Hadifoglyok az Osztrák–Magyar Monarchia területén az első világháború idején

A világháború során a hadifogolykérdés addig még soha nem tapasztalt óriási dimenziókat öltött. A milliós tömeghadseregek megjelenésével a hadifoglyok száma is egyenes arányban növekedett. Az egész háború során mintegy 60 millió katonát mozgósítottak, közülük mintegy 8-9 millióan estek ellenséges hadifogságba. Különböző számítások szerint az Osztrák–Magyar Monarchia területére mintegy 1,2 millió – 2,3 millió fogoly került. […]

Magasban a vörös rakéta

Imre Gábor kadét doberdói naplója – 26. rész Megindul az olaszok támadása a Monte dei Sei Busi ellen. Hősünk magasba lövi a vörös rakétát, ami az ellenség közé hullva jelzi a támadás helyét…       Itt a támadás. Hirtelen mentőgondolatom támadt. Előrántottam a rakétapisztolyt, egy pillanat alatt benne volt a piros rakéta. Nem kellett soká várni, […]

Olasz áldozatok Halason?

Fiumei történeti munkák szerint a rossz ellátás miatt Kiskunhalason is tömegesen hunytak el a háború idején olasz internáltak. Végső István kiskunhalasi helytörténész szerint ezek az állítások komoly tévedésen alapulnak.   „Olaszország hadba lépése után az antant oldalán a politikailag megbízhatatlan fiumeiket Magyarországra internálták – közülük mintegy száznegyvenen meghaltak a kiskunhalasi és tápiósülyi táborokban, alultápláltság és […]

Mászótúra és a megmozduló olaszok

Imre Gábor kadét doberdói naplója – 25. rész Hősünknek eszébe jut az ott hagyott szakasza és Stefán barátjától elindul vissza az övéihez. Épp időben érkezik, mert az olaszok megnyitották a drótakadályaikat a Monte dei Sei Busi felé. Hamarosan megszólalnak a huszonnyolcasok, majd megindul a gyalogság…   Ez is elmúlt. A hőség már az árnyékban is […]

Egy véráztatta magaslat a Monte San Michele északi lejtőjén

1915 októberének végén, a 3. isonzói csata idején rendkívül heves harcok folytak a Doberdó-fennsíkon. Debrecen város 39-es közös háziezrede San Martinótól délre, 3-as honvéd ezrede pedig a Monte San Michele északi lejtőjén található 197-es magaslaton vívott ebben az időszakban véres harcokat.   A doberdói harctér magaslatain lezajlott, elkeseredett és nagy áldozatokat követelő harcokról beszélve mindig […]

Gránátkabaré

Imre Gábor kadét doberdói naplója – 24. rész Hősünk a sörözést követően Stefán barátjánál élvezi a pillanatnyi nyugalmat, amíg meg nem szólal mögöttük az osztrák–magyar tüzérség. Az ellenség helyett azonban sorra közéjük érkeznek a gránátok. Halálra váltan küldöncöt menesztenek, míg az olaszok a sapkájukat dobálva mulatnak a gránátkabarén…   Elkeseredetten hagytuk abba az ellenség figyelését, […]

Rövid kiképzés után hosszú hadifogság

Dr. Danis Jenő háborúja Ügyvédi praxisából kellett Dr. Danis Jenőnek a felvidéki Ratkóról bevonulnia, amikor 1915 nyarán számára is megérkezett a behívó parancs. A 29-es vadászokhoz került Losoncra, majd az orosz frontra, ahol a Bruszilov-offenzíva idején hadifogságba esett. Egy újabb háborús történet Rimaszombat környékéről.   A XX. század első évtizede még a békés fejlődés jegyében […]

Bátorságfokozó sörözés és a pofátlan olaszok

Imre Gábor kadét doberdói naplója – 23. rész Átkelve a holtak által megszállt állásszakaszon hősünk megtalálja a legnagyobb nyugalommal szardiniát eszegetve söröző Stefán kadétot. A tüzérségi megfigyelőtől bátorságfokozóként kapott sörből ő is kap. A kvaterkázás közben egy felelőtlen mozdulatáért majdnem az életével fizet…   Itt már tűrhető volt a helyzet. A fal olyan magas volt, […]

Nagy Imre, a katona

A forradalom miniszterelnöke a Nagy Háborúban 2/1. rész Nagy Imre (1896-1958), az 1956-os forradalom miniszterelnöke, viharos életpályát futott be. Életrajzírói általában komoly fejezeteket szentelnek politikai előéletének, de az első világháborús katonaévei felett gyorsan átsiklanak. Pedig Viharos emberöltő címmel megjelent önéletírásában, amelyet romániai fogságában kezdett írni, jelentős terjedelmet szentelt első világháborús élményeinek is. Visszaemlékezéséből kitűnik, hogy […]

Foggal és körömmel

A debreceni 39-es közös gyalogezred harcai a 3. isonzói csatában A császári és királyi debreceni 39. gyalogezredet a Görz térségében várható újabb olasz offenzívára készülve 1915 szeptemberének végén vezényelték át Karintiából a Doberdó-fennsíkra. 1915. október 18-án robbant ki a 3. isonzói csata. A fellángoló harcokban 1915. október 23-24-én San Martinótól délnyugatra vad brutalitással harcoltak egymással […]

Legfrissebb hozzászólások

@Benkő Ildikó Valéria // 2025.11.21. 15:11Kulturális hidak építői

Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.

@Berzsenyi Attila // 2025.11.08. 18:11„Megnyugszunk változhatatlan sorsunkba…”

Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!

@Pintér Tamás // 2025.10.23. 13:10A Zelenák család XX. százada

A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search

@Prága Ildikó // 2025.10.23. 12:10A Zelenák család XX. százada

Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.