Galambok az osztrák–magyar haderőben az első világháború idején
Kiss Gábor„A postagalambbal való híradás egyes galambfajok azon tulajdonságán alapszik, hogy – ha megfelelően berepültettük őket – nagyobb távolságokról és hosszabb távollét után is ösztönszerűleg visszarepülnek otthonukba” – írja egy, a postagalamb szolgálat számára kiadott korabeli szolgálati utasítás. Postagalambok (forrás: Wikipédia) Valamennyien tudjuk, hogy az ember számos állatfajtát – köztük a galambot is – már évezredekkel […]
„Otthagytam a nyomorult, gazember társaságot”
PeterZoltanB. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 43. rész Mentő a szükségben [1915.] június 23-án, kora reggel ismét 2 zsák kenyeret vittem a többiekkel együtt a legfelső telepre. Visszajövet találkoztunk egy tábornokkal és kíséretével, akinek nehezére esett a felmenés, sapkáját levéve, törülgette izzadó, kopasz homlokát, s nézte az állatok és emberek kínlódását a nyaktörő úton. Találkoztunk a […]
Kabaréjelenet a pjescsankai hadifogolytáborból „Kinek volt kedve ott a hadifogságban nevetni, mulatni, amikor támasz nélkül maradt itthon felesége, gyereke, apja-anyja, menyasszonya, – és talán minden férfi hozzátartozója tovább küzdött a frontokon? Pedig így volt: néha nevettek is a fiúk ott kint. És ha nem lett volna valami mesterséges áfium, nevetés, jókedv, amely elterelte figyelmüket reménytelen […]
MEGHÍVÓ A budaörsi csata 90 éve – megemlékezés és konferencia – 2011. október 22. szombat IV. Károly és Zita királyné misét hallgat a torbágyi vasútállomáson 1921. október 22-én (Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár) 9.00 – 9.30 Koszorúzás a Károly király utcai emléktáblánál (Károly király utca és Szabadság út sarka) Konferencia a Városházán (Budaörs, Szabadság út […]
Egy gazdaember katonasorsa az első világháborúban Apai nagyapám, Békési (Bizzer) Ferenc 1891-ben született a Sopron vármegyei Pereszteg községben. Gyermekévei átlagosan teltek az utólag boldognak mondott békeidők hétköznapjaiban. Az elemi iskola után egy évet cseregyerekként a Fertő-parti Feketevárosban (Purbach) töltött, a helyi szokás szerint „német szót tanulni”. Testvéreivel ellentétben nem tanult tovább, szerette a paraszti munkát, […]
MEGHÍVÓ A Karsai Zsigmond Baráti Társaság (Péceli Olvasókör) tisztelettel meghívja kedves családjával együtt a 2011. október 20-án (csütörtökön) tartandó összejövetelére. Helyszín: Szemere Pál Művelődési Ház (Pécel, Maglódi út 12.), kezdete 18 óra 30. Vendégeink a Magyar ezredek a Doberdó-fennsík védelmében (Hibernia Nova Kiadó, Zrinyi Kiadó 2009) című könyv szerzői: Pintér Tamás történész, levéltárosRózsafi János, helytörténészStencinger […]
B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 42. rész Pár napi könnyebb helyzet A mi 4-es ezredünket, mely fenn volt a hegy tetején levő rajvonalban, e napokban nagy csapások érték. A hitszegő ellenség óriási tüzérségi előkészítés után túlnyomó erővel megtámadta állásainkat és egy helyen benyomta a frontot. Az 1-ső és 4-ik század kevés kivétellel fogságba esett. A […]
Tavasszal tettük közzé Nagy György budapesti olvasónk családi fotóit, amelyekből többek között megismerhettük Popov Pál – Gefraiter kommentjét idézve – gyermeki és zord katona arcát. Ennél sokkal többet nem is tudunk róla: be kell érnünk annyival, amit a képek magukban rejtenek. Nagy Györgynél időközben további évszázados fotográfiák kerültek elő, Pali bácsiról is, és mára már […]
Legfrissebb hozzászólások
Hi there colleagues, pleasant article and fastidious urging commented at this place, I am genuinely enjoying by these.
Köszönöm, megnézem.
Köszönöm.
A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search
Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.
Érdeklődöm, hogy a 2. számú Császári és Királyi gyalogezredről tudnak-e valamit. Dédapámról Praszler Károlyról a családi legenda szerint csak annyit tudtunk, hogy Doberdónál tűnt el. Legnagyobb meglepetésemre 2016-ban (amikor már felmenőim közül senki sem élt) a katonai levéltárból új adatokhoz jutottam. Kiderült, hogy az olaszországi Casertában a városi temetőben helyezték örök nyugalomra. Érdeklődésemre a casertai levéltár a bécsi katonai levéltárhoz irányított, ahonnan azt a tájékoztatást kaptam, hogy dédapám gyalogezredének történetét még nem dolgozták fel. Megtudtam, hogy a casertai temetőben több I. világháborúban hősi halált halt magyar katonát temettek el. Számomra titokzatos, hogy vajon a Doberdótól több száz km-re lévő Casertába mi módon (talán hadifogolyként?) kerülhettek magyar katonák. Egy jelvény alapján úgy tűnik 1916-ban megszűnt a 2. számú gyalogezred. Dédapámról fellelt adatok: 1. Név: Praszler Károly Rendfokozat: gyalogos Születési idő: 1873. december 19. Születés helye: Budapest Elhalálozás ideje: nem ismert Korabeli eltemetés helye: Caserta városi temető - (egyéni) Temetés ideje: 1916.12.17. Alakulat: császári és királyi 2. gyalogezred Nemzetiség: magyar Haderő: saját 2. Császári és királyi 2. gyalogezred Ezredtörzs: Brassó. Pótzászlóalja: Brassó. Kiegészítési területe: Háromszék és Hunyad vármegyék. Nemzetiségi összetétele: 61% magyar, 27% román, 12% német és egyéb.