97 évvel ezelőtt, 1914. július 28-án üzent hadat a Monarchia Szerbiának. A büntetőhadjáratnak indult helyi konfliktus csakhamar világméretű háborúvá alakult. Augusztus folyamán elindultak az első katonavonatok is. A Nagy Háború kitörésére Leitner Pál és Leitner László sanzonjával emlékezünk.
Dr. Serényi Jenőre emlékezve A Serényi Jenő hadapród vezette járőrcsapat útját követve érdemes a terepviszonyokat is jobban megismernünk. Hegyzávod a hegyek lábánál húzódó, a Sitnička patak völgyében megbúvó, hosszan elnyúló, egyutcás község. A települést a közepe táján emelkedő magaslaton épült templom uralja. A két ellenséges vonal között fekvő területet (senki földje) sűrű erdők és nagy […]
B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 30. rész Olaszország felé Mezőlaborc csinos kis városka volt, míg az oroszok fel nem gyújtották. Sok ház ugyan elég épen került ki az óriási háború iszonyatosságaiból, de a nagyobb épületek, különösen a vasútállomás körül mind le voltak égve és felrobbantva. Mezőlaborc szétlőtt vasútállomása 1915 körül, korabeli képeslapon Május 25-én reggel […]
Molnár Ferenc haditudósítói működéséről már esett szó a blogon. Az író 1915 júniusában megfordult a pár nappal korábban visszafoglalt Przemyślben is. A jelképes jelentőségűvé vált erőd és város visszavétele az előző hetekben itt is több bejegyzésben szóba került. Molnár részletesen beszámolt a városban tapasztaltakról, külön kitérve a két és fél hónapos orosz megszállást helyben […]
Az elmúlt hétvégén dolgunk akadt San Martinóban, ezért a blog testületileg leutazott a Doberdóra. Csatlakozott hozzánk néhány barátunk is, így végül nyolcan indultunk olasz földre. Utunk elsődleges célja az volt, hogy San Martino del Carso első világháborús múzeumában elhelyezzünk egy általunk tervezett tablót. (Ennek részleteiről a blogháttérben olvashattok.) A kirándulás azonban alkalmat adott arra is, […]
B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 29. rész Az utászok között Május 21-én, pénteken kora hajnalban indultunk el Csölecz faluból a magyar határ felé, mielőtt sok, de igen rossz kávét kaptunk, amitől egy óra múlva igen rosszul éreztem magam. Már-már azt hittem, hogy kidőlök, mint sokan ki is dőltek, de látva az altisztek, őrmesterek brutalitását – […]
MEGHÍVÓ a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, a MH Összhaderőnemi Parancsnoksága, és a rendezvényt támogató civil szervezetek tisztelettel meghívják Önt és családját, ismerőseit, partnereit a székesfehérvári Magyar Királyi 17. honvéd gyalogezred emléknapja alkalmából rendezendő megemlékezésre. Ideje: 2011. július 18-án 14:00 órakor Helye: Székesfehérvár, Helyőrségi Klub (az ezred egykori laktanyája), Malom u. 2. […]
Dr. Serényi Jenőre emlékezve A sorozat megírására azok az élmények indítottak, amelyeket néhány nappal ezelőtt kutatótársaimmal az egykori kárpáti harcok helyszínén járva szereztünk. B. Sárközy Gergely blogon közreadott visszaemlékezésében említett falvakat, terepszakaszokat kerestünk fel, amerre egykor a nagyváradi 4-es honvédek és a 20. honvéd hadosztály többi ezredének a katonái is megfordultak. A visszaemlékezés és a […]
B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 28. rész Visszatérés A másnap, május 18-ika is ugyanabban a faluban telt el. Az éjjel sok eső esett. Behúzódtam egy nyomorúságos ház eresze alá, ott mégsem áztam olyan nagyon. Alvásról persze szó sem volt. Az úton rengeteg katonaság, ágyúkkal, szekerekkel mentek előre. A nagy porból nagy sár lett. Szegény lovak […]
1915. okt. 7. Szépreményű Széll Mariska kisleánynak Vácz Atilla utca 11. Kedves Mariska! Nagyon szépen köszönöm a névnapi kedves megemlékezésteket, viszont emlékül küldi nektek apuka e képet a névnapjára kapott csokrokkal. Jól tanuljatok és szófogadók legyetek. Sokszor csókol, Apukátok.
Legfrissebb hozzászólások
A fenti posztunkban az utolsó travniki képen Dzselaludin pasa türbéje látható, amit 1878-ban Sófalvy József is megszemlélhetett. A türbe és a gazdája, valamint az ő elefántja, fil történetét Ivo Andrić örökítette meg A vezír elefántja című gyönyörű kisregényében. Ajánlom mindenki figyelmébe, aki kíváncsi Travnik történetére és mindennapi életére az 1820-as években, egy bő félévszázaddal osztrák-magyar csapatok megérkezése előtt. Sok helyen elérhető elektronikusan is a történet, itt is pl. a szerző másik két írásával együtt: mek.oszk.hu/01600/01637/01637.pdf Jó olvasást és köszönjük Bartók Bélának, hogy ez egyik hosszú boszniai utazásunk alkalmával felolvasta nekünk! :)
Eddig nyomtatásban még sehol. Érdekelné könyv formában is?
Jó napot, hol jelent meg nyomtaasban a visszaemlékezés?
Kedves Zoltán, köszönöm az elismerő szavakat. Ami a kérdést illeti: ha jól emlékszem, akkor ezt a cikket a hivatkozott ápolónői kiskönyv alapján írtam annak idején, és ebben volt a jogszabályi hivatkozás. A jogszabályt magát nem olvastam. A dokumentum az OSZK állományához tartozik, így ott lehet az eredetijét megnézni. A jogszabályt a Kriegsministerium rendeletei között keresném németül, ha frissiben el kellene olvasnom.
Tisztelt Szerző! Kiváló cikk, olvasmányos, mégis rendkívül informatív. A nők szerepét kutatom az első világháborúval kapcsolatosan, a doktori disszertációmhoz tanulmányoznom kellene a tanulmányban szereplő:császári és királyi hadügyminisztérium 1915. évi 29445/14. számú rendeletét. Esetleg hozzáférhető valahol? Nagyon szépen köszönöm!
Örömmel jelenthetem, hogy a véletlennek köszönhetően sikerült azonosítani a képen látható katonát. A későbbiekben ugyanis szerzett egy I. osztályú Ezüst Vitézségi Érmet is, így vitézzé avatták, ugyanez a képe szerepel a Vitézek Albumában. Fehér János őrmester és valóban nem a 19., hanem a 17. honvéd gyalogezredben szolgált, Osztopánban született.