A srapnel és a rumos demizson esete Srapneltörténeti kalandozásunk újabb epizódja az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó nagy erőfeszítését jelentő piavei támadás kezdete előtt, 1918. június 14-én éjszaka játszódik. A szegedi 46. gyalogezred egyik rohamszakasza a kijelölt átkelési pont felé tart, hogy másnap hajnalban átkeljen a folyón és rohamra induljon a Montelló ellen, amikor a szegediek hirtelen […]
B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 9. rész Ismeretségek Lassanként kezdtem megismerkedni az oktató altisztekkel, kik a jó hazait szívesen segítettek elfogyasztani. Sőt azonkívül számtalanszor megkínáltam őket borral, pálinkával, szivarral. Nem sajnáltam tőlük, mert hamarosan beláttam, hogy a kaszárnya emez apró zsarnokaival tanácsos jó viszonyban lenni. Az újoncélet első négy hetében oktató altisztünk volt Kató Lajos […]
A Frankofón Filmnapok alkalmából az Örökmozgóban A nagy ábrándot vetítik. A Tivoliban a Svejket, a tévében pedig játék- és dokumentumfilmeket láthatunk a héten. A játékfilm-válogatásba bekerült két olyan film is (Az igazi tündérmese, Ryan lánya), amely nem közvetlenül a háborúról szól, azonban a háború idején játszódik. MOZI A nagy ábránd / La grande illusion francia […]
A következő írást Örömkatona nicknevű olvasónk küldte be szerkesztőségünknek. Az alábbi beszámoló azt hivatott megmutatni, hogy némi előzetes szervezéssel néhány nap alatt is egészen jól megismerhető a Doberdó és az Isonzó vidéke, aminek a magyar történelemben viselt különös jelentősége közismert. A konkrét látnivalók leírása helyett inkább egy mintát szeretnék adni olyanoknak, akik hasonló utazást terveznek. […]
B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 8. rész Nincs a bakának vasárnapja! Legtöbb dolgunk és zaklatásunk szombat délutánonként és vasárnap délelőttönként volt. Ahogy szombat délben bevonultunk, még az ebédet jóformán le se nyeltük, kiadták az altisztek a parancsot: „Szalmazsákokat, pokrócokat lehordani és kiporolni!” Két embert elküldtek zsákkal fűrészporért. Seprűt és kefét vennünk kellett a kantinban. A […]
Egyenlő jog a hősi halálra címmel jelent meg decemberben Dr. Róbert Péter kötete, amely a magyar zsidók első világháborús részvételét tárgyalja. Pozsgai Zsolt Tháliában bemutatott pszicho-játéka, A kolonc egy kémnő történetét dolgozza fel. A tévében ezen a héten is találunk játék- és dokumentumfilmeket egyaránt. KÖNYV Dr. Róbert Péter: Egyenlő jog a hősi halálra – Magyar […]
Ezredzászlók a harctéren – 2/2. rész A zászló a Nagy Háború kezdetekor is a haza, a katonai becsület és hősiesség jelképe volt. Az ellenség is a zászlót igyekezett megszerezni, s az elvesztése olyan súlyos bűnnek számított, amely nyomán akár fel is oszlathatták az alakulatot. A „becsület” visszanyeréséhez győzelmes csaták sorozata kellett, amelyben esetleg zászlót is […]
B. Sárközy Gergely visszaemlékezése – 7. rész Újoncélet Másnap, február 16-án megkezdtem a tizenharmadik iskolát tanulni. Hajnali 4 órakor felzavartak bennünket, csajkát osztottak ki köztünk, és mondták, hogy menjünk kávéért. Nekem nem kellett. Én három napig nem kóstoltam meg a katonai menázsit, csak a ládából falatoztam, melyben hazai kenyér, hús, hurka, szalonna, tésztafélék és más […]
A világhírű bestseller író, Ken Follett XX. századi trilógiájának első részét 2010. szeptember 28-án egy időben adták ki a világ tizenhat országában, köztük Magyarországon is. A titánok bukása öt család történetén keresztül az első világégés éveit is feldolgozza. Igor Sztravinszkij és Charles Ferdinand Ramuz 1918-ban íródott zenés színművét, A katona történetét Kovács Kristóf és Lukáts […]
Ezredzászlók a harctéren – 2/1. rész A máramarosszigeti 85. közös gyalogezred 1914. augusztus 26-án a galíciai Pawlowkától északra húzódó magaslatokon kiépített orosz állásokat készült megrohamozni. Az orosz főállásból gyalogsági, tüzérségi és géppuskatűzzel árasztották el a támadókat, ezért a támadás megakadt. Ebben a kritikus helyzetben az ezred tartaléka, az I. zászlóalj indult rohamra az ellenség jobb […]
Legfrissebb hozzászólások
Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.
Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!
Köszönöm, megnézem.
Köszönöm.
A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search
Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.