
„Olaszországgal a háború kitörése a küszöbön áll!” – mondta 1915. május 23-án délelőtt Lukachich Géza tábornok, a monfalconei csoportparancsnokság parancsnoka, az Isonzó melletti településen tiszti gyűlésre összegyűltek előtt. Ez azonban ekkor már nemcsak a „küszöbön állt”, hanem órák múlva meg is kezdődött, mert este kihirdetésre került a hadüzenet, s másnap megkezdődtek az összecsapások. Az itt […]
Történetek a 6. isonzói csatából – 1. rész A blogon számos írás jelent már meg a Görz elestéhez, valamint a Doberdó-fennsík kiürítéséhez vezető 6. isonzói csatáról és az előzményeiről. „Doberdói kutatócsoportunk” tovább folytatta a munkát és újabb információkat tud megosztani az 1916 júliusában–augusztusában történtekről. Érdeklődésünk középpontjába ezúttal a Doberdó kulcspontjának számító Monte San Michele északi […]
Az elveszett tábornok – 3. rész italiano Heinrich Bolzano vezérőrnagy hosszas oroszországi frontszolgálata során jelentős karriert futott be, és kiváló vezetői képességekről tett tanúbizonyságot. Az osztrák–magyar tábornok pályafutását bemutató sorozatunk második része végigkövette eme pályafutás főbb állomásait, és 1918 júniusában, a montellói csata előestéjén fejezte be az események ismertetését. Jelen befejező rész halála körülményeit vizsgálja, […]