A csókai Závodszki Ferenc története A Torontál vármegyei Csókán, sok gyermekes családban született Závodszki Ferenc Szegeden tanulta ki a szabómesterséget. Itt ismerkedett meg a menyasszonyával is, de a házasságkötés előtt le kellett szolgálnia a katonaidejét. 1913 őszén a cs. és kir. szegedi 46-os gyalogezredhez vonult be. Közben kitört a háború, amelyben szabóként teljesített szolgálatot, egészen […]
A szegedi Betegnyugvó Állomás munkája a Nagy Háború éveiben „Alig hangzott el a veszélybe jutott Haza első hívó szózata, a Magyar Szent Korona Országainak Vörös Kereszt Egyesületének Szeged városi választmánya azonnal megtette a lépéseket a »Szeged« pályaudvaron felállítandó Betegnyugvó Állomás létesítése érdekében” – írta az indulás körülményeiről első jelentésében az intézmény vezetősége. 1914. augusztus 4-én […]
1916 tavaszán egy váratlan adományról szóló értesítést kap a cs. és kir. szegedi 46. gyalogezred parancsnoksága. Müller János szegedi borkereskedő 1916. április 15-én kelt levelében arról értesíti a parancsnokságot, hogy boradományt ajánl fel az ezrednek a fronton tanúsított hősies helytállását elismerve. A felajánlása 240 üveg borról szólt. Az ezred tisztikara örömmel fogadta a finom dél-alföldi […]
Mészáros Kiss János szorgos hagymatermesztők – Mészáros Kiss István és Simon Mária – gyermekeként Makón látta meg a napvilágot 1890. június 30-án. A család hamarosan Kanizsamonostorra költözött. János itt cseperedett fel, földművesként kereste kenyerét. 1913-ban sorozták be, de ekkor még nem kellett bevonulnia katonának. Nem így 1914-ben… 1914. június 28-án – a szarajevói merénylet […]
Képek az asztalfiókból 6. Bere Zsigmond 1916 decemberében újévi üdvözletként küldte a testvérének Szegedre a mai fotólapunkat, aminek az érdekessége, hogy a képen látható tárgyak és a katona ruházata, felszerelése teljesen megegyezik egy másik fotón láthatóval. Vajon véletlen, vagy tudatos a teljes egyezőség? Mai fotónkon a közös hadsereg gyalogságának egy rendfokozat nélküli katonája látható. Bár […]
Balázs Béla háborús tanmeséje (nem csak) szegedi gyerekeknek 1916. október 29-én vasárnap délelőtt gyerekzsivaj töltötte be a Korzó mozit Szegeden. A helyi feminista egyesület által szervezett népszerű gyermekmatinék már szinte hagyománynak számítottak a városban. Igényes szórakoztató műsoraiknak nem titkolt célja volt, hogy „a háború vadító és durvító benyomásait a gyermekek fogékony lelkében egyensúlyozza.” Ezt az […]
Dér Zoltán diákkori emlékei a háborús évekből – 10. rész 1919. július 10-én Zoltán a Keleti pályaudvaron felküzdi magát a vöröskeresztes vonatra és elindul Temesvár felé. A határig vöröskatonák kísérik az utasokat. Szeged előtt azonban leszállítják őket a vonatról, és a csomagokkal gyalogosan kell elhagyniuk a „vörös országot”. A tűző napon való több órányi cipekedés […]
Szeged a háború kezdeti napjaiban 1914. július 28-a, a Nagy Háború kirobbanása megváltoztatta Szeged békés hétköznapi életét is. A kezdetben örömünnepet ülő lakosságnak hamarosan szembesülnie kellett a mindennapokat átszövő háború jelenségével. Az Osztrák-Magyar Monarchia utoljára 1878-ban vett részt „éles” katonai akcióban Bosznia–Hercegovina megszállásával. Magyar területről ekkor vezényeltek katonákat utoljára „háborús” vidékre. Az azóta eltelt […]
A háború idején sok új népdal és nóta is született, illetve született újjá. A napokban az internetet böngészve is ilyenre bukkantam egy tábori levelezőlapon, amit nem akárkinek, hanem a neves író Tömörkény Istvánnak, a városi könyvtár és múzeum igazgatójának címeztek Szegedre. A szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár Tömörkény Istvánról rendezett kiállítását bemutató […]
A világháború, ahogy egy parasztgazda látta – 71. rész 1916 márciusának végén Gergelyt Szegedre vezénylik távbeszélő tanfolyamra. Katonaéletének legderűsebb négy hete zajlik „a nagy magyar Alföld metropoliszában”. Beszámolójából képet kapunk a város háború alatti életéről és megismerhetjük mesélőnket egy eddig rejtve maradt, másik oldaláról is… Szeged, Rókusi Pályaudvar [1916.] március 31-én, pénteken reggel felszedtük […]