román_betörés

Kézdivásárhely román kézen

Az Osztrák–Magyar Monarchia ellen 1916. augusztus 27-én megindított román támadás már annak első napján elérte Háromszék vármegyét. Az agresszió következtében menekültek tömegei keltek útra nyugati irányban. Közülük többen eljutottak a 650 km-re fekvő Szabadkáig, ahol a Bácskai Hírlap újságíróinak mondták el élményeiket.   A Bácskai Hírlap Szabadkán 1897 óta megjelenő, Bács-Bodrog vármegye egész területére vonatkozó […]

„Azt hiszem, háborúba megyünk…”

Kókay László brassói naplója a román hadba lépés idejéből A császári és királyi szegedi 46. gyalogezrednél szolgáló Kókay László 1916 júniusának végén újra a Brassóban állomásozó pótzászlóaljhoz került, miután a Doberdóról szerencsésen visszatérve Szegeden letette a hadiérettségi vizsgát. Itt érte a román hadba lépés. Naplójában megörökítette az 1916. augusztus 27–28-ai izgalmas napok eseményeinek egyes részleteit […]

Román támad – román bánja…

1916. augusztus 27. Amikor 1883 augusztusában a nemrégiben kinevezett osztrák–magyar vezérkari főnök, Friedrich Beck-Rzikowsky altábornagy nagy feltűnést keltő szemleutat tett az erdélyi határ mentén, a tapasztalatait összegző jelentésben nem kevesebb mint 13 betörési pontot talált Románia felől, melyeken keresztül ellenséges erők könnyedén benyomulhatnak a birodalom területére. Ezért azt javasolta a hadügyminiszternek, hogy épüljenek erődök, amelyek […]

Történettudományi elméletek az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásáról

Az Osztrák-Magyar Monarchia életképessége körül már születésekor éles vita bontakozott ki (lásd pl.: http://mek.niif.hu/04700/04727/html/412.html), amely később sem jutott nyugvópontra. Napjaink történettudományában sincs egyetértés abban, hogy a Monarchia szétesésében a külső agresszión vagy a belső feszültségeken van nagyobb hangsúly. Az alábbiakban a modern historiográfia néhány elméletét tekintjük át a teljesség igénye nélkül.  Az Osztrák-Magyar Monarchia (zölddel) […]

Betöltés