Magyar detektívek Szarajevóban 1914. június 26-27-én Bosznia-Hercegovinában a szarajevói XV. és a raguzai XVI. hadtest hadgyakorlatot tartott, amelyre a tartományfőnök, Oskar Potiorek táborszernagy meghívta a trónörököst, Ferenc Ferdinándot, a hadsereg főfelügyelőjét is. A rutinnak tűnő látogatás tragikus véget ért. A június 28-ai szarajevói merényletet követően meginduló nyomozásban fontos feladatot kaptak a trónörökös kíséretében a városba […]
Aki Szarajevóban jár és kicsit is érdekli a történelem, minden bizonnyal felkeresi a trónörökös pár meggyilkolásának helyszínét. Így tett ez év elején Somosi György is, s ezen kívül felkeresett még a városban néhány további ismert, vagy kevésbé ismert, első világháborúhoz kapcsolódó helyszínt, amiről rövid képes beszámolót küldött a számunkra. Úgy gondoltuk, hogy a merénylet évfordulóján […]
A szerb történelem – akárcsak a magyar – bővelkedik legendás, már-már népmesébe illő személyiségekkel. A XX. század első évtizedében a prímet minden bizonnyal egy katonatiszt, nevezetesen Vojislav Tankosić (ejtsd: Vojiszláv Tankoszity) viszi. Következzék az ő rövid, ámde annál mozgalmasabb élettörténete. Vojislav Tankosić a Julianus-naptár szerint 1880. szeptember 29-én a Belgrádtól 70 km-re délkeletre – Ub […]
Gregor Mayer szakkölteményéről Mérsékelten „élettudós” emberek, hívők vagy honpolgárok, iskolázottak vagy selypegők akár, de szinte mindannyian megfontolt bizalommal vannak minden könyvnemű iránt, nyomtatott iránt, papiros-tisztelettel és írás-respektussal élnek leggyakrabban. Tudományok felől közelítő másféle olvasók pedig hajlamosak a „jobban tudás”, a felülbírálat, a mélyebb megértés felől tekinteni mindenki más opuszára. Az alábbi írás e kettőt ötvözi. […]
Zenta rendezett tanácsú város képviselő-testületének reagálása a szarajevói merénylet hírére Az 1914. június 28-án Szarajevóban eldördült lövések híre gyorsan bejárta a Monarchiát, és a trónörökös-pár elleni merénylet felháborodással vegyes gyászhangulatot keltett birodalom szerte. Arról lehet vitatkozni, hogy a gyász mennyire volt valós, azonban tény, hogy országszerte hivatalos megemlékezéseket tartottak a merénylet áldozatainak emlékére. Így volt […]
Az alábbi rövid összefoglalásban a szarajevói merénylet és a Nagy Háború okainak különböző narratíváit próbáljuk áttekinteni a volt jugoszláv térségben a tankönyvek alapján. A nagy háború egyik következményeként 1918 végén megalakulhatott az első délszláv állam, amely – a korabeli szóhasználat szerint – „a délszláv népek (szerbek, horvátok és szlovének) évszázados törekvése” volt. Azonban már […]
Ha Kosztolányi írt volna versciklust a szegény képszerkesztő panaszairól, bizonyára megörökíti benne az első világháborúval ilyen-olyan kapcsolatban álló könyvek illusztrálásával megbízott szakemberek örök fájdalmának forrását: hogy a szarajevói merényletről nem maradt fenn egyetlen egykorú fényképfelvétel sem. Ismerünk képeket, amelyek közvetlenül a pisztolylövések előtt készültek, és ismerünk olyanokat, amelyek nem sokkal a gyilkosság után keletkeztek. […]
A 2014-es centenáris év még alig néhány napja tart csupán, máris itt van az első világra szóló felfedezés az első világháború kitörésével kapcsolatban. A szerb hírügynökség kürtölte szét a napokban a hírt, mely szerint egy eddig eltitkolt levél új megvilágításba helyezi a háború kirobbantásával kapcsolatosan mindazt, ami 1914. június 28-án Szarajevóban történt… A levél […]
Az elmúlt héten egy konferencia ürügyén Szarajevóban jártam. A konferencia természetesen az első világháború történetével foglalkozott, azon belül is az egykori Oszmán Birodalom világháborús szerepével. A szervezők egyáltalán nem kímélték a résztvevőket: a három nap folyamán összesen hetvenhat(!) előadás hangzott el, nem számítva az odautazás estéjén rendezett fogadás során tartott megnyitó, vitaindító beszédeket. Mindez […]
Vajon a XX. században egy vagy két világháborúról beszélhetünk? Az alábbiakban dr. Ravasz István alezredes, hadtörténész-muzeológus írásának közreadásával „kitekintünk a Nagy Háború lövészárkaiból”, és szélesebb összefüggésekbe próbáljuk helyezni az 1914–1918 között zajlott világméretű összecsapást. Reményeink szerint alkotó, elemző vitát is generálunk vele. A XIX–XX. század fordulóján a világpolitikai helyzetet már a nagyhatalmak egymásnak feszülése […]