Somogyi Lajos első világháborús naplója – 16. rész Úgy tűnik, egy időre vége szakad a kellemes napoknak: Somogyiék ütegét a Földközi-tenger partjára vezénylik állásba. Hősünk azonban váratlan betegsége miatt nem mehet velük. Amíg gyógyul, tovább élvezheti a központi hatalmak közel-keleti egészségügyi intézményeiben nyújtott kitűnő ellátást. Társainak háborús élményeiről így csupán másodkézből tud beszámolni. Az osztrák–magyar […]
2023. szeptember 24-én vasárnap délelőtt színültig megtelt az olaszországi Isonzó folyó partján fekvő Sagrado település polgármesteri hivatalának a tanácsterme. A szépszámú olasz és magyar érdeklődő a Roberto Visintin nevét viselő ösztöndíj 2023. évi ünnepélyes átadására gyűlt össze. A Doberdó-fennsíkon található San Martino del Carso falu is Sagrado önkormányzatának a része. Az itt élő és az […]
Somogyi Lajos első világháborús naplója – 15. rész A naplóíró folytatja a csapat jeruzsálemi élményeinek bemutatását. Részletes beszámolója alapján az olvasó előtt megelevenednek a Szent Sír látnivalói. Somogyi Lajos meglehetős jártassággal kalauzol bennünket a nevezetes helyszínek között, leírását akár egy idegenvezető is megirigyelhetné. Természetesen nem maradhat ki a Mérő-kereszt (Mérő József bajai zarándok saját kezűleg […]
A Doberdói-fennsíkon lezajlott harcok kutatása során többször is találkoztunk egyes területek olyan elnevezésével, amelyeket az oda köthető nagy veszteségek miatt a katonák a „halál” szóval együtt emlegettek. A San Martino del Carso falu egykori Templomdombján álló 4-es honvéd emlékmű melletti kis rét ezért kapta a „Halálrét” elnevezést. A fennsíknak nevet adó Doberdó falutól délnyugatra volt […]
Somogyi Lajos első világháborús naplója – 14. rész Somogyi Lajos és társai ebben a fejezetben a minden keresztény számára legszentebb város: Jeruzsálem felé közelednek. Útközben fokozatosan ismerkednek meg a sajátos helyi klímával, a homokkal, az elviselhetetlen forrósággal. Táborhelyükön, Bersebában az ellátásuk szerencsére kitűnő és még sportolásra is futja a szabadidőből: fociban tönkreverik a németeket. 1916. […]
Fegyveres dezertőrök az erdélyi havasokban Hunyad vármegyében A Nagy Háború során számos esetben fordult elő, hogy katonakötelesek vagy már tényleges szolgálatukat töltő katonák különböző okok miatt megkísérelték a szökést a behívás vagy a frontszolgálat alól. Kutatásaim során három nagyobb szökési hullámot is sikerült megkülönböztetnem. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára belügyi iratanyagában több dokumentum is […]
Somogyi Lajos első világháborús naplója – 13. rész A palesztinai hadszíntérre utazó Somogyi röviden összefoglalja, hogyan került az ütegével a Közel-Keletre. Azok az olvasóink, akik már korábban megismerkedtek dr. Kemény Gyula naplójának törökországi fejezeteivel, ismerős helyszínekkel találkozhatnak: Isztambul, Márvány-tenger, Taurusz-hegység, Kilikiai kapu, Aleppó, Damaszkusz… Ugyancsak ismerős lesz Pomiankowski tábornok, és ismerősek lesznek a gyönyörű török […]
A kisebb bűncselekmények és „jutalmuk” Az olasz hadbíróságok – a többi első világháborús hadviselő fél gyakorlatához hasonlóan – igencsak szigorúan ítélkeztek. A saját katonákat érintő gyakorlatot már évtizedek óta vizsgálják a történészek és jogtudósok. A katonai büntető törvénykönyv viszont nemcsak rájuk, hanem az elfogott hadifoglyokra is vonatkozott, ám az ő eseteiket eddig soha senki se […]
Somogyi Lajos első világháborús naplója – 12. rész 1915 novemberében Somogyiék ütege folytatja a szerbek üldözését és eközben hőseink egyre nehezebb terepre érkeznek. Végül zsákutcába jutnak és visszafordulásra kényszerülnek. Reménykednek egy hosszabb pihenőben, mivel az emberek kimerültek és a fegyverzet meg a felszerelés is cserére szorul. Előbb Kragujevácba rendelik őket, majd tovább, egyenesen Belgrádba. De […]
Somogyi Lajos első világháborús naplója – 11. rész 1915 őszén a Kövess-féle 3. osztrák–magyar hadsereg (benne Somogyiék ütege) tovább üldözi a rendkívül szívósan védekező, de folyamatosan hátráló szerbeket, méghozzá igen nehéz terepen, Közép-Szerbiában. Az útviszonyok siralmasak és az idő is egyre esősebbre változik. Azért az ellátásra nem lehet panasz: a hadizsákmányból időnként fényűző lakomára is […]
Legfrissebb hozzászólások
A fenti posztunkban az utolsó travniki képen Dzselaludin pasa türbéje látható, amit 1878-ban Sófalvy József is megszemlélhetett. A türbe és a gazdája, valamint az ő elefántja, fil történetét Ivo Andrić örökítette meg A vezír elefántja című gyönyörű kisregényében. Ajánlom mindenki figyelmébe, aki kíváncsi Travnik történetére és mindennapi életére az 1820-as években, egy bő félévszázaddal osztrák-magyar csapatok megérkezése előtt. Sok helyen elérhető elektronikusan is a történet, itt is pl. a szerző másik két írásával együtt: mek.oszk.hu/01600/01637/01637.pdf Jó olvasást és köszönjük Bartók Bélának, hogy ez egyik hosszú boszniai utazásunk alkalmával felolvasta nekünk! :)
Eddig nyomtatásban még sehol. Érdekelné könyv formában is?
Jó napot, hol jelent meg nyomtaasban a visszaemlékezés?
Kedves Zoltán, köszönöm az elismerő szavakat. Ami a kérdést illeti: ha jól emlékszem, akkor ezt a cikket a hivatkozott ápolónői kiskönyv alapján írtam annak idején, és ebben volt a jogszabályi hivatkozás. A jogszabályt magát nem olvastam. A dokumentum az OSZK állományához tartozik, így ott lehet az eredetijét megnézni. A jogszabályt a Kriegsministerium rendeletei között keresném németül, ha frissiben el kellene olvasnom.
Tisztelt Szerző! Kiváló cikk, olvasmányos, mégis rendkívül informatív. A nők szerepét kutatom az első világháborúval kapcsolatosan, a doktori disszertációmhoz tanulmányoznom kellene a tanulmányban szereplő:császári és királyi hadügyminisztérium 1915. évi 29445/14. számú rendeletét. Esetleg hozzáférhető valahol? Nagyon szépen köszönöm!
Örömmel jelenthetem, hogy a véletlennek köszönhetően sikerült azonosítani a képen látható katonát. A későbbiekben ugyanis szerzett egy I. osztályú Ezüst Vitézségi Érmet is, így vitézzé avatták, ugyanez a képe szerepel a Vitézek Albumában. Fehér János őrmester és valóban nem a 19., hanem a 17. honvéd gyalogezredben szolgált, Osztopánban született.