Szakraida_István

„Lőjék agyon az összes magyar foglyokat…”

A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 4. rész Szerencsés felépülését követően Szakraida hadnagy szinte számolatlanul írja és küldi haza a leveleket, ám otthonról sokáig semmi hírt nem kap. A szerb újságok csupa győzelemről írnak, amikor mégsem, akkor a hadifoglyok tudják, hogy valami csúfos kudarcot szenvedhettek el. A cseh tisztek különös viselkedése. Hősünk végül édesanyja […]

„A tömeg ordított és minden magyart meg akart ölni”

A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 3. rész Hősünk csodával határos módon életben marad, de szerb fogságba kerül. Miután túléli a vasúti szállítást is, Nisben, a legénységi hadifogolykórházban keserves napokat él át. Erős szervezete azonban legyőzi a seblázat. Később a helyi tiszti kórházban lábadozik, miközben a szerb újságokból próbál tájékozódni a háború eseményeiről. A […]

„Sebesülteket nem hagytak hátra”

A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 2. rész A sikeres Drina-átkelés után kezd kibontakozni az 5. hadsereg offenzívája. A szerbek ugyan szívósan védekeznek, de kénytelenek folyamatosan visszavonulni. Szakraida István kezdi megtapasztalni, milyen is ez a háború: a győzelmet katonazenével ünneplik, de a hőség kánikulai, a térképek rosszak, a terep nehéz, a legénység máris kimerült, […]

„Nagyon kíváncsi vagyok, hogy néz ki egy kis összeütközés”

A halálmars krónikása – Szakraida István naplója, 1. rész Blogunk olvasói alighogy búcsút vehettek Dr. Kemény Gyula, a cs. és kir. nagyváradi 37. gyalogezred kikülönített IV. zászlóalja orvosfőnökének szerbiai kalandjaitól, máris egy másik egykori 37-es tiszt hadinaplójával kerülhetnek közelebbi ismeretségbe. Szakraida (későbbi nevén Szentiday) István hadnagy ugyanebben a nagyváradi ezredben, de a III. zászlóaljban harcolta […]

Monastir: az ígéret földje?

A száz évvel ezelőtt vívott első világháború ugyan köztudomásúlag bővelkedett tragikus epizódokban, ám ezek közül is különösen szívbemarkoló annak a sok ezer osztrák–magyar hadifogolynak a keserves vándorlása, akiket szerb fogva tartóik hajtottak végig Dél-Szerbián, Macedónián és Albánián 1915 őszén, míg el nem érték az Adriai-tenger partját. Tény, hogy ugyanezt az utat járták meg a túlerőben […]