B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 17. rész A Kárpátokban Az 1915. évi húsvéti nagy harcok után a mi seregeink az óriási orosz túlerő elől kissé hátrább vonultak, és itt ezen a helyen foglaltak el új hadállást, mely a mi megérkezésünkkor még csak egy kezdetleges árokvonal volt. Ezt a helyet Hegyzávodnak (Zavada) hívták, hová mi 1915. […]
„Kedves jó Pista Bátyám! Magának és Idúsnak Igen Boldog és kellemes Húsvéti ünnepekett kíván szerető öccse Zoltán. 1918. III/25.” A lapot Dr. Katona József bocsátotta rendelkezésünkre, amit ezúton is köszönünk.
Húsvét a frontvonalban „Nagypéntek! Bizony Isten itt a véráztatta Doberdón miránk nézve minden nap egy nagypéntek, amilyet azok akik nincsenek itt el sem tudnak képzelni”– emlékezett József főherceg a VII. hadtest parancsnoka naplójában 1916 húsvétjára, amikor csapatai a hírhedt Doberdó-fennsík védelmében harcoltak. Az egyházi ünnepre való felkészülés kötelezettségeket ró a hívekre, a böjt, szentgyónás elvégzése […]
B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 16. rész Jakabvölgyén Jakabvölgyének hívják azt a kis nyomorult rutén falut, hová április 16-án, pénteken este megérkeztünk. Itt volt a nagy tréntábor, konyha, stb. Innen hordták fel az élelmet lóháton a 4–5 kilométernyire levő rajvonalba. E vidéken a falvakban akkor nem volt polgári lakosság, csupa katonaság volt mindenütt. Egy ház […]
Az oroszokat nemcsak embereik elestével és fogságba kerülésével érték nagy veszteségek, hanem azzal is, hogy rengeteg hadizsákmány került tőlük birtokunkba. Egy-egy ütközet után a menekülő oroszok rendesen hátrahagyják a municiós kocsijaikat s az orosz katonák nagy része eldobálja puskáját, hogy könnyebben szaladhasson. Gyakran váratlanul ütnek rajta egy-egy orosz csapaton vitéz katonáink s ilyenkor rengeteg hadizsákmány […]
Az Osztrák-Magyar Monarchia életképessége körül már születésekor éles vita bontakozott ki (lásd pl.: http://mek.niif.hu/04700/04727/html/412.html), amely később sem jutott nyugvópontra. Napjaink történettudományában sincs egyetértés abban, hogy a Monarchia szétesésében a külső agresszión vagy a belső feszültségeken van nagyobb hangsúly. Az alábbiakban a modern historiográfia néhány elméletét tekintjük át a teljesség igénye nélkül. Az Osztrák-Magyar Monarchia (zölddel) […]
B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 15. rész Szenvedések útján Késő este indultunk el Sátoraljaújhelyről, miután itt még dohányt, szalonnát és kenyeret is kaptunk. Sokáig a Ronyva patak mentén haladtunk. Itt már észre lehetett venni, hogy közeledünk a harctérhez. Minden állomáson óriási forgalom. Tömérdek katonaságot szállítanak a Kárpátok közé, onnan pedig visszafelé jönnek a kórházvonatok, tele […]
Vajon hány millió fényképfelvétel készülhetett a Nagy Háború idején? És vajon mennyi maradt fenn belőlük? A történelem viharaiban vagy a természetes enyészet folytán jó részük bizonyára megsemmisült, ha pedig nem, akkor sok esetben feledésbe merült, mikor és hol készültek, ki látható rajtuk. Néhány generáció alatt az emlékezet menthetetlenül kikopik, vagy egyszerűen nem marad utód, aki […]
1914 augusztusában lázas készülődésben volt a nagyváradi 4. honvéd gyalogezred mindhárom zászlóalja. A századokat feltöltötték hadilétszámra, a szállítmányokat összeállították és várták a parancsot, hogy induljanak a harctérre. Erre 1914. augusztus 22-én került sor Ránffy Zsigmond ezredes vezetésével. Az I. zászlóalj parancsnoka Kratochvil Károly alezredes, a II. zászlóaljé Balogh Barna alezredes, a III. zászlóaljé Reviczky László […]
B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 14. rész Indulás a harctérre 1915. április 12., hétfő volt az a nap, melyen elindultam a harctérre. Reggel fél 6 órakor sorakozó a laktanya udvarán teljes felszereléssel. 6 órakor az egész 9. menetzászlóalj a laktanya udvarán állt zászlókkal, virágokkal, bokrétákkal feldíszítve. Megérkeztek a tisztek, a katonabanda és a pap is. […]
Legfrissebb hozzászólások
Bali Mihályról egy ráckeresztúri vh-s visszaemlékezésben már olvastam. Herkli Antal nagyapja vitéz Horváth János (8. Klapka huszár) a komáromi külső erődben volt 1915 tavaszán. Ekkor meglátogathatta őt a felesége. Éppen egy katona szökevény nyilvános kivégzése zajlott, az udvaron, amin ők is résztvehettek. Nyanya (Szabó Mária) élete során sokszor felidézte az ott hallottakat. "Bali Mihály hóhér felszólítalak a törvény nevében teljesítsd a kötelességedet! Akassz!"
Ungaretti a Monte San Michele és San Martino del Carso nagy háborús költője (is) volt. Számtalan emléke van ennek a napjainkban is a hegyen és a faluban egyaránt. A magaslaton a múzeumban az egyik VR film is róla szól, s az ő kései ottani látogatását idézi fel.
"Il nome di Gorizia...era. Il nome di una comune sofferenza,la nostra e quella di chi ci stava di fronte e che dicevano il nemico,ma che noi,pure facendo senza viltà il nostro cieco dovere,chiamavamo nel nostro cuore fratello"Giuseppe Ungaretti 1916- 1966 költő
Köszönjük, Attila!
Gratulálok az újabb kiadványhoz! Igyekszem mihamarabb beszerezni. További munkátokhoz kívánok sok erőt, egészséget: dr. Gombos Attila Debrecenből.
Fantasztikus, hogy így "egymásra talált" a két történet! Esetleg fotója, írásos dokumentuma is van ebből az időszakból a nagyapjáról?