Dr. Kiss Imre, a péterrévei humanista, aki ragaszkodott szülőföldjéhez

Dr. Kiss Imre a Tisza menti Péterrévéről indulva 1912-ben kezdte meg orvosi tanulmányait Kolozsváron, amit a Nagy Háború kirobbanása szakított félbe. A háborúból derekasan kivette részét, a székesfehérvári 17-es honvédek medikusaként küzdött a Doberdón is. A frontról szerencsésen hazatérve befejezte a tanulmányait, majd orvosként visszatért az impériumváltás során elcsatolt szülőföldjére. A szegedi származású Kiss Sándor […]

„Így mondott csődöt a készülő »szovjet« nálunk is…”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 27. rész A napló ezen fejezetében Kemény doktor a konstantinápolyi hadifoglyok közötti bolsevik agitációról, egy szélsőbaloldali fordulat létrejöttének kísérletéről számol be. Hogyan és kik között működött a legénység körében a tisztekkel szembeni izgatás? A naplóíró megfejti az egész mozgalom fő motívumát: a „kassza” megszerzésének vágyát… A németekre (akikről […]

Lesz-e, aki emlékezzen?

Fodor Sándor zászlós keresztje és sírja – 1. rész A történet idén februárban egy különleges első világháborús emlékkereszt megtalálásával kezdődött, majd egy kutatócsoport hónapok óta tartó hivatali, levéltári, helyszíni kutatásával folytatódott. Fodor Sándor zászlós keresztje után meglett a sírja is, s családja történetének számtalan érdekessége tárult fel a kutatók előtt. A kutatás még nem zárult […]

„Így maradtunk magunkra az osztrák sógorral…”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 26. rész Kemény doktor továbbra is a németeket sajnálja. Mennyivel rosszabb a sorsuk a monarchiabelieknél, akiknek lám az áruló Habsburgok miatt az antant megengedi a hazautazást (igaz saját költségen), feltéve, ha nem engednek németet a hajójukra! Mi magyarok persze a végén pont olyan szerencsétlenek leszünk, mint a németek: […]

Cseh Károly, az adai tanító

A Bács-Bodrog vármegyei Adán született Cseh Károly a tanítóképző elvégzését követően szülőhelyén kapott tanítói állást. Jelentős szerepe volt a helyi sportélet megteremtésében. Az első világháború kitörésekor ő sem kerülte el a sorsát: tisztjelöltként került 1915-ben a frontra. 1916-ban a m. kir. 310. honvéd gyalogezredben szolgálva esett orosz hadifogságba. A krasznojarszki hadifogolytáborban ismerkedett meg a kommunista […]

„Tulajdonképpen szigorú fogságról nem is volt szó…”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 25. rész 1918. november 28-án Kemény doktor és társai hadifogolytáborba kerülnek. Sorsuk ugyan nem volt irigylésre méltó, ám élvezhették az antant „jóindulatát”… Bezzeg szegény németek! A naplóíró hosszasan elmélkedik arról, hogyan fogadták Vilmos császár bukását az egykori szövetségeseik, és végül arra jut, hogy nem szívesen lenne a franciák […]

Kostanjevica na Krasu karsztba rejtett háborús öröksége

Egy kaverna története egykor és ma A Nagy Háború éveiben az Isonzónál vívott harcok során különös jelentősége volt a kavernáknak. Valamennyinek meg van a maga története. Építésük helyét a legkülönbözőbb szempontok jelölhették ki. A kutató, ha szeretné megismerni egy-egy ilyen építmény történetét, a körülötte, vagy éppen a benne lejátszódott eseményeket, akkor fel kell kutatnia az […]

„Hiába volt annyi év titáni küzdelme…”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 24. rész Hőseink végre visszaérkeztek Isztambulba, ahol néhány hónapja e nagy, közel-keleti kalandjuk elkezdődött. A háborúnak vége, a győztes antant a város megszállására készül, ami 1918. november 28-án be is következik. A doktor siratja a németeket, de csodálja a győzteseket (már akik szerinte megérdemlik…). A török vereség következményei: […]

Birinci Dünya Savaşı’nda İstanbul’da Bir Macar Hastanesi: Macar Salib-i Ahmer İdaresindeki Çapa Mecruh Hastahanesi

magyar Çanakkale Muharebeleri esnasında Türk askerlerinin kahramanlığından etkilenen Macar milletvekili Kont László Semsey, 1915 yılı sonunda İstanbul’da bir Macar Hastanesi’nin kurulmasına dair Macar Kızılhaç Cemiyeti (Salib-i Ahmer) Genel Kurulu’na bir önerge vermiştir. Bu girişim Birinci Dünya Savaşı’nda Macarların siyasî, ekonomik ve bilimsel konularda Türklerle olan bağlarının daha da sıkılaştırılmasına yönelik programlar arasında yer almıştır. Daha […]

Egy magyar kórház Konstantinápolyban

Türkçe A Gallipoli-szorosnál vívott véres harcok során mutatott hősies török ellenállást látva gróf Semsey László képviselő 1915 végén javasolta egy magyar kórház felállítását Konstantinápolyban. A Magyar Vörös Kereszt Egylet védnöksége alatt megvalósult vállalkozás egyike volt azon első világháborús magyar kezdeményezéseknek, melyek célja a két szövetséges közötti politikai-gazdasági-tudományos kapcsolatok erősítésére irányult. A legutóbbi, a Gambrinus sörházban […]

Legfrissebb hozzászólások

@Prága Ildikó // 2025.04.14. 08:04„Egyik nap akasztás, másik nap főbelövés, harmadik nap temetés…”

Bali Mihályról egy ráckeresztúri vh-s visszaemlékezésben már olvastam. Herkli Antal nagyapja vitéz Horváth János (8. Klapka huszár) a komáromi külső erődben volt 1915 tavaszán. Ekkor meglátogathatta őt a felesége. Éppen egy katona szökevény nyilvános kivégzése zajlott, az udvaron, amin ők is résztvehettek. Nyanya (Szabó Mária) élete során sokszor felidézte az ott hallottakat. "Bali Mihály hóhér felszólítalak a törvény nevében teljesítsd a kötelességedet! Akassz!"

@Pintér Tamás // 2025.04.12. 17:04„Nemes ellenfél, amelyik elismeri az ellenfele erényét”

Ungaretti a Monte San Michele és San Martino del Carso nagy háborús költője (is) volt. Számtalan emléke van ennek a napjainkban is a hegyen és a faluban egyaránt. A magaslaton a múzeumban az egyik VR film is róla szól, s az ő kései ottani látogatását idézi fel.

@Benkő Ildikó Valéria // 2025.04.12. 14:04„Nemes ellenfél, amelyik elismeri az ellenfele erényét”

"Il nome di Gorizia...era. Il nome di una comune sofferenza,la nostra e quella di chi ci stava di fronte e che dicevano il nemico,ma che noi,pure facendo senza viltà il nostro cieco dovere,chiamavamo nel nostro cuore fratello"Giuseppe Ungaretti 1916- 1966 költő

@Gombos Attila Barna // 2025.04.01. 18:04„Érdemes volt-e hazajönni?”

Gratulálok az újabb kiadványhoz! Igyekszem mihamarabb beszerezni. További munkátokhoz kívánok sok erőt, egészséget: dr. Gombos Attila Debrecenből.

@Pintér Tamás // 2025.03.22. 15:03„Két gránát a lövegállásban robban…”

Fantasztikus, hogy így "egymásra talált" a két történet! Esetleg fotója, írásos dokumentuma is van ebből az időszakból a nagyapjáról?