Giuseppe Roncalli, a jövendő XXIII. János pápa Talán csak a pápaság történetében legjáratosabbak tudják, hogy XXIII. János, akit pápának választása előtt Giuseppe Roncallinak hívtak, fiatal korában sorkatonaként (1901–1902), majd a Nagy Háborúban tábori lelkész hadnagyként (1915–1918) szolgált az olasz hadseregben. Ebben a posztban vázlatosan fölidézem négy és féléves katonamúltját. A 19. század első felében […]
1918-ban „piavei kajmánoknak” (I Caimani del Piave) vagy „fekete kajmánoknak” nevezték azokat a különlegesen kiképzett olasz katonákat, akiket arra készítettek fel, hogy folyókon ússzanak át felderítés elvégzése, szabotázsakciók végrehajtása vagy parancsok továbbítása céljából. A Nagy Háború idején a piavei fronton többször alkalmazták őket sikeresen az osztrák–magyar csapatok ellen éjszakai rajtütések végrehajtására. Ezt a különleges olasz […]
A caporettói áttörés olasz bejelentése A csaták után mindig a győztesek kürtölik elsőnek világgá a sikerüket, a vesztesek pedig próbálják elhallgatni, majd megmagyarázni a kudarcukat, a szégyenüket. Így történt ez a 12. isonzói csata, vagy caporettói áttörés elnevezéssel elhíresült eseménysor esetében is. Wekerle Sándor magyar miniszterelnök már 1917. október 26-án délután fél kettőkor rendkívüli […]
A 10. isonzói csata olasz szemmel 1917. május 12-től június 5-ig tartott az immár 10. isonzói csata, amelyik minden korábbinál nagyobb veszteséget követelt a szembenálló felektől – különösebb eredmény nélkül. Olasz oldalról rendkívül súlyosak voltak a veszteségek. Ahogy megjött az 1917-es tavasz az olasz hadvezetés lépéskényszerbe került: valamit kellett kezdeni a tél folyamán addig […]
Az olasz haderő 1916/1917 telén 1916/1917 telén az olasz haderő nem indított jelentősebb támadást a fronton. A téli hónapokban a kormány és a hadvezetés növelte a haderő létszámát, javította a fegyverzetét. A félévnél is tovább tartó, szinte fegyvernyugvásszerű állapot segítette a katonák fizikai és lelki felkészítését a folytatásra, akik továbbra sem lelkesedtek ugyan a háborúért, […]