Frontékszerek és a megújuló hadifémek

Levéltári kutatás közben bukkantam egy hadosztály eligazításra, amely felhívta az ezredparancsnokok figyelmét egy legénység körében terjedő tiltandó tevékenységre. Jelentések érkeztek, hogy a katonák levésik a srapnelhüvelyekről, gránátrepeszekről, a fel nem robbant ellenséges gránátokról a nemesfémből készült vezetőgyűrűt, s ezekből emléktárgyakat készítenek maguknak, de egyesek kereskednek is velük. A rézből készült kilőtt töltényhüvelyekből szintén hadiékszerek készülnek. […]

„ebben a csatában vertük ki az oroszt e hazából”

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 23. rész A laborcfői ütközet Az erdő szélén már méhraj módjára röpködtek, fütyültek a golyók. Előttünk kis emelkedés volt, ettől a golyók nem érhettek, hanem felettünk repültek el. Óvatosan kinéztem a domb felületére, előttünk 100 lépésnyi tisztás volt, azontúl pedig ismét erdő, de az ellenséget még nem láttam. Talán heten, […]

A sebesült „tommy” – a lövészárok két oldaláról nézve

 Német katonák kivisznek a tűzvonalból egy sebesült angol katonát, akinek a sebesülés sem vette el a jókedvét (Képes Újság, 1916)  Sebesült „tommy” a fotósnak: Én nem vagyok német! (Angliában kiadott hivatalos háborús képeslap)  A sebesült tommyt négy német hadifogoly szállítja a tábor felé, amikor hirtelen meglátja a fotóst, így kiált neki: Halló! Én nem vagyok […]

„Elvitték a géppuskát!”

Részlet egy géppuskás szakaszparancsnok visszaemlékezéséből Az alábbiakban Hary József: Az utolsó emberig. Isonzói jelentés című, a Püski Kiadó által az idei könyvhétre megjelenő visszaemlékezés-kötetéből közlünk egy részletet. A szerző a nagyváradi 37. közös gyalogezred 4. zászlóalja egyik géppuskás szakaszának a parancsnokaként harcolt az Isonzónál. A visszaemlékezés a Tolmeini-hídfőben Doljénál 1915 szeptemberében és Görztől északra a […]

„Életemnek egyik legborzalmasabb napja”

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 22. rész Tűzkeresztség Május 6-án reggel megindultunk ismét előre észak felé. Erre már mindenütt a háború nyomaira bukkantunk. Srapnel-hüvelyek, csajkák, szuronyok, ásók, ruhafélék, levelezőlapok hevertek szétszórva a gránáttúrásokban és a félig beomlott, összelőtt fedezékekben. Ismét sűrű erdőkön, hegyeken, völgyeken át hol rajvonalban, hol pedig járt úton haladtunk a májusi meleg […]

„…az emlékezés az mi minket ide késztet”

A Magyar Hősök Emlékünnepéről „Nem sírni jöttünk ma e szent szoborhoz, az emlékezés az mi minket ide késztet” – kezdődik B. Szabó István „A tizenhetesek szobránál” című verse, melyet 1936-ban írt a Nagy Háborúban hősi halált halt székesfehérvári honvédek emlékére. Már a harcok alatt is felmerült, hogy a hátországban hogyan tudnának megemlékezni és emléket állítani […]

Elfelejtett kincsesbánya

Az Országos Széchényi Könyvtár első világháborús gyűjteménye „Az Országos Széchényi Könyvtár legújabb csoportját mutatjuk be néhány szóval a következőkben, a «Háborús gyűjtemény»-t amely úgy szólva együtt indult meg a most folyó nagy világháborúval” – kezdte Holub József az Országos Széchényi Könyvtár háborús gyűjteménye létrehozásának bejelentését a Magyar Könyvszemle 1915-ös számában, majd a következőképp folytatta a […]

„Isten segíts!”

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 21. rész Előre, az ellenség után! Másnap, május 4-én délig semmi esemény sem történt. A többiek is visszajöttek a kirándulásból, a támadásból nem lett semmi. Dubovay hadapróddal sokáig beszélgettem a fedezéke előtt, nézegettem a térképeit. Délután Énekes százados összegyűjtötte a zászlóaljat és hazafias, lelkes beszédet intézett hozzánk. Előadta, hogy ma […]

Hadiárfolyam, Tolnai Világlapja 1915

Két nap óta nem jött kenyér a lövészárokba, az ördög tudja, hova tévedtek a prófuntos szekerek. A bakák közt nincs kenyere csak egyetlen egynek, még pedig két egész cipó. Egy pajtása hozzámegy: – Testvér, két koronát az egyikért. – Nem adom. – Hármat! – Nem adom. – Ötöt egy fél cipóért! – Száz pengőért se. […]

Üdvözlet a rohamtanfolyamról

Egy tábori lap nyomában Noszvaji nagyapjától származó egyetlen Nagy Háború idején készült családi emlékét blogunk egyik olvasója, Magyar Vilmos őrizte meg és bocsátotta a rendelkezésemre. A fotólappal kapcsolatos beszélgetéseink során még néhány személyes adatot és családi emlékezetszilánkot is felidézett a számomra, amelyekből egy különleges élettörténet részleteit ismerhettem meg. Hozzájárulásával a blog olvasóival is megoszthatom közös […]

1 … 167 168 169 170 171 … 185

Legfrissebb hozzászólások

@Prága Ildikó // 2025.04.14. 08:04„Egyik nap akasztás, másik nap főbelövés, harmadik nap temetés…”

Bali Mihályról egy ráckeresztúri vh-s visszaemlékezésben már olvastam. Herkli Antal nagyapja vitéz Horváth János (8. Klapka huszár) a komáromi külső erődben volt 1915 tavaszán. Ekkor meglátogathatta őt a felesége. Éppen egy katona szökevény nyilvános kivégzése zajlott, az udvaron, amin ők is résztvehettek. Nyanya (Szabó Mária) élete során sokszor felidézte az ott hallottakat. "Bali Mihály hóhér felszólítalak a törvény nevében teljesítsd a kötelességedet! Akassz!"

@Pintér Tamás // 2025.04.12. 17:04„Nemes ellenfél, amelyik elismeri az ellenfele erényét”

Ungaretti a Monte San Michele és San Martino del Carso nagy háborús költője (is) volt. Számtalan emléke van ennek a napjainkban is a hegyen és a faluban egyaránt. A magaslaton a múzeumban az egyik VR film is róla szól, s az ő kései ottani látogatását idézi fel.

@Benkő Ildikó Valéria // 2025.04.12. 14:04„Nemes ellenfél, amelyik elismeri az ellenfele erényét”

"Il nome di Gorizia...era. Il nome di una comune sofferenza,la nostra e quella di chi ci stava di fronte e che dicevano il nemico,ma che noi,pure facendo senza viltà il nostro cieco dovere,chiamavamo nel nostro cuore fratello"Giuseppe Ungaretti 1916- 1966 költő

@Pintér Tamás // 2025.04.07. 19:04„Érdemes volt-e hazajönni?”

Köszönjük, Attila!

@Gombos Attila Barna // 2025.04.01. 18:04„Érdemes volt-e hazajönni?”

Gratulálok az újabb kiadványhoz! Igyekszem mihamarabb beszerezni. További munkátokhoz kívánok sok erőt, egészséget: dr. Gombos Attila Debrecenből.

@Pintér Tamás // 2025.03.22. 15:03„Két gránát a lövegállásban robban…”

Fantasztikus, hogy így "egymásra talált" a két történet! Esetleg fotója, írásos dokumentuma is van ebből az időszakból a nagyapjáról?