„Isten segíts!”

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 21. rész Előre, az ellenség után! Másnap, május 4-én délig semmi esemény sem történt. A többiek is visszajöttek a kirándulásból, a támadásból nem lett semmi. Dubovay hadapróddal sokáig beszélgettem a fedezéke előtt, nézegettem a térképeit. Délután Énekes százados összegyűjtötte a zászlóaljat és hazafias, lelkes beszédet intézett hozzánk. Előadta, hogy ma […]

Hadiárfolyam, Tolnai Világlapja 1915

Két nap óta nem jött kenyér a lövészárokba, az ördög tudja, hova tévedtek a prófuntos szekerek. A bakák közt nincs kenyere csak egyetlen egynek, még pedig két egész cipó. Egy pajtása hozzámegy: – Testvér, két koronát az egyikért. – Nem adom. – Hármat! – Nem adom. – Ötöt egy fél cipóért! – Száz pengőért se. […]

Üdvözlet a rohamtanfolyamról

Egy tábori lap nyomában Noszvaji nagyapjától származó egyetlen Nagy Háború idején készült családi emlékét blogunk egyik olvasója, Magyar Vilmos őrizte meg és bocsátotta a rendelkezésemre. A fotólappal kapcsolatos beszélgetéseink során még néhány személyes adatot és családi emlékezetszilánkot is felidézett a számomra, amelyekből egy különleges élettörténet részleteit ismerhettem meg. Hozzájárulásával a blog olvasóival is megoszthatom közös […]

Programajánló

A Magyar Honvédelem Napja alkalmából 2011. május 19-én 15 órakor Székesfehérváron is bemutatásra kerül a blogunk szerzői által írt és szerkesztett "Katonaőseink nyomában" című kiadvány. A Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnoksága és a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezete által szervezett rendezvényre a Hiemer-házban (8000 Székesfehérvár, Oskola u. 2-4.) […]

„éhezve, szomjazva, elcsigázott testtel”

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 20. rész Dandártartalékban Április 27-én reggel ismét felvettem a teljes felszerelést és elindultam a századomat megkeresni, mely már ismét a rajvonalban volt. Meg is találtam a régi helyükön, hol nappal ismét a fedezéken dolgoztunk, éjjel pedig az őrségen voltunk. Az ágyúk dörgése mind sűrűbben hallik és a járőrök közt is […]

„Mikor látlak, kedvesem?”

Csicsek Anna nagykanizsai olvasónk küldte be szerkesztőségünknek a nagyapjáról szóló alábbi írását. „A történetet részben nagyapámtól, szüleimtől, testvéreimtől, nagybátyámtól, nagynénémtől hallottak alapján, valamint a bécsi Kriegsarchiv hadifogoly-kartonsorozatból származó cédula adataiból állítottam össze” – írta. „Látod kisfiam, 1914-ben ide vonultam én is” – nézett ki a vonat ablakából az apa. Azon gondolkodott, hogy utász nagyfia, Antal […]

„már félig-meddig hasonló voltam az afrikai vadkanhoz”

B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 19. rész Küldönc szolgálatban Április 19-től 23-ig nappal szüntelen a lövészárkot építettük, éjjel pedig felváltva őrködtünk. Az élelmezés napról-napra kevesebb lett. A hasmenés is nagyon megkínzott, kezdtem mind jobban soványkodni. 23-án éjféltől hajnali 4 óráig teljes felszereléssel készen kellett lennünk a fedezékben, mert arról értesítettek bennünket, hogy a tartalék be […]

Fotóritkaságok a Monarchia repülőgépgyártásáról – 2/2

Az alábbi különleges repülőgépgyártás-történeti képsorozatot és az ehhez kapcsolódó kutatási beszámolót Hadnagy Attila kutatótársunk bocsátotta rendelkezésünkre. A fotók először a mi oldalunkon láthatóak. Az írás megjelentetésével a blog olvasói segítségét is szeretnénk kérni a képeken látható, még ismeretlen információk megfejtéséhez. Olvasóink kiegészítéseit, észrevételeit, segítségét a szerkesztőségi e-mail címünkre várjuk, amelyeket továbbítunk a szerző részére. Milyenek […]

Legfrissebb hozzászólások

@Pintér Tamás // 2025.06.16. 19:06„Itt kell maradnunk e vad országban…”

A fenti posztunkban az utolsó travniki képen Dzselaludin pasa türbéje látható, amit 1878-ban Sófalvy József is megszemlélhetett. A türbe és a gazdája, valamint az ő elefántja, fil történetét Ivo Andrić örökítette meg A vezír elefántja című gyönyörű kisregényében. Ajánlom mindenki figyelmébe, aki kíváncsi Travnik történetére és mindennapi életére az 1820-as években, egy bő félévszázaddal osztrák-magyar csapatok megérkezése előtt. Sok helyen elérhető elektronikusan is a történet, itt is pl. a szerző másik két írásával együtt: mek.oszk.hu/01600/01637/01637.pdf Jó olvasást és köszönjük Bartók Bélának, hogy ez egyik hosszú boszniai utazásunk alkalmával felolvasta nekünk! :)

@Pintér Tamás // 2025.06.14. 15:06„Eresztenének bennünket haza…”

Eddig nyomtatásban még sehol. Érdekelné könyv formában is?

@NAGYZS11@GMAIL.COM // 2025.06.11. 23:06„Eresztenének bennünket haza…”

Jó napot, hol jelent meg nyomtaasban a visszaemlékezés?

@Szőts Zoltán Oszkár // 2025.06.07. 15:06Nők a fronton – a Monarchia ápolónőiről

Kedves Zoltán, köszönöm az elismerő szavakat. Ami a kérdést illeti: ha jól emlékszem, akkor ezt a cikket a hivatkozott ápolónői kiskönyv alapján írtam annak idején, és ebben volt a jogszabályi hivatkozás. A jogszabályt magát nem olvastam. A dokumentum az OSZK állományához tartozik, így ott lehet az eredetijét megnézni. A jogszabályt a Kriegsministerium rendeletei között keresném németül, ha frissiben el kellene olvasnom.

@Zoltan Molnar // 2025.06.07. 13:06Nők a fronton – a Monarchia ápolónőiről

Tisztelt Szerző! Kiváló cikk, olvasmányos, mégis rendkívül informatív. A nők szerepét kutatom az első világháborúval kapcsolatosan, a doktori disszertációmhoz tanulmányoznom kellene a tanulmányban szereplő:császári és királyi hadügyminisztérium 1915. évi 29445/14. számú rendeletét. Esetleg hozzáférhető valahol? Nagyon szépen köszönöm!

@Bálint Ferenc // 2025.06.05. 08:06Honvéd őrmester díszruhában

Örömmel jelenthetem, hogy a véletlennek köszönhetően sikerült azonosítani a képen látható katonát. A későbbiekben ugyanis szerzett egy I. osztályú Ezüst Vitézségi Érmet is, így vitézzé avatták, ugyanez a képe szerepel a Vitézek Albumában. Fehér János őrmester és valóban nem a 19., hanem a 17. honvéd gyalogezredben szolgált, Osztopánban született.