Király Iván honvéd tüzértiszt első világháborús hagyatéka – 28. rész Ugrunk térben és időben. „Szomorú napok” várnak ránk. 1919 tavaszán járunk, amikor hősünk már múltbeli eseményként tekintett vissza az 1918 őszén vele és körülötte a Piavénál történtekre. Szerencsésen túlélte a háborút, de szíve a Piavénál maradt… 1918 tragikus őszének az eseményeit bemutató, a Hadtörténelmi Levéltár […]
Király Iván honvéd tüzértiszt első világháborús hagyatéka – 27. rész Hősünk 1918 júliusában a Piavénál az ezredösszekötő szolgálat idején részletesen megörökítette a tüzérségi átcsoportosítás utáni új elhárító tűz beosztást, ami egyértelművé tette, hogy a folyó mellett a hadvezetés már csakis védelmi jellegű harcokra készült. Helyettesítésként tüzérségi megfigyelői szolgálatot is ellátott, gyakran ellátogatva a „Vészmadár” megfigyelőbe. […]
Bosznia-Hercegovina okkupációját követően a terület férfi lakosságának is kötelező katonai szolgálatot kellett teljesítenie az osztrák‒magyar hadseregben. A kezdetben ez ellen lázadó bosnyák férfiakból idővel a Monarchia legjobb katonái lettek. Az első világháború idején a belőlük szervezett alakulatok is nagy veszteségeket szenvedtek. Sebesültjeiket, betegeiket magyar kórházakban is ápolták. Sok bosznia-hercegovinai katona azonban sohasem tért haza ezekből […]
Király Iván honvéd tüzértiszt első világháborús hagyatéka – 26. rész 1918 júliusában hősünk a veszprémi 31. honvéd gyalogezred parancsnoksága mellett volt ezredösszekötő, de három év harctéri szolgálat után szeretett volna végre már haza jutni. Az idegrendszerét megviselte a front. Újra orvosi vizsgálatra jelentkezett, ezúttal az ezredet megkerülve közvetlenül a hadosztálynál, ahonnan azonban visszairányították, s az […]
Az osztrák‒magyar kettős monarchia különleges „harmadik felét” képezte Bosznia‒Hercegovina. Az 1878-ban elfoglalt, majd 1908-ban a dunai birodalomhoz csatolt terület fejlesztése a helyi értelmiség kinevelését is megkívánta. Ezt szolgálta az iskolák építése és a bosnyák diákok ausztria‒magyarországi iskoláztatása is. Így kerültek az 1900-as évek elején bosznia-hercegovinai diákok Debrecenbe. Az első világháború kitörésével a többségük hadba vonult. […]
Király Iván honvéd tüzértiszt első világháborús hagyatéka – 25. rész A piavei sikertelen offenzívát követően, 1918 júniusának végén, júliusának elején hősünk alakulata a Montellóval szemben zajló hadrendi változásoknak köszönhetően új állásba kerül. Az átköltözést az olasz tüzérség állandó tüzében kell végrehajtaniuk. Király Iván egészségi állapotának a javulását nem segíti a változás. Az idegrendszeri problémája azonban […]
A 2024. június 15-én Nervesa della Battaglia településen rendezett konferencián az előadásomat követő szünetben nagyon sok kérdést kaptam a helyi lakosoktól. Az érdeklődésük mellett a csodálkozásuk is érzékelhető volt miután megtudták, hogy ahol most a házuk áll, milyen gyilkos küzdelmek zajlottak 1918. június 18—21. között. A harcok egyik magyar résztvevője a m. kir. veszprémi 31. […]
Király Iván honvéd tüzértiszt első világháborús hagyatéka – 24. rész A piavei offenzíva idején, 1918. június 21-én már a Montello kiürítéséről, s az ehhez kapcsolódó állásváltoztatásról kap parancsot hősünk tüzér alakulata. A zárótüzet innen is le kell tudni adniuk. Az állásváltoztatás teljesen kimeríti az egyébként is betegséggel küzdő Király Ivánt. Lefekve lázas látomások gyötrik… [1918.] […]
A 130 éve született Déry Ernő életútja 2/2. rész Déry Ernő filmbe illő első világháborús hadiútja az írás első részében megismert, Zentáról történt megmenekülését és a montenegrói hadifogságból 1915-ben történt szökését követően sem nélkülözte az izgalmas fordulatokat. A háború további időszakában osztrák‒magyar tengeralattjárós tisztként szolgált, s a Földközi-tengeren több kalandos, de mindannyiszor szerencsés végkimenetelű bevetésen […]
Király Iván honvéd tüzértiszt első világháborús hagyatéka – 23. rész 1918. június 15-én kezdődött az Osztrák‒Magyar Monarchia Albrecht fedőnevű támadó hadművelete a Piavénál, amelyben a Montellónál hősünk ütege is részt vett. A harctéri jegyzetei és az ütegnapló alapján a háború után külön tanulmányban örökítette meg az izgalmas napok történetét. Az írás megtalálható a Hadtörténelmi Levéltárban. […]
Legfrissebb hozzászólások
Tari Tamás írása a könyvbemutatóról és a kötetről a Mandineren: https://mandiner.hu/kultura/2026/02/elso-vilaghaboru-nagy-haboru-blog-pinter-tamas-konyv?fbclid=IwY2xjawQGkdFleHRuA2FlbQMxMDAAc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHvBbuZWtK2JL7Qdk_dzhA10uDfJ-duCAHWQgvBy58uSNbWQ4Zyx4XmVKOkXT_aem_3pZAQ0CdhuN78TWU-3V-HA
A Honvédelem.hu beszámolója a könyvbemutatóról: https://honvedelem.hu/hirek/a-doberdotol-keletre.html?fbclid=IwY2xjawQGj8ZleHRuA2FlbQIxMABicmlkETBIVkVxNGlSMFBWd25VeGFLc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHj3vhS0m_GmYfNht0RUSlU0ZJrvQwxfJbQHhKjzYOxfpykPZ3uPegYPyjIaG_aem_B9PbXHVFFKFmIG9wMVcnmg
Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.
Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!
Köszönöm, megnézem.
Köszönöm.