Egy betiltott lapszám vezércikke – Tábori Ujság, 1914.11.01. Az első ostromot követően, 1914 októberében ugyan megindult a vasúti közeledés az ideiglenesen felszabadult Przemyśl erődjébe, azonban az utazás rendkívül veszélyes volt a közelben tartózkodó orosz csapatok miatt. Ennek tudatában különösen érdekes és hősies tett az, amit negyvennégy kiskunhalasi civil vitt véghez száz évvel ezelőtt ezekben a […]
Przemyśli erődök A Przemyśl környéki Salis-Soglio erőd elárvult romjai között sétálva különös érzés fogja el az embert: a fák-bokrok által birtokba vett monumentális hadmérnöki teljesítmény, véres csaták egykori helyszíne borzongással vegyes csodálatot vált ki. Kicsit olyan, mintha valami romantikus romokkal teli elvarázsolt erdőben járnánk, már amennyire egy pusztuló katonai műszaki műemlék megenged ilyen képzettársítást. […]
1914 novemberének elején kezdődött Przemyśl 1915 márciusáig tartó második ostroma. A bezárult gyűrűben mintegy 130 ezer katona töltötte első frontkarácsonyát ellátási nehézségek közepette, téli ruházat nélkül. A miskolci 10-es népfölkelő gyalogezred egy századának talán még emlékezetesebb volt az ünnep és az azt követő néhány nap… „Az én védelmi vonalom körülbelül egy kilométer. Mély szakadék […]
A galíciai születésű Dziggiel József hadiútjáról alig tudunk valamit. Ő maga lengyel származású volt, ám magyar nőt vett feleségül, és gyermekei már magyarnak születtek. A családfő bevonulását követően valószínűleg nem sokkal hősi halált halt. Az utána maradt emlékeket unokája, Regényi Irén Mária küldte el nekünk. Dziggiel (Gyöngel) József 1876. november 15-én született a galíciai […]
Az első világháború az Országos Széchényi Könyvtár személyi állományát sem kerülte el. A könyvtár munkatársainak egyötöde vonult be és teljesített hosszabb-rövidebb ideig szolgálatot a hadseregben, akik közül Dr. Hupka Ödön gyakornok az orosz fronton hősi halált halt. Az első világháborúban különböző becslések szerint a történelmi Magyarország területéről besorozva nagyjából 3,4-3,5 millió katona teljesített szolgálatot. […]
Magyar katonák jószerével a világháború valamennyi – a Monarchia frontjain vívott – csatájában, kisebb-nagyobb arányban részt vettek. A hazai hadtörténeti munkák egyet közülük mégis előszeretettel neveznek nyomatékosan magyarnak: az 1914 decemberi limanovai csatát. (A szóban forgó galíciai kisváros neve lengyelül Limanowa, magyarul azonban szimpla vé-vel: Limanovának hívjuk.) A szakkönyvekben általában limanowa–łapanówi csatának nevezett nagyszabású támadó […]
Molnár Ferenc haditudósítói működéséről már esett szó a blogon. Az író 1915 júniusában megfordult a pár nappal korábban visszafoglalt Przemyślben is. A jelképes jelentőségűvé vált erőd és város visszavétele az előző hetekben itt is több bejegyzésben szóba került. Molnár részletesen beszámolt a városban tapasztaltakról, külön kitérve a két és fél hónapos orosz megszállást helyben […]
Petrik Ernő visszaemlékezése a kalnikowi csatára A blogon is többször említésre került már Przemyśl erődje, mind az eleste, mind a visszafoglalása kapcsán. 1915 májusának elején a miskolci 10-es honvéd gyalogezred is részt vett a gorlicei áttörésben, majd a kalnikowi csatában játszott szerepével jelentősen hozzájárult Przemyśl visszavételéhez. Przemyśl a miénk! Frigyes főherceg bevonulása a visszafoglalt városba […]
B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 27. rész Przemyśl felé Zagórz, a San folyó mellett csinos város, vasúti állomással. A Kárpátokból való elindulásunk óta itt láttunk először vasutat, de nem használhattuk, a vonatok nem közlekedtek rajta, mert az oroszok menekülésük közben megrongálták, a vasúti hidakat pedig felrobbantották. Általában a falvak, melyeken keresztül meneteltünk épek voltak – […]
Moticska Tihamér olvasónk felkereste a pécsi 19. honvéd gyalogezred Kárpátokban vívott csatáinak helyszínét, amiről gazdagon illusztrált úti beszámolót készített. A poszt első részében a pécsi ezred 1914-es történetével és 1915-ös harcaival ismerkedhettünk meg, most pedig az utazás részleteiről olvashatunk. Irány a hágó Ungvárról északkeleti irányba indulva néhány kilométerrel arrébb szembetalálkozunk a környék meghatározó folyójával. Az […]