B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 38. rész Az Isonzó mentén Az 1611 méter magas sziklás Mojstrovka-hegyből ered az olasz hadjáratban oly híressé lett Isonzó-folyó, mely még a hegy lábánál csekély patakocska, de lejjebb a többi hegyi patakokkal egyesülve haragos, zúgó folyóvá növekedik. Az Isonzó felső folyásán indultunk tovább délnyugati irányban, június 15-én, délután 5 órakor. […]
2011. szeptember 19-24. között dokumentumfilm-fesztivált rendeznek Csíkszeredán, ahol bemutatják Kele Andor Akik jártak Doberdónál című alkotását (2010) is. Az 50 perces ismeretterjesztő film elkészítésében Négyesi Lajos, Pintér Tamás, Rózsafi János és Stencinger Norbert is közreműködött. A vetítés időpontja: 2011. szeptember 21., szerda, 15.00 óra. Bővebb információ a fesztivál honlapján érhető el: http://www.dok.ro/
2011. szeptember 2. és 6. között került sor a blogunk közreműködésével szervezett isonzói emlékútra. Kiss Ádám utasunk írta és küldte el számunkra az alábbi beszámolót. Édesapám, Kiss Antal 1916. október 11-én, a 8. isonzói csatában esett olasz fogságba. El is vitték Asinara szigetére három évre. E Szamársziget fehér szamarairól meg a köztörvényesek büntető helyéről volt […]
Dr. Serényi Jenőre emlékezve Serényi Jenő hadiútjának egyes állomásait követve az olasz frontra érkeztünk. A 20. honvéd gyaloghadosztály ezredeinek 1915. május 5-én kezdődött győzedelmes előnyomulását május 19-én a hadvezetés leállította és a hadosztályt visszairányította Mezőlaborcra és környékére. Erőltetett menetben érkeztek a dandárok a számukra kijelölt vasúti pályaudvarokra, hogy az új ellenség, a „hűtlen szövetséges” Olaszország […]
B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 37. rész Mint málhásló-vezető! Június 14., hétfő. A szeszélyes sors ismét űzi velem csalóka játékait. Még reggel ismét nem is gondolhattam, hogy mily megpróbáltatások következnek a legközelebbi napokban. Délelőtt kétszer voltam bent kocsival Kronauban, 10–10 zsák cvibakot hoztam. Délután azt parancsolták, hogy mindenki lovával felszerszámozva sorakozzon. Ugyanis – mint később […]
Képes Újság, 1916
Tavasszal a blogon mutattuk be Hadnagy Attila kutatótársunk különleges repülőgépgyártás-történeti képeit és kutatási beszámolóját. A cikk megjelenését követően a szerző meghívást kapott a fotók készítésének a helyszínére, Fischamendbe. A látogatásról képes beszámolót készített a blog olvasói számára. 2011. július első hétvégéjén a helyi múzeum meghívására két napos látogatást tettem Fischamendben, a Monarchia egykori repülési központjában. […]
B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 36. rész Nyugodtabb napok Másnap, 9-én fuvart kaptam. Egy kétkerekű, kétlovas staflival fel kellett mennem az előttünk levő óriás hegyekbe. A legközelebbi katonai telepre kellett vinni élelmet, muníciót. Volt vagy 150 stafli, mindegyikbe két apró, mokány hegyi ló volt fogva. A raktárból felpakoltam én is két zsák tengerit és megindultunk […]
Mindenféle kísérleteket végeztek már arra nézve, hogyan lehetne a katonákat a fagyástól megvédeni. A praktikus németek igen célszerű s okos találmányt alkalmaznak most erre a célra. Kerekeken járó üstökben forró gőzöket fejlesztenek, a gőzöket bevezetik egy szűk kabinba. A katona beleáll a kabinba, ahol egy-kettőre felmelegszik a lába. A téli idő beálltával már mindenütt használják […]
italiano Mifelénk, ha az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregéről beszélünk, többnyire német (osztrák), magyar, bosnyák, román, horvát, cseh, lengyel stb. nemzetiségű katonákra gondolunk, de az talán kevésbé ismert tény, hogy a galíciai lövészárkokban bizony olasz anyanyelvűek is küzdöttek a Monarchia oldalán. (Csak érdekességként: 1910-ben az osztrák-magyar hadseregben 100 katona közül 25 német, 23 magyar, 13 cseh, 8 […]
Legfrissebb hozzászólások
Köszönöm, megnézem.
Köszönöm.
A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search
Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.
Érdeklődöm, hogy a 2. számú Császári és Királyi gyalogezredről tudnak-e valamit. Dédapámról Praszler Károlyról a családi legenda szerint csak annyit tudtunk, hogy Doberdónál tűnt el. Legnagyobb meglepetésemre 2016-ban (amikor már felmenőim közül senki sem élt) a katonai levéltárból új adatokhoz jutottam. Kiderült, hogy az olaszországi Casertában a városi temetőben helyezték örök nyugalomra. Érdeklődésemre a casertai levéltár a bécsi katonai levéltárhoz irányított, ahonnan azt a tájékoztatást kaptam, hogy dédapám gyalogezredének történetét még nem dolgozták fel. Megtudtam, hogy a casertai temetőben több I. világháborúban hősi halált halt magyar katonát temettek el. Számomra titokzatos, hogy vajon a Doberdótól több száz km-re lévő Casertába mi módon (talán hadifogolyként?) kerülhettek magyar katonák. Egy jelvény alapján úgy tűnik 1916-ban megszűnt a 2. számú gyalogezred. Dédapámról fellelt adatok: 1. Név: Praszler Károly Rendfokozat: gyalogos Születési idő: 1873. december 19. Születés helye: Budapest Elhalálozás ideje: nem ismert Korabeli eltemetés helye: Caserta városi temető - (egyéni) Temetés ideje: 1916.12.17. Alakulat: császári és királyi 2. gyalogezred Nemzetiség: magyar Haderő: saját 2. Császári és királyi 2. gyalogezred Ezredtörzs: Brassó. Pótzászlóalja: Brassó. Kiegészítési területe: Háromszék és Hunyad vármegyék. Nemzetiségi összetétele: 61% magyar, 27% román, 12% német és egyéb.
Nagyon szépen köszönöm, tovàbbi jo munkàt kivànok. Erzsebet