A hadüzenet napja A szarajevói merénylettől a világháború kitöréséig tartó időszak – a júliusi válság – egyik legfontosabb epizódja, amikor 1914. július 28-án az Osztrák-Magyar Monarchia hivatalosan hadat üzen Szerbiának. Ez az esemény nemzetközi jogi értelemben a háború kezdete, mivel ezáltal a két érintett állam között beállt a hadiállapot. A dualista birodalom ezzel eleget tett […]
Kövendy Gyula, a m. kir. debreceni 2. honvéd huszárezred tisztje a Nagy Háborúban Kövendy Gyula fiatal ludovikás tisztként 1914 decemberében került a frontra. Számos kitüntetést kiérdemelve hadnagyi, majd főhadnagyi rangban, századparancsnoki beosztásban 1918 őszéig részt vett a küzdelemben. A debreceni huszároknál Tisza Istvánnal is szolgált együtt, amit több fotó is megörökített. Kövendy Katalin írása következik […]
Dér Zoltán diákkori emlékei a háborús évekből – 5. rész 1918 késő őszén zavaros állapotok uralkodnak az országban. Az egyetemista Dér Zoltán és édesanyja rokonlátogatásra indul a Dunántúlra. A vonatok zsúfoltsága és bizonytalan közlekedése, valamint a rossz közbiztonság miatt az utazás időnként kalandosra fordul. Mindeközben Zoltán öccse, Pista a hajmáskéri katonai táborban tartózkodik, ahol leszerelését […]
(avagy: újabb szarajevói variációk) Jónéhány esztendeje már, hogy izgalmas kirándulást tettem a virtuális történelem területére. Hogy mi az a virtuális történelem? Az, amitől a magukra valamit adó történészek többsége úgy irtózik, mint – állítólag – az ördög a tömjénfüsttől, vagy vámpír a fokhagymától, vagy … (hirtelen nem jut eszembe több ilyen hasonlat). Röviden szólva azok […]
A Magyar Hősök Emlékünnepéről „Nem sírni jöttünk ma e szent szoborhoz, az emlékezés az mi minket ide késztet” – kezdődik B. Szabó István „A tizenhetesek szobránál” című verse, melyet 1936-ban írt a Nagy Háborúban hősi halált halt székesfehérvári honvédek emlékére. Már a harcok alatt is felmerült, hogy a hátországban hogyan tudnának megemlékezni és emléket állítani […]