Borbély Kálmán tüzér főhadnagy hadiútja – 2. rész Győrtől a Műegyetemig Borbély Kálmán tüzér főhadnaggyal, Kálmán bácsival, mielőtt elkezdtük volna I. világháborús élményeinek rögzítését, szerteágazó beszélgetéseket folytattunk. Volt ebben politika, sport, magánéleti helyzet vagy éppen az időjárás szeszélyessége, betegségek. Talán a harmadik találkozáskor jutottunk el odáig, hogy a magnetofont bekapcsolva elkezdtük emlékeinek rögzítését. A szoba […]
Blogunk csatatérturizmus rovatában folyamatosan beszámoltunk állandó szerzőink nagyváradi-székesfehérvári helytörténeti kutatókkal közös doberdói utazásáról. Ennek során az egyik nap lehetőségük nyílt komolyabb hadszíntérkutató munkára is. Az előző napi terepbejárás viszontagságainak kipihenésként 2010. július 31-én a csoport a tenger felé vette az irányt, s amíg a nagyváradi és székesfehérvári fiúk a közeli Aquileia, Grado és Duino nevezetességeivel […]
Nagyváradi és székesfehérvári közös katonai múlt keresése a Doberdó-fennsíkon – 4. rész Szerzőink kalauzolásával a nagyváradi-székesfehérvári katonaősök nyomait kutató csoport július 30-án egész nap terepbejáráson vett részt. Legelőször leereszkedtek a črnči barlangba, amelyben egykor egész zászlóaljnyi tartalék várta, hogy mi történik a Monte San Michelén, s hogyha szükséges beavatkozzon az első vonalakban küzdő társaik oldalán […]
A szarajevói merénylet – 1. rész A címben idézett szavakkal fejezte ki felháborodását Csurcsics effendinek, Szarajevó polgármesterének Ferenc Ferdinánd, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse röviddel az után, hogy bombamerényletet kíséreltek meg ellene és felesége, Zsófia hercegnő ellen a bosnyák városban. És ekkor még nem is sejtette, hogy milyen tragikus folytatása lesz az 1914. június 28-ai vasárnap […]
„Városok pusztulnak, srapnelek zenélnek. Emberek vérétől piros a tarka rét. Halottak fekszenek az úton szerteszét.” A Nagy Háború egyik legismertebb, különleges és kegyetlen, a visszaemlékezésekben gyakorta emlegetett fegyvere volt a srapnel. Mi is ez a „zenélő” harceszköz, amit Seress Rezső, a két háború közötti világhírű sanzonszerző is megörökített fenti, a Szomorú vasárnap dallamára írt Vége […]
Borbély Kálmán tüzér főhadnagy hadiútja – 1. rész Az újságos unott arccal lökte elém a Magyar Nemzet friss számát. Na, mindegy, neki is lehet rossz napja! 1987. június 23-a volt, és már tombolt a nyár. Gyors léptekkel irány a munkahely irodaháza, amelynek utcáját akkor még Gorkij fasornak nevezték. Amíg a reggeli kávé elkészült, gyors újságlapozás. […]
Nagyváradi és székesfehérvári közös katonai múlt keresése a Doberdó-fennsíkon – 3. rész Szerzőink és az általuk kalauzolt székesfehérvári-nagyváradi kutatócsapat doberdói programja július 29-én a Visintiniben található magyar emlékkápolna felkeresésével és megkoszorúzásával folytatódott. A helyszínen a katonák lelki gondozásáról, a sebesültápolásról és a doberdói temetőkről, temetkezésről is szó esett a közelben található egykori nagy hadosztálytemetők kapcsán. […]
Nagyváradi és székesfehérvári közös katonai múlt keresése a Doberdó-fennsíkon – 2. rész Szerzőink tegnap megérkeztek a Doberdóra. A kiutazást követően a program a kegyeletadás és a helyszínnel történő ismerkedés jegyében telt. A csoport tagjai a helyi olasz társadalmi szervezetek képviselőivel együtt először koszorút helyeztek el a Foglianóban található központi osztrák-magyar temetőben, ahol 14 550 osztrák-magyar […]
Nagyváradi és székesfehérvári közös katonai múlt keresése a Doberdó-fennsíkon – 1. rész Blogunk állandó szerzői épp úton vannak Itália felé, ahol az egykori doberdói harcteret keresik fel egy nagyváradi-székesfehérvári közös helytörténeti kutatócsoportot kalauzolva. A 20 fős, felerészben Bihar megyei, felerészben Fejér megyei társaság célja, hogy az egykor egymás mellett küzdött, sokszor az állásokban egymást váltó […]
Legfrissebb hozzászólások
Jó napot, hol jelent meg nyomtaasban a visszaemlékezés?
Kedves Zoltán, köszönöm az elismerő szavakat. Ami a kérdést illeti: ha jól emlékszem, akkor ezt a cikket a hivatkozott ápolónői kiskönyv alapján írtam annak idején, és ebben volt a jogszabályi hivatkozás. A jogszabályt magát nem olvastam. A dokumentum az OSZK állományához tartozik, így ott lehet az eredetijét megnézni. A jogszabályt a Kriegsministerium rendeletei között keresném németül, ha frissiben el kellene olvasnom.
Tisztelt Szerző! Kiváló cikk, olvasmányos, mégis rendkívül informatív. A nők szerepét kutatom az első világháborúval kapcsolatosan, a doktori disszertációmhoz tanulmányoznom kellene a tanulmányban szereplő:császári és királyi hadügyminisztérium 1915. évi 29445/14. számú rendeletét. Esetleg hozzáférhető valahol? Nagyon szépen köszönöm!
Örömmel jelenthetem, hogy a véletlennek köszönhetően sikerült azonosítani a képen látható katonát. A későbbiekben ugyanis szerzett egy I. osztályú Ezüst Vitézségi Érmet is, így vitézzé avatták, ugyanez a képe szerepel a Vitézek Albumában. Fehér János őrmester és valóban nem a 19., hanem a 17. honvéd gyalogezredben szolgált, Osztopánban született.
Kedves Levente! Igen, Dr. Nyáry Miklós fényképekkel illusztrálva írt az útról "Zarándok-út a Monte San Michelére" címmel az 1-es honvédek emlékalbumában. Egy, 1936-ban szintén a Monte San Michelén tett látogatásról olvashatunk megható sorokat a 17-esek emlékalbumában "20. év után" címmel.
Az 1-es honvédek albumában szerintem esélyes, hogy pont erről az utazásról olvastam. 1940-ben a volt miskolci m.kir. 10. Gye. Egykori ezred parancsnoka Sáfrán Géza is több körben levelezett a visszatért Erdélyben állomásozó ismerősével, a hírhedtté vált úzvölgyi temető (és környéke) akkori állapotáról. Még képek is vannak. Terveztek egy utat, de nem valósult meg.