B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 33. rész Kronauban Kronau igen csinos, tiszta kis város, az Alpesek óriási hegyláncolata közé beékelve, Karintia osztrák tartományában fekszik. Lakói tiszta, dolgos, becsületes, igen barátságos katolikus osztrákok. Az olasz háború kitörésekor még ott mindent lehetett vásárolni, nem volt úgy kiélve, mint később. A völgyekben gyönyörű, gazdag fű, széna, vetemény és […]
A Doberdó-fennsík kiürítése a hatodik isonzói csatában – 1916. augusztus 10. Öt sikertelenül megvívott isonzói csata és egy elszenvedett gáztámadás után 1916 nyarán az olasz hadvezetés döntő lépésre szánta el magát: a siker reményében minden tartalékot mozgósított, új korosztályokat sorozott be, a front más szakaszáról csapatokat vezényelt át a Görzi-hídfő és attól délre a Doberdó-fennsík […]
B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 32. rész Idegen országban, betegen Május 30-31-ét a gyengélkedőben töltöttem el. Az orvos gyomorhurutot állapított meg. Porokat rendelt, később ricinusolajat és ópiumport, melyeket – habár igen rosszak voltak is – elfogyasztottam, de nem használtak semmit. Szerfelett le voltam gyengülve, soványodva. Néha kiültem a ház elé, s elmerengve, gondolkozva szemléltem e […]
Több mint egy éve, 2010. július 28-án indult a Nagy Háború Blog, s az óta több mint kétszáz poszt, köztük visszaemlékezések, személyes történetek, tudományos cikkek, haditechnikát bemutató írások, úti beszámolók, karcolatok, stb. jelentek meg az első világháborúról. Mikor elkezdtük, fogalmunk sem volt, hány embert fog ez érdekelni, azóta örömmel tapasztaljuk, hogy vannak rendszeres olvasóink, valószínűleg […]
1915. március 14-én a székesfehérvári 17. honvéd gyalogezred visszavonulóban volt a Variházától délnyugatra húzódó Korumkó hegy gerincén. A túlerőben levő orosz csapatok több helyen betörtek a védőállásokba, a vonal nem volt tartható, a védőket vissza kellett venni. Az új védővonal kialakításánál Damó Elemér, a székesfehérvári ezred utász századosa azt a feladatot kapta, hogy olyan műszaki […]
B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 31. rész Arnoldsteinben Május 27-én délelőtt 10 órakor értünk Bruckba, Stájerországban. Itt félóráig vesztegeltünk, vettünk mi utászok közösen egy kishordó sört 13 koronáért, mely hűsítő ital a nagy melegben igen jólesett. Bruckból elindulva a vonat gyorsan robogott előre a csodálatraméltó vadregényes vidéken. Délután 3 órakor Villachba értünk, Karintia tartományban. Valameddig […]
97 évvel ezelőtt, 1914. július 28-án üzent hadat a Monarchia Szerbiának. A büntetőhadjáratnak indult helyi konfliktus csakhamar világméretű háborúvá alakult. Augusztus folyamán elindultak az első katonavonatok is. A Nagy Háború kitörésére Leitner Pál és Leitner László sanzonjával emlékezünk.
Dr. Serényi Jenőre emlékezve A Serényi Jenő hadapród vezette járőrcsapat útját követve érdemes a terepviszonyokat is jobban megismernünk. Hegyzávod a hegyek lábánál húzódó, a Sitnička patak völgyében megbúvó, hosszan elnyúló, egyutcás község. A települést a közepe táján emelkedő magaslaton épült templom uralja. A két ellenséges vonal között fekvő területet (senki földje) sűrű erdők és nagy […]
B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 30. rész Olaszország felé Mezőlaborc csinos kis városka volt, míg az oroszok fel nem gyújtották. Sok ház ugyan elég épen került ki az óriási háború iszonyatosságaiból, de a nagyobb épületek, különösen a vasútállomás körül mind le voltak égve és felrobbantva. Mezőlaborc szétlőtt vasútállomása 1915 körül, korabeli képeslapon Május 25-én reggel […]
Legfrissebb hozzászólások
Bali Mihályról egy ráckeresztúri vh-s visszaemlékezésben már olvastam. Herkli Antal nagyapja vitéz Horváth János (8. Klapka huszár) a komáromi külső erődben volt 1915 tavaszán. Ekkor meglátogathatta őt a felesége. Éppen egy katona szökevény nyilvános kivégzése zajlott, az udvaron, amin ők is résztvehettek. Nyanya (Szabó Mária) élete során sokszor felidézte az ott hallottakat. "Bali Mihály hóhér felszólítalak a törvény nevében teljesítsd a kötelességedet! Akassz!"
Ungaretti a Monte San Michele és San Martino del Carso nagy háborús költője (is) volt. Számtalan emléke van ennek a napjainkban is a hegyen és a faluban egyaránt. A magaslaton a múzeumban az egyik VR film is róla szól, s az ő kései ottani látogatását idézi fel.
"Il nome di Gorizia...era. Il nome di una comune sofferenza,la nostra e quella di chi ci stava di fronte e che dicevano il nemico,ma che noi,pure facendo senza viltà il nostro cieco dovere,chiamavamo nel nostro cuore fratello"Giuseppe Ungaretti 1916- 1966 költő
Köszönjük, Attila!
Gratulálok az újabb kiadványhoz! Igyekszem mihamarabb beszerezni. További munkátokhoz kívánok sok erőt, egészséget: dr. Gombos Attila Debrecenből.
Fantasztikus, hogy így "egymásra talált" a két történet! Esetleg fotója, írásos dokumentuma is van ebből az időszakból a nagyapjáról?